Az online Történelemtanítás jubileumi, 10. évfolyamának a 2. számát kínáljuk tanulmányozásra a tanév végén. Eljön kollégáinknak a feltöltődés ideje – a hosszabb-rövidebb (kinek melyik) nyári szünet –, és talán mi is hozzájárulhatunk ehhez valamivel. Sajnos szomorú megemlékezéssel kell nyitnunk az új számot, amikor az itthon is jól ismert és becsült John Lukacstól, a jeles, Pennsylvaniában élt konzervatív történésztől veszünk búcsút, aki azt vallotta: „Magyarország az anyám, Amerika a feleségem”. Egyik utolsó közszereplése volt, amikor elvállta a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata Mentés másként: Történelemtanítás a Kárpát-medencében című konferenciájának a fővédnöki szerepét, és a nekrológunk végén idézett szavaival köszöntötte azt.
Folytatjuk a Tanulmányokba bújtatott évfordulós megemlékezések sorát. A nagy háború centenáriumát követően előző számunkban a manapság sokat vitatott őszirózsás forradalom és „Az elátkozott köztársaság” volt soron – Hatos Pál felettébb sikeres könyvének címét kölcsönvéve. Most a tanácsköztársaság van soron, melyet Salamon Konrád, a korszak ismert kutatója (és nem mellesleg sikeres tankönyvszerző) mutat be, korántsem ünnepi hangnemben, folytatva az előző számunkban megjelent írását. Csatlakozik ehhez a szerző Műhely rovatban megjelenő forrásválogatása az előbb említett (nép)köztársaság viharos hónapjaiból. Közlemények rovatunkban egy ifjú történészjelölt, Görög Álmos díjnyertes OKTV-s dolgozatában Monor község 1918–1920 közötti történésein keresztül mutatja be a Károlyi-időszak és a kommunisták regnálásának helyi hatásait, kiváló példáját adva a mikrotörténelemnek, de leginkább helytörténetnek.
Minden szakmának, így a tanárságnak is az egyik fontos alapkritériuma a tiszta fogalomhasználat. A Tanulmányok rovat másik írása, Szenyéri Zoltáné három alapvető fogalmunk táján, az etnikum, nemzet, kisebbség körül igyekszik rendet teremteni, főleg egymáshoz való viszonyukat tisztázva. A Műhely rovat másik írása, Jánossy Csilláé sérült gyermekek történelemtanítási módszereit mutatja be és elemzi. Célközönségét tekintve a munka igazán hézagpótló, bár kisebb-nagyobb mértékkel sérült gyerekekkel sajnos sokunk találkozhat a gyakorlatában.
A Szemle két írása a jelent és a múltat idézi. A vezetőszerkesztő Katona András az EKE-OFI által két éve megjelentetett, és az MTA BTK-val koprodukcióban készült, tavaly néhány elemében korrigált új Történelmi atlasz középiskolásoknak c. kiadványt mutatja be, melyet érettségin használhatnak a maturálók. Somos Róbert filozófus professzor viszont Kornis Gyula korai pedagógiai tárgyú munkái és tankönyve c. írása a későbbi neves oktatáspolitikus korai filozófiai, pszichológiai és logikai tankönyveit vizsgálja, máig szóló tanulságokkal.
Horizont rovatunk a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata Mentés másként: Történelemtanítás a Kárpát-medencében konferenciáján elhangzott két előadás szerkesztett változatát kínálja. Az egyik szerzője Vajda Barnabás, aki annak avatott ismerője, sőt átélőjeként A szlovákiai történelemtanítás sajátosságairól ír három fő tételben. A másik munka, Mészáros Zoltáné a délvidéki, azaz A szerbiai történelemtanítás helyzetét mutatja be visszapillantva ugyan, de a mára koncentrálva.
A Kaleidoszkóp rovatba került egy ifjú doktorandusz, Kőműves Edina írása (Társadalom és oktatás az újjáalakult Magyar Pedagógiai Társaság munkájában). A Társaság újjáalakulását bemutatva azt a funkcióváltozást is elemzi, amely a feladatkörében bekövetkezett a létező szocializmus évtizedeiben. Fodor Richárd egy berlini angol nyelvű Change kézikönyvet mutat be (Change Handbook – Történelemtanulás és emberi jogok tanítása a totalitarianizmusról). A tanulmánykötet egy rendkívül sokszínű és gyakorlatorientált útmutató olyan tanárok és oktatók számára, akik a történelemtanítás, történelemtanulás, valamint az emberi és állampolgári jogok oktatásának lehetséges kapcsolatait keresik.
A szerkesztők
