Ezúttal nyári összevont számmal köszöntjük az új tanévre készülő kollégákat. Minden rovatunkban 3–3 írás van, mégpedig igen változatosak. A Tanulmányok >rovatban a pécsi szerzők (Dárdai Ágnes – Dévényi Anna – Márhoffer Nikolett – Molnár-Kovács Zsófia) folytatják előző számban megkezdett közlésüket a tankönyvkutatás és –fejlesztés külhoni eredményeiről. Nyugodtan mondhatjuk, hogy írásuk hézagpótló jellegű. Petrilla Gara Attila munkája arra a nagyon gyakorlati és igen fontos kérdésre keresi – és adja meg – a választ, hogyan motiválhatjuk tanulóinkat, hogyan alakíthatunk ki pozitív attitűdöt bennük tantárgyunk iránt. Az e számunk vezető szerzőjének mondható (4 írását közöljük!) Gyertyánfy András a sok pedagógiai szerző által „elparentált” frontális munka alkalmazási lehetőségeiről ír annak szellemében, hogy a régi módszer nem feltétlenül rossz, mint ahogy az új sem mindenképpen jó.
A Műhely rovat vezető írásában régi kiváló szerzőnk, Szabó Márta a tanárok tankönyvhasználatával kapcsolatos igen érdekes kutatási eredményeit adja közre. Szabó Hajnal Piroska az általános iskolai történelemtankönyveket a ma igen „divatos” nőtörténetírás szemszögéből kezdi elemezni, munkáját még folytatjuk. Nagyon érdekes, tanulságos megállapításokat olvashatunk benne mai igen erősen „masculin” történelemtanításunkkal kapcsolatban. Akár néhány ponton felül is vizsgálhatjuk tanítási gyakorlatunkat, bár jó lenne, ha ezt az új tankönyvek szerzői is megtennék a témával kapcsolatban. Tarnóczai Géza érdekes írása a dualizmus korának erkölcstan tankönyveit szemlézi. Ennek a témának is jócskán van ma aktualitása, különösen az általános iskolai oktatásban.
Szemle rovatunk írásaiból kiemelkedik Somogyvári Lajos írása, mely a sajtófotók hasznosíthatóságáról szól a történelemtanításban. Munkája azért is érdekes, mert az úttörőmozgalom Kádár-kori életéből villant fel képeket, a szó szoros értelmében is. Két könyvismertetésünk a XV–XVI. századi történelmünk dicsőséges és tragikus időszakáról szól. Az első Oláh Sándor ismertetése Bán Sándor ismert Hunyadi-regényeiről, amelyek akár kellemes nyári olvasmányként is szolgálhatnak. (Arról nem is beszélve, hogy július 22-én emlékeztünk meg a nándorfehérvári diadal évfordulójáról.) A másik, Kiss Balázs által jegyzett írás a Mohács utáni izgalmas öt és fél évet bemutató Caspar Ursinus Velius Tíz könyv a magyar háborúról című kiadványt ajánlja az olvasó kegyeibe. Nem könnyű olvasmány a Scriptores Rerum Hungaricum sorozat kiadványa, de sok érdekeset megtudhatunk e kemény időkről.
Horizont rovatunkban Varga Szabolcs a horvát múlt ábrázolását mutatja be a magyar középiskolai történelemtankönyveinkben. Itt is van néhány felülvizsgálni való! Felvidéki ifjú szerzőnk, Almásy Gergely a francia felvilágosodás tananyagbeli megjelenését kutatja az 1945 és 1989 közötti (cseh)szlovákiai tankönyvekben. Tanulságos kép bontakozik ki, hiszen ugyanannak a pártállami közösségnek voltunk a tagjai. Gyertyánfy András Történelemtanítás külföldön (1989–2014) címmel hasznos bibliográfiai válogatást ad közre. Ez utóbbit persze – a másik két Kaleidoszkóp rovatban megjelenő bibliográfiájával együtt – nem olvasásra, hanem használatra ajánljuk. Végezetül érdekes áttekintést ad az Eötvös Kiadó munkájáról Karlovitz János, az ismert tankönyvkutató. A nyári megjelenéssel további kellemes pihenést, valamint nyugodt és problémamentes munkakezdést kívánunk szeptemberre kollégáinknak!
A szerkesztők
