Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat.

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 10-03-01)


Az online Történelemtanítás jubileumi, 10. évfolyamának őszi-téli összevont számát ajánljuk az olvasóknak szeretettel karácsonyi-újévi ajándékként is. Sajnos ismét nekrológgal kell kezdenünk, hiszen elhunyt Ormos Mária, egyik legismertebb XX. százados történészünk, aki nem csak műveivel, de professzorként, dékánként és rektorként is szolgálta a tanárképzés ügyét is.

Ennek a számnak az érdekessége, hogy több szerzőnk két írással is jelentkezik benne. Ilyen Makk Gábor is, aki a Tanulmányokban A tanulásfelfogás változásai az ókortól napjainkig a kommunikációs technológiákhoz történő adaptivitás függvényében nem könnyű, de nagyon érdekes, történetfilozófiai elemekkel is teletűzdelt írásában meggyőzően bizonyítja, hogy az adott korokban az alfabetikus ábécé, a könyvnyomtatás, a mozgókép és a komputerizáció térhódítása milyen erőteljesen hozzájárult egy-egy új ismeretelméleti paradigma megjelenéséhez. Az ismert oktatáskutató Kojanitz László az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport tagjaként az oral history iskolai felhasználásának különféle lehetőségeit vizsgálja Az oral history összekapcsolása új tanulási stratégiákkal c. újszerű gondolkodásra és tevékenységre ösztönző igen értékes munkájában. Gyertyánfy András A történelemtanár metaforái c. érdekes írásában tíz történelemtanár-típus jellemzőit veszi sorra a színész-rendezőtől a történész tanárig. Érdemes elgondolkodni, hogy saját gyakorlatunkat hova sorolhatnánk!

A Közleményekben ismét díjnyertes OTDK-s dolgozatot adunk közre, Wisznovszky Tamásnak, a Gödöllői Szent Norbert Premontrei Gimnázium végzős diákjának egyszerre hely- és iskolatörténeti dolgozatát, amely zömmel a két világháború közötti időszak gödöllői mikrovilágába visz el bennünket – helyenként makrotörténeti kitekintésekkel – A cserkészet és a Mária Kongregáció a Gödöllői Premontrei Szent Norbert Reálgimnáziumban címmel.

A Műhely rovat írásai – Kojanitz Lászlóéhoz hasonlóan – a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata által 2018 végén rendezett Mentés másként: Történelemtanítás a Kárpát-medencében konferencia előadásainak szerkesztett változatai. Kamp Alfréd Az új fejlesztésű Okostankönyv módszertani lehetőségei a megújuló Nemzeti Köznevelési Portál keretrendszerében c. munkája az Újgenerációs tankönyvek használatának új módszertani lehetőségeit mutatja be, a fejlesztés genezisét is végigkísérve. Horváth Ilona oktatásunk egy meglehetősen elhanyagolt területére – azon belül is főleg diákjaink pénzügyi műveltségének a helyzetére – irányítja a figyelmet, Gazdaságtörténet és gazdasági, pénzügyi ismeretek oktatása a középiskolában címmel. Magasi András érdekes munkája (Hallgatni arany? – A „három T” alkalmazásának tanítása) a beat-korszak könnyűzenei példáin keresztül mutatja be a Kádár-kori kultúrpolitikában alkalmazott tiltás-tűrés-támogatás (vagyis a „három T”) működését – nagyon emberközeli, perszonalizált módszerekkel és példákkal.

A Szemle rovatban egy ifjú kutató, Fodor Richárd Új nézőpontok címmel, A multiperspektivikus történelemszemlélet megjelenése a történelemtankönyvekben alcímmel a legújabb, középiskolák számára fejlesztett újgenerációs tankönyvek elemzésén keresztül vizsgálja a több nézőpontú történelemszemlélet érvényesülését, örvendetes eredményeket megállapítva. Makk Gábor másik írása az ókor világába visz el bennünket – Platón tanuláselméletének rekonstrukciója a fonetikus ábécéhez történő adaptivitás tükrében I. –, és arra keresi a választ, hogy a fonetikus ábécéhez történő adaptivitás következtében miként változott meg a lélek és a képzelet funkciója. (A munka második részét következő számunkban közöljük.) Tarnóczai Géza – immár hagyományos visszatérő jelleggel – a szabadságharc körüli magyar sajtót idézi meg egy-egy jeles esemény alkalmából. Ezúttal Ferenc József első magyarországi látogatása a korabeli sajtó tükrében.

A Horizont rovatban a komáromi Selye János Egyetemen oktató és már-már házi szerzőnknek nevezhető Vajda Barnabás két írással is jelentkezik. Az első – Hogyan változott az Osztrák-Magyar Monarchia képe a (cseh)szlovák történelemtankönyvekben és iskolai atlaszokban az elmúlt ötven évben? – kedvező, a reális dualizmus kori képhez jobban közelítő változásokról számol be a témában. A másik írása Beszámoló a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság éves konferenciájáról, melyet a németországi Tutzingban tartottak. A szintén visszatérő szerzőnknek nevezhető Németh Tibor Az ír nyelv, mint a nemzeti megmaradás záloga c. érdekes munkájában egy kis nép nagy harcait mutatja be anyanyelve védelmében a „világhódító” angollal szemben.

Kaleidoszkóp rovatunk a szokás szerint talán a legszínesebb, legváltozatosabb. Krizsán Pál Van egy appom!… Tabletek, applikációk használata történelemórákon c. írásában élenjáró tanári gyakorlatot mutat be a témában. Kamp Alfréd „Új világ született”. Egy tantárgyközi pedagógus-továbbképzés tartalmának alkalmazási lehetőségei c. írása a tantárgyak közötti integráció új keretek közti alkalmazására ad példát és lehetőséget. Ács Mariann Levéltár-pedagógia Baranyában a köznevelés eredményességéért egy egyházi „nyitott levéltár” köznevelési intézményekkel való együttműködésére ad példát.

Ez úton kíván a második évtizedébe lépő szerkesztőség minden kedves olvasójának áldott és békés karácsonyi ünnepeket, valamint eredményekben gazdag, boldog új esztendőt.



A szerkesztők

Ugrás a cikk elejére