Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

 

(“Trianon 100” a Történelemt@nításban)

 

(hivatkozási azonosító: 11-03-09)

 

Romsics Ignác, Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendest tagját nem szükséges bemutatni a történelemmel foglalkozó, vagy az iránt érdeklődő olvasóközönségnek. A szerző elsősorban a 20. századi magyar történelemmel foglalkozik,[2] bár már vállalkozott egy teljes magyar történeti összefoglalás megírására is.[3] Művei közt Bethlen Istvánról,[4] a Horthy-korszakról,[5] a rendszerváltásról,[6] vagy a 19–20. századi magyar történetírásról is találhatunk könyveket.[7] Egyik legfrissebb munkájában pedig a magyar történelem ezer esztendejének tizenegy lázadó csoportját mutatja be.[8] A jelen keretek között bemutatott Romsics értekezés azonban nem új kutatás eredménye, de megújult formában került a könyvesboltok polcaira. Romsics Ignác, A trianoni békeszerződés című, a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontjának történetét feldolgozó könyve először 2001-ben jelent meg,[9] majd 2007-ben újra kiadásra került.[10] Az idei, az 1920. június 4-én aláírt békediktátum századik évfordulójának alkalmából kiadott változat a 187 oldalra tördelt tudományos értekezés mellett, megújult névmutatót és öt, a békekötés mélyebb kontextusba helyezését megkönnyítő, magyar nyelvre fordított és forráskritikai apparátussal ellátott forrásdokumentumokat is tartalmaz.

A szerző az epilógussal együtt kilenc számozott fejezetben járja körül a történelmi Magyarország széthullásával járó eseménysor geopolitikai, demográfiai, gazdasági és diplomáciai előzményeit és következményeit. Bevezető és előszó helyett az első – Az Osztrák-Magyar Monarchia népei és nemzeti ellentétei a 20. század elején című – tematikai egység térben és időben helyezi el a politikai értelemben az 1867-es kiegyezés óta létező, de már több száz éve egymásra utaltságban működő államalakulatot. A fejezetben korabeli számadatokkal példázva ismerhetjük meg a monarchia nemzetiségi, vallási és nyelvi összetettségét, valamint az ebből adódó, mélyen gyökerező törésvonalakat. A széleskörű politikai jogokkal rendelkező bécsi és budapesti központú államalkotó nemzetek korabeli álláspontja mellett felsorolásra kerülnek a nemzetiségi politikai gondolkodók tervei és állásfoglalásai, valamint a monarchia nyugati – elsősorban brit és francia – recepciója is.

A második tematikai egység az első világháborús hadicélokat járja körül, térképeken ábrázolva az egyes háborús résztvevő felek által vizionált területi rendezéseket. A fejezet sorra veszi az antant államok, a monarchia politikai vezetése és a függetlenedni kívánó nemzetiségek céljait és azok időbeli változásait.

A történelmi Magyarország felbomlása című harmadik fejezet az 1918 ősze és a Magyarországi Tanácsköztársaság 1919 tavaszi megalakulása közti időszak történéseit veszi sorra. A fejezet azt a folyamatot mutatja be, ahogy a harmadik Wekerle-kormány 1918. október 23-i lemondását, Károlyi Mihály kormányalakítását, valamint IV. Károly november 13-án kiadott eckartsaui nyilatkozatát követően, a Magyarországgal szembenálló államok érvényesíteni próbálták háborús követeléseiket.

A negyedik fejezet az 1919. január 18-án, Versailles-ban, ünnepélyes keretek között megnyitott békekonferencia delegációit, a tárgyalások során felálló területi bizottságok munkáját, valamint az egyes háborús felek határigényeit és vitáit járja körül.

A következő, római ötössel jelzett tematikai egység az 1919-es tavaszi, nyári történéseket veszi górcső alá. A békekonferencia február 26-i döntését Fernand Vix alezredes március 20-án adta át a magyar félnek, mely hatására a kormány lemondott, és egy nappal később Kun Béla társaival kikiáltotta a Tanácsköztársaságot. A fejezet a magyarországi proletárdiktatúra nyugati recepcióját, valamint a kialakuló fegyveres összetűzések történéseit mutatja be.

A hatodik, hetedik és nyolcadik fejezetek az 1919 augusztusától, a békeszerződés ratifikálásáig és végrehajtásáig tartó időszakról számol be. A proletárdiktatúra bukását követően megszervezett magyar békedelegáció munkáját, a békefeltételek megváltoztatására törekvő lépéseket a szerző adatgazdagon, korabeli beszámolókat, levéltári dokumentumokat és szakirodalmi tételeket egyaránt felhasználva mutatja be. Az utolsó előtti fejezetében Romsics, a versailles-i Nagy Trianon-palotában történt 1920. június 4-i aláírás eseményeit nem vákuumban, hanem a békeszerződés törvényi ratifikálásaival és területi elcsatolások gyakorlati kivitelezésével együtt tárgyalja. A kötet keretes szerkezetét az Epilógus teremti meg. Az első fejezet – a monarchia korabeli ország – egyfajta tükreként a Trianon utáni Magyarország területi, demográfiai és társadalmi viszonyait ismerheti meg az olvasó.

A békeszerződés aláírásának centenáriumára kiadott változatban, Romsics Ignác értekezésén túl, a függelékben többlet tartalmakat is találhatunk. A több mint negyven oldalnyi mellékletbe hat korabeli, a trianoni békeszerződés történetének mélyebb megértését elősegítő forrásdokumentum került be. Elsőként A magyar békedelegáció VIII. számú, az erdélyi kérdésről szóló jegyzékének részleteit olvashatjuk, majd ezt követően Apponyi Albert gróf híres, 1920. január 20-án elmondott beszéde következik, melyből idén – Rátóti Zoltán színművész főszereplésével – film is készült. A harmadik dokumentum a békekonferencia legfelsőbb tanácsa brit titkárságának feljegyzése, melyben a magyar békeszerződés tervezetében megállapított határok esetleges megváltoztatásáról szóló testületi vita került megörökítésre. A negyedik melléklet Allen W. Leeper brit szakértő 1920. március 8-án kelt feljegyzése, melyben a diplomata a magyar észrevételekről ír. A következő dokumentum szintén március 8-án íródott a Külügyminiszterek és Nagykövetek Tanácsa brit titkársága által és szintén a tervezetben kijelölt magyar határok esetleges megváltoztatása kapcsán kialakult vitáról számol be. Az utolsó, hatodik forrásszöveg Alexandre Millerand, a békekonferencia francia elnökének tollából származik. A hat dokumentumot követően a szerző jól használható ajánlott irodalomjegyzéket állított össze, mely bárki számára hasznos lehet, aki érdeklődik a trianoni békekonferencia mélyebb megismerése iránt.

Romsics Ignác A trianoni békeszerződés című műve alapos, mégis közérthető formában járja körül a történelmi Magyarország felbomlásának előzményeit, az első világháború vége és a békeszerződés ratifikálása közt eltelt két év történéseit és a területi és demográfiai átalakulás következményeit. Az értekező formában íródott könyv belívében látható térképeken kívül más típusú illusztrációt nem találunk, azonban a borítón található két fotó méltóképpen fejezi ki a 20. századi magyarság egyik legnagyobb sorstragédiáját. A kötet első borítóján található korabeli, 1919. május 27-én készült fotográfián David Lloyd George, az Egyesült Királyság, Vittorio Orlando, Olaszország, Georges Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, valamint Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, tehát a Négyek Tanácsa látható. Az, hogy a képen nem a magyar békedelegáció tagjai, vagy akár gróf Tisza István miniszterelnök szerepel, jól illusztrálja mekkora szerepe és jelentősége volt a békeszerződés megkötésében a magyar félnek. A könyv hátsó borítóján látható, 2011-ben átadott hatvani Trianon-emlékmű pedig hatásos művészi ábrázolása a magyar nemzetet szétszakító történelmi eseménynek.

 
 

JEGYZETEK

    [1] Romsics Ignác (2020): A trianoni békeszerződés. Helikon Kiadó, Budapest, 248 p.

    [2] Fontosabb összefoglalásai: Romsics Ignác (2008): A 20. század képes története. Rubicon könyvek. Rubicon-Ház Bt., Budapest; Romsics Ignác (2010): Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest; Romsics Ignác (2011): A 20. század rövid története. Rubicon-Ház Bt., Budapest.

    [3] Romsics Ignác (2017): Magyarország története. Kossuth Kiadó, Budapest.

    [4] Romsics Ignác (2019): Bethlen István. Politikai életrajz. Helikon Kiadó, Budapest. Korábbi kiadások: Bethlen István. Politikai életrajz. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1991.; Bethlen István. Millenniumi magyar történelem. Életrajzok. Osiris Kiadó, Budapest, 1999., 2005.; Bethlen István. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013.

    [5] Romsics Ignác (2017): A Horthy-korszak. Válogatott tanulmányok. Helikon Kiadó, Budapest.

    [6] Romsics Ignác (2003): Volt egyszer egy rendszerváltás. Rubicon-Ház Bt. Budapest; Romsics Ignác (2013): Rendszerváltás Magyarországon. Pont könyvek 6. Akadémiai Kiadó, Budapest.

    [7] Romsics Ignác (2011): Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest.

    [8] Romsics Ignác (2019): Magyar rebellisek. Helikon Kiadó, Budapest;

    [9] Romsics Ignác (2001): A trianoni békeszerződés. Osiris zsebkönyvtár. Osiris Kiadó, Budapest, 246 p.

    [10] Romsics Ignác (2007): A trianoni békeszerződés. Osiris Kiadó, Budapest, 207 p.

     

    A cikk letölthető:
    A cikk letöltése pdf-ben

    Ugrás a cikk elejére