A Történelemt@nítás a történelemtanításért. Válogatás a Történelemtanítás online folyóirat írásaiból, 2010–2020 c. kötetről)
 |
A Történelemt@nítás a történelemtanításért Válogatás a Történelemtanítás online folyóirat írásaiból (2010–2020)
Szerk. F. Dárdai Ágnes – Kaposi József – Katona András. Szakmai lektor: Kéri Katalin és Závodszky Géza. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2020, 543 p. |
A kötet az alábbi linken szabadon olvasható: https://digitalia.lib.pte.hu/hu/pub/f-dardai-kaposi-katona-a-tort-tanitas-a-torttanitasert-mtt-bp-2020-5070 (Letöltés: 2021. márc. 9.)
Betöltötte tizedik életévét a hazai történelemdidaktika egyik legmeghatározóbb szellemi és szakmai műhelye, a Történelemtanítás című online folyóirat. Ebből az apropóból jelent meg – még a 2020. év végén – A Történelemt@nítás a történelemtanításért című kötet. A szerkesztők, nevesül Prof. dr. F. Dárdai Ágnes,[1] dr. habil. Kaposi József[2] és dr. univ. Katona András[3] a kötet alcímében úgy fogalmaztak, hogy a most megjelent mű „Válogatás a történelemtanítás online folyóirat írásaiból (2010–2020)”. A tanulmányok füzérében elmélyedve azonban az olvasó megállapíthatja, hogy céljában és megvalósításában is többről van itt szó egy jubiláló folyóirat már megjelent publikációinak antológiájánál. A kötetben – az először közölt bevezető tanulmánnyal együtt – harminc publikáció szerepel, tematikus bontásban. A Történelemtanítás – Online történelemdidaktikai folyóirat[4] megvalósítása 2009 őszén merült fel az alapítókban, az első lapszám 2010. február 10-én jelent meg. A folyóirat nem előzmény nélküli, 1956 és 1989 között Almási János, majd Szabolcs Ottó szerkesztésében jelent meg Történelemtanítás (utóbbi negyedszázadon át volt a folyóirat gondozója), majd a rendszerváltás hatására végbement tudományos átrendeződést követően 1994 és 2003 között Závodszky Géza szerkesztésében Módszertani Lapok. Történelem címen jelent meg nyomtatott történelemdidaktikai problémákkal foglalkozó szakfolyóirat Magyarországon.
A 2010-es újraalapítás és digitális térbe terelés egyszerre volt hiánypótló és előrelátó. Hiánypótló, hiszen – ahogy az a kötet bevezető tanulmányában is olvasható – a klasszikusan szoros egymásrautaltságban és együttműködésben dolgozó egyetemi és akadémiai történész, valamint a köznevelésben és tanárképzésben tevékenykedő történelemtanár társadalom az 1989-et követő tudomány- és oktatáspolitikai átrendeződések hatására – sajnálatos módon – egyre távolabb sodródott egymástól. A Történelemtanítás digitális hasábjaival a szerkesztők éppen e szakadék fölé kívánnak hidat emelni. Egyaránt teret engedve – a történelemtudomány elméleti eredményeit a köznevelési diskurzusba átültetni kívánó – szaktörténészi, valamint módszertani jellegű, illetve gyakorló pedagógusok által írt cikkeknek is. Mindemellett a vállalkozás előrelátó is volt, hiszen az online formátum nagyban elősegíti a folyóiratban megjelent cikkek szélesebb körben történő terjesztését, felhasználását.
A kötet felvezetőjében a szerkesztők előszava mellett Prof. dr. Csukovits Enikő, a Magyar Történelmi Társulat főtitkárának ajánlását, valamint a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság (ISHD) elnökségének nevében Prof. dr. Karl P. Benzinger köszöntőjét olvashatjuk, utóbbit magyar fordításban és angol eredetiben is. A két jegyzet érzékletesen mutatja be, hogy a Történelemtanítás folyóirat mind a magyar, mind pedig a nemzetközi történettudományi és történelemdidaktikai diskurzus aktív szereplője.
A most megjelent kötet tartalmi újdonsága, a Történelemtanítás folyóirat online hasábjain megjelent publikációk nyomtatott formához igazított változatainak csokra mellett, Prof. dr. Fischerné Dárdai Ágnes és dr. habil. Kaposi József Változó történelemtanítás Magyarországon (1990–2020) – Trendek, mozaikok, mintázatok című bevezető tanulmánya. A rendszerváltás óta eltelt harminc évet összegző tanulmány több aspektusból járja körül a magyarországi történelemoktatás sikereit és kudarcait. A tanulmány szerzői, ahogy ezt a felvezetésben meg is fogalmazzák, a tárgyalt időszakban különböző szinteken és felelősségi körökben részesei és alakítói is voltak a hazai történelemtanításnak. A tanulmány szerzői ambiciózus célt tűztek ki maguk elé: egy átfogó, horizontálisan és vertikálisan is jól tagolt képet kívántak festeni a hazai történelemoktatásról. A bevezető gondolatokat követően először a történelemtanítást befolyásoló szakpolitikai, ágazatirányítási hátteret ismerheti meg az olvasó. A Kádár-korszak utolsó éveinek szakpolitikai decentralizálásától a 2010 utáni időszak centralizálási törekvéseiig számos jogszabály és szervezeti változáson ment át az oktatásirányítás. A tapasztalatokból a szerzők ellentmondásos mérleget vonnak: noha számos helyi és regionális innováció jellemzi az elmúlt harminc évet, az oktatási rendszer egészében több fejlesztési pont is azonosítható. A tanulmány során F. Dárdai Ágnes és Kaposi József szakirodalmi vonatkozásokkal, kutatásokkal és jogszabályokkal alátámasztva mutatják be a tárgyalt időszak pedagógusainak, tankönyveinek, tanterveinek és tartalmi szabályzóinak változásait. A tanulmány legfőbb erénye, hogy a hangsúlyt úgy helyezi a történelemtanítás és történelemdidaktika a korszakban meghatározó trendjeinek bemutatására, hogy közben nemzetközi és hazai, a mindennapi pedagógiai praxisból és az oktatásirányításból vett példákkal támasztja alá mondanivalóját. A tanulmányban elvégzett áttekintés hiánypótló, egyszerre válhat hivatkozási alappá és vitaindítóvá a történettudománnyal, történelemdidaktikával, oktatáspolitikával foglalkozók, illetve az iránt érdeklődők számára.
A bevezető tanulmányt követően a kötet hat tematikus egységben közli a Történelemtanítás tíz évfolyamának válogatott írásait. Mind a szerzők neveit, mind pedig a publikációk témaválasztását áttekintve megállapítható a folyóirat hivatása: egy szellemi műhelybe terelni Magyarország történelemtanítással, történelemdidaktikával, tankönyv- és tantárgyelmélettel foglalkozó köznevelési, egyetemi és ágazatirányítási szakembereit. A szerzők között éppúgy megtalálhatóak több tízéves szakmai és tudományos múlttal rendelkező, nagynevű és széles körben elismert mesterek, mint – több esetben az előbbi kategória tanítványaiból lett – fiatal történelemtanárok, illetve a doktorandusz generáció képviselői.
Az első, Tapasztalatok, dilemmák, perspektívák című fejezet hat tanulmánya horizontálisan árnyalja a bevezető tanulmány emberöltőt átfogó helyzetjelentését. A fejezet tanulmányai között olvashatunk a Történelemtanítás folyóirat történetéről, működési tapasztalatairól és jövőbeni célkitűzéseiről, valamint elmélyedhetünk a történelemdidaktika, a történelmi gondolkodás és a közoktatás-szervezés egyes részterületeiben. A fejezetben közölt publikációk mintha csakugyan F. Dárdai Ágnes és Kaposi József friss tanulmányát egészítenék ki, jóllehet a hat tanulmány mindegyike megjelent már a folyóirat valamely lapszámában. Tomka Béla a történettudomány direkt és indirekt céljairól, F. Dárdai Ágnes a történelemtanítás 21. századi helyzetéről, Kaposi József pedig a magyarországi történelemoktatás nehezen feloldható anakronizmusairól számol be, miközben a tanulmányok kiindulópontot nyújtanak egy remélt szakmai vita megkezdéséhez. Kojanitz László a hazai kerettanterveken keresztül érzékelteti a történelmi gondolkodás változásait, Ötvös Zoltán pedig a nagy múltra visszatekintő Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny történelem versenytantárgy helyzetét és tapasztalatait összegzi.
A második – A gyakorlat elmélete – és a harmadik – Az elmélet gyakorlata – című fejezetek különféle történelemdidaktikai problémafelvetéseket és módszertani megoldásokat vonultatnak fel, a negyedik fejezetben pedig a tankönyvek kutatásával, készítésével és tervezésével kapcsolatos publikációkat olvashatunk. A Történelemtanítást rendszeresen olvasók számára feltűnhet, hogy a folyóiratban leggyakrabban előforduló cikktípusok ebbe a három fejezetbe lettek besorolva. A szakmai diskurzus felélénkítését segítheti elő többek között Gyertyánfy András, a PTE BTK Történettudományi Intézet tanársegédjének Kompetenciák a történelemtanításban – kritikai megközelítésben című, 2017-ben megjelent írása, mely a kompetenciaszemlélet előnyei mellett annak hátrányos aspektusaira is kitér. Az alaposan jegyzetelt tanulmány kiemeli, hogy a kompetencia alapú oktatás lehetséges, de közel sem elégséges tényezője a korszerű és eredményes történelemoktatásnak. A gyakorlati, módszertani fogásokat felsorakoztató fejezetben olvashatunk a történelemoktatás során használt statisztikai, valamint térképes források használatáról Csepela Jánosné ny. vezetőtanár, illetve Száray Miklós tankönyvszerző, gimnáziumi történelemtanár tollából. A módszertani innovációkat bemutató cikkek közül kiemelendő Varga Emese a történelmi játékfilmek tanórai használatáról, továbbá Krizsán Pál a legfiatalabb generációk aktivitására építő, a mobileszközökben rejlő didaktikai lehetőségekről szóló írása.
A történelemtankönyveket középpontba állító fejezet – Történelemtankönyvek tegnap, ma és holnap – kronologikus rendben halad. A történeti tekintetben legrégebbi témával foglalkozó írásban Albert B. Gábor, a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Neveléstudományi Intézetének habilitált egyetemi docense a 20. század első felének meghatározó életművel rendelkező történész-akadémikusának, Domanovszky Sándornak az 1920-as és ’30-as években zajló tankönyvrevíziós mozgalomban betöltött szerepét vizsgálja. A fejezet végén pedig Kamp Alfréd, az Oktatási Hivatal főosztályvezetőjének 2019 decemberében publikált tanulmánya a 2020-as évben, a pandémia hatására újra reflektorfénybe került Nemzeti Köznevelési Portálra készített Okostankönyveket mutatja be.
A folyóirat online megjelenési formájának – a korszerűség mellett – van még egy rendkívül előnyös tulajdonsága, ez pedig nem más, mint a terjedelmi korlátok szabad értelmezésének lehetősége. Az évfordulós kötet szerkesztőit ugyan nem lehet szűkmarkúsággal vádolni – a kötetet mintegy 540 oldalra tördelték – mégis számos, a portálon az évek folyamán megjelent írás nem kapott helyet nyomtatásban. Az önálló történettudományi publikációk közül talán Hermann Róbert a lap 2018. évi 1–2. összevont számában megjelent, A publicista Görgei Artúr[5] című tanulmánya az egyik legfontosabb hiányzó tétel, amely azonban nyomtatásban megjelent.[6] A szerkesztők – feltehetően a terjedelmi kötöttségek miatt – több elismert hazai és nemzetközi szakember publikációját sem válogatták a megjelentetett írások közé,[7] míg akadnak olyan fontos témával foglalkozó írások is, amelyek azért maradhattak ki a kötetből, mert szerzőjük másik publikációja került beválogatásra.[8] A hiányzó történettudományi, tantervelméleti és oktatáspolitikai írások mellett két online formájában népszerű, gyakorlati megközelítésű írásra hívnám fel az olvasó figyelmét, amelyek szintén méltán gazdagíthatták volna a kötetet: Hende Fanni 2012-ben megjelent, Spárta és Athén összehasonlításáról szóló óravázlata,[9] valamint Németh Ervin Októberi lázrózsák[10] című drámapedagógiai foglalkozás-terve hasznos segítséget nyújthatott volna a kötetet olvasó gyakorló történelemtanárok számára. Mindkettő – Hermann Róbert Görgei tanulmányával együtt – a folyóirat legolvasottabb írásai közé tartozott.
A Történelemtanítás folyóirat műhely jellegét hangsúlyozza a kettős értelmű Határainkon túl című fejezet is. A határ ebben az esetben egyaránt jelent fizikai országhatárt, valamint a szűken értelmezett történelemdidaktika határain túlmutató publikációkat is, mint amilyen Németh György a társadalomismeret mint önálló tanegység megszüntetésével kapcsolatban tett vitaindító állásfoglalása, és az arra történő reagálás Jakab Györgytől. Utóbbi másik írása beszámol a közös szlovák-magyar történelemtankönyv ügyéről is.
A kötet utolsó tematikai egységét – A Történelemt@nítás és a történelemtanítás válogatott bibliográfiái – két, kiemelkedő alapossággal összeállított szakbibliográfia jelenti. A szerzők – Érsek Attila és Fekete Bálint – összegyűjtötték egyrészt az elmúlt harminc évben megjelent történelemmódszertani publikációk válogatását, másrészt a Történelemtanítás folyóirat digitális és IKT vonatkozású cikkeit. Mindkét szakirodalmi válogatás – ahogy a teljes kötet – rendkívül jól hasznosítható mind a köznevelésben oktató történelemtanárok, mind az egyetemi tanárképzésben dolgozó módszertanos oktatók, továbbá a történelemtanítás, illetve a történettudomány iránt érdeklődők számára is. A szakmai viták fellendítésének igénye, a sokoldalú kritériumrendszer szerint szerkesztett tanulmányválogatás, valamint a folyóirat köré csoportosuló szakemberek köre megerősítheti az olvasót abban, hogy milyen nagy szükség van hazánkban a Történelemtanításra és a hozzá hasonló aktív szakmai műhelyekre. A folyóiratnak még sokszor tíz évnyi eredményes munkát kívánok!
JEGYZETEK
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2018/08/hermann-robert-a-publicista-gorgei-artur-09-01-04/ (Letöltés: 2021. márc. 23.)
http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2017/10/zavodszky-geza-habsburg-magyar-kiegyezesek-08-01-02/ (Letöltés: 2021. márc. 23.);
Krathochvíl, Viliam (2011): Etnikai sztereotípiák a történelemtankönyvek ,,mi” és ,,ők” konstrukcióiban. Történelemtanítás (XLVI.) Új folyam II. 3. sz. (Fordította: Vajda Barnabás)
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2011/10/viliam-kratochvil-etnikai-sztereotipiak-a-tortenelemtankonyvek-mi-es-ok-konstrukcioiban-02-03-03/ (Letöltés: 2021. márc. 23.)
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2016/07/kaposi-jozsef-a-tortenelemtanitas-kihivasai-es-lehetosegei-az-uj-nemzeti-alaptanterv-es-a-kerettantervek-alapjan-07-01-03/ (Letöltés: 2021. márc. 23.);
Kaposi József (2010): Az új történelemvizsga fejlesztésének hazai és nemzetközi kutatási kontextusa. Történelemtanítás (XLV.) Új folyam I.1. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/kaposi-jozsef-az-uj-tortenelemvizsga-fejlesztesenek-hazai-es-nemzetkozi-kutatasi-kontextusa/ (Letöltés: 2021. márc. 23.);
Kojanitz László (2011): A forrásfeldolgozástól a kutatásalapú tanulásig. Történelemtanítás (XLVI.) Új folyam II. 4. sz.
http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2012/01/kojanitz-laszlo-a-forrasfeldolgozastol-a-kutatasalapu-tanulasig-02-04-05/ (Letöltés: 2021. márc. 23.)
http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/10/nemeth-ervin-oktoberi-lazrozsak-szerkesztett-jatek-oktober-23-a-tiszteletere-01-03-11/ (Letöltés: 2021. márc. 23.)
A cikk letölthető:
Történelemtanítás (LVI.) Új folyam XII. 1-2. szám 2021. május
