A 10. évébe lépő Történelemtanítás online folyóirat tavaszi száma középpontjában ismét – a nagy háborúhoz hasonlóan – 100 év előtti események, ezúttal az őszirózsás forradalom és az első magyar köztársaság időszaka áll. Értékelési viták zajlanak ezekről az eseményekről. Mi is közlünk egy interpretációt a Tanulmányok rovatban, ezúttal az ismert történész és tankönyvíró Salamon Konrád tolmácsolásában (Utak és tévutak, 1918–1920. I. rész: A háborús vereségtől a bolsevista államcsínyig), aki korábban könyvet is írt erről az időszakról, Nemzeti önpusztítás, 1918–1920 címmel. A Műhely rovat írásai között – szintén Salamon Konrád válogatásában – egy korabeli szemelvénygyűjtemény is társul az összefoglaláshoz (Kortársak nyilatkozatai az őszirózsás forradalomról). Érdekes a szöges ellentét a szerzők események alatti és az azokat követő állásfoglalásai között. Ez bemutatható tanítványainknak is, érdekes elemzések, beszélgetések alapjául szolgáltatva azokat.
A magunk szerény módján a Tanulmányok rovatban megemlékezünk folyóiratunk fennállásának 10. évfordulójáról is (Tíz éve a történelemtanítás szolgálatában a Történelemtanítás online folyóirat), melyben a szerkesztőség tagjai (Dárdai Ágnes, Katona András, Korpics Zsolt) közös cikkében beszámolunk az eltelt évtizedről, és vázoljuk terveinket olvasóinkat. Mindez a számvetés igényével készült, és a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata által szervezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
Közlemények rovatunkban ismét két írással jelentkezünk, és újra OKTV-s díjnyertes dolgozatokkal, a legfiatalabbaknak is teret adva. Az újdonság, hogy Egy téma – két feldolgozás címszó alatt ugyanazt a témát, a XIX. század „koncepciós perét”, Wesselényi Miklós hűtlenségi perét dolgozta fel Börzsei Máté Márk, a győri Révai Miklós Gimnázium és Torjay Benedek, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium diákja. Mindketten korrekt, nemcsak leíró, de elemző formában, szinte jogtörténészi szakszerűséggel közelítettek a témához, igazi történészhez illően „harag és részrehajlás nélkül”. Köszönet érte az ifjú szerzőknek és felkészítő tanáraiknak, Ladich Artúrnak és Némethné Hérincs Ildikónak, illetve Kutsera Róbertnek egyaránt.
A Műhely rovat másik írásában Dancs Katinka folytatja a nemzeti szimbólumok, a nemzeti identitás ismeretjellegű elemeinek a vizsgálatát: A tanulók tantervekben megjelenő nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos tudásszintjének mérése 1–6. osztályban. Interjúkkal és kérdőíves felmérésekkel alátámasztott kutatása segíti olyan tesztek tervezését, melyekkel tanulóink nemzeti szimbólumokra vonatkozó tudásszintjét ismerhetjük meg.
Szemle rovatunk első írása egy ismert történész tankönyvíró – nem mellesleg a Történelemtanítás folyóiratunk közvetlen elődjének számító 1994 és 2003 között megjelent Módszertani lapok. Történelem hajdani szerkesztője –, Závodszky Géza harmadik gyűjteményes kötetét mutatja be a Történelemtanítás jelenlegi szerkesztője, Katona András: Lábnyomok és kézjegyek. A történelem és az iskola vonzásában címmel. Történész, történelemtanár és történelmi ismeretterjesztő együtt nyilatkozik meg az érdekes írásokban, melynek kötete a nyitó szemelvény – Lábnyomaink a történelemben – címét viseli. A rovat másik írása – Fodor Richárdé – a Nemzetközi Történészdidaktikai Társaság (ISHD) legfontosabb aktualitásairól, célkitűzéseiről és programjáról számol be röviden, de előremutatóan.
Horizont rovatunk két írása tulajdonképpen egy. Nemcsak azért, mert azonos a szerző – a margittai tanár Zatoschil Ballai Zsuzsa –, hanem egy téma (A helytörténet tanítása választható tárgyként Erdélyben) feldolgozása két nézőpontból (Módszerek, tevékenységek, illetve A kulcskompetenciák fejlesztése). Nagyszerűen mutatja be határon túli kollégánk – példát mutatva az itthoniaknak –, hogy milyen nevelőerő rejlik a helytörténet feldolgozásában, számos ötletet adva ennek módszereihez is.
Kaleidoszkóp rovatunk első írása Bárány Balázs beszámolója a Magyar Történelmi Társulat újjáalakult Tanári Tagozata Mentés másként. Történelemtanítás a Kárpát-medencében című 2018. december eleji, komoly érdeklődéssel kísért konferenciájáról. A másik írás a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanárainak (Jenei József és Stróbl Terézia) érdekes ismertetése az iskolában évenként rendezett rendhagyó iskolai vetélkedőről, amelyet – teljes joggal – Történelmi kalandversenynek neveztek el.
Kalandra fel tehát, hiszen – ezúttal 160 oldalon – ismét sok hasznos és érdekes olvasni valót kínálunk a tanár kollégáknak és az érdeklődőknek!
A szerkesztők