Krázi Csilla: A tananyag feldolgozása kvízek készítésével, Google-űrlap felhasználásával

Bevezetés

Amikor 2020 márciusában át kellett állni digitális oktatásra, tudtam, hogy ezt másképpen kell megoldani, mint amihez a jelenléti oktatásban hozzászoktunk. Bevallom, számomra sokkal inkább hatott ez ösztönzőleg, mint ijesztően, és láttam benne az új lehetőséget. Igaz, a számítógéppel végzett munka több mint 25 éve a mindennapjaim része, és szívesen használom is, még ha a rohamos fejlődéssel lépést tartani nem is tudok.

Voltak elképzeléseim arról, hogy mit szeretnék. Végiggondoltam, a tanórákon használt módszerek közül mit és hogyan tudnék az új környezetben hasznosítani, és mellette elkezdtem új lehetőségeket megismerni. Így bukkantam rá a Google-űrlapok alkalmazásra, amit felismertem korábban kitöltött kérdőívekből, jelentkezési lapokból. Mivel kíváncsi voltam, hogyan működik, azonnal elkezdtem egy konkrét tananyaghoz kvízt készíteni, mondván, ha jól sikerül, azonnal ki is próbálhatom majd. Mivel elégedett voltam a végeredménnyel, fel is adtam a tanulóknak, akik tetszéssel fogadták. Arra gondoltam, miért ne készíthetnének ők maguk is hasonlót?

A gondolatot tett követte. Az ipari forradalomról szóló tankönyvi leckét szemeltem ki az első próbálkozáshoz. A diákokkal megbeszéltük a legfontosabb formai és tartalmi követelményeket, a munka menetét, a határidőket és a munkaformát. Az elkészült kvízekhez részletes értékelést adtam, és lehetőséget a nem megfelelő elemek javítására. A feladatok áttekintése közben rájöttem, milyen információkat kellett volna még megadni, mire kellett volna felhívni a figyelmet a munka megkezdése előtt. A következő alkalommal már ezeket is befoglaltam a listába, amit aztán tovább bővítettem. Ahogy haladtunk előre, úgy tökéletesedett a módszer a feladat kiadásától annak értékeléséig. Most úgy gondolom, megfelelően kidolgozottá vált, és az elkészült anyagoknak köszönhetően gyorsan alkalmazható lett.

A módszer elsősorban a digitális munkarendben való tananyag-feldolgozást szolgálja, de jelenléti oktatás keretében is használható, ha erre megvannak a feltételek. Ebben az esetben lehetőség van arra is, hogy megfigyeljük az egész munkafolyamatot, a csoportban dolgozó tanulók aktivitását. Ilyenkor gyorsabban tudunk segíteni, rámutatni a pontatlanságokra, kiszűrni és megbeszélni a tipikus hibákat.

A kvízek típusai

A feldolgozott anyag alapján

A kvízek épülhetnek egy leckére vagy akár egy egész fejezetre. Ezen belül feldolgozhatjuk a tankönyv szövegét vagy a hozzá tartozó forrásokat, illetve a kettőt együtt. Ha van munkafüzetünk is, lehet azok feladatait digitalizálni, és természetesen más, általunk választott anyagokra is támaszkodhatunk.

A feladattípusok alapján

A feladattípusok alapján – ha a Google-űrlapot használjuk – a kérdéssor lehet igaz-hamis, egy jó vagy rossz megoldást tartalmazó, többszörös választást kínáló és természetesen ezek kombinációja, kiegészítve saját választ igénylő kérdésekkel. Más tesztkészítő programok kínálhatnak más feladattípusokat is.

A munka kivitelezése

A készítők száma

A feladatot kiadhatjuk egy tanulónak, pároknak vagy négy főből álló csoportoknak. Ennél nagyobb létszám tapasztalataim alapján nem célszerű, de az osztály létszámából adódóan előfordulhat. Az osztálylétszám mellett a feldolgozandó anyag mennyisége is befolyásolhatja, melyik lehetőség mellett döntünk. Adott esetben vegyes megoldás is célszerű lehet.

A készítők kiválasztása

Azt, hogy kik dolgoznak majd együtt a feladaton, rábízhatjuk a tanulókra, akik önszerveződéssel hozzák létre a csoportokat vagy párokat. A másik lehetőség, hogy mi szabjuk meg, ki kivel dolgozzon. Csoportok képzésénél a kettőt vegyíthetjük oly módon, hogy mi nevezzük meg a vezetőket, és ők választanak maguk mellé tagokat. Sorsolhatjuk is a résztvevőket vagy alkalmazhatunk más módszereket is, a fontos az, hogy mindig a megfelelő módon járjunk el. Ez a feldolgozandó anyag nehézségétől, a kvíz típusától függ, és attól, hogy először dolgozunk-e ezzel a munkaformával, vagy már rutinosak vagyunk benne. Szerepet játszhatnak a kiválasztásban más szempontok is: esetleg motiválhatjuk a kevésbé érdeklődőket, ha őket bízzuk meg a csoportvezetői teendőkkel.

A kvízek és a lecke viszonya

A kvízek készítését végezheti az egész osztály úgy, hogy mindenki ugyanolyan típusú tesztet készít, de úgy is, hogy minden csoport különbözőt: egy-egy igaz-hamist, feleletválasztóst, többszörös választásost, vegyeset ugyanarra az anyagra. A másik változat, hogy a kvíz típusa egyforma, csak az anyag más-más: törzsszövegre, forrásokra, munkafüzetre stb. épülő. E két lehetőség kombinációja pedig egy nagyobb létszámú osztály esetén is biztosíthatja, hogy nem készül két egyforma teszt. Dönthetünk úgy is, hogy minden leckét csak egy vagy két csapatnak adunk ki, és így dolgozunk fel egy egész fejezetet. Ezt azonban nem célszerű a kezdetekben alkalmazni, csak miután a tanulók már jól boldogulnak a feladattal.

Előkészítés – értékelés

Az értékelési kritériumok kialakítása

Mielőtt a munka megkezdődik, fontos, hogy a tanulók tudják, milyen elvárásoknak kell megfelelniük, hiszen az értékelés is ezek alapján történik majd. Ezeket közösen is kialakíthatjuk, amiben segítséget adhat számukra egy, a tanár által készített munka, amely ezek szerint a kritériumok szerint készült. Ennek alapján a diákok valószínűleg maguk is meg tudják fogalmazni a formai követelményeket, de akár a helyesírásra, tartalomra vonatkozókból is néhányat. Az így létrehozott kritériumrendszert aztán kiegészítjük, és felhívjuk a figyelmet, hogy az értékelés ezek alapján történik majd.

Az kvíz készítése során figyelembe veendő szempontokat három nagy csoportra osztottam, amelyeken belül több elem található.

A formai szempontokhoz tartozik például a cím megadása, a kérdések számozása, a megadott kérdésszám és a válaszlapok megléte, az egységes betűhasználat.
A nyelvi szempontokban a nyelvhelyességet, a helyesírást értékeljük. Az utóbbin belül kiemelten kezeltem a nagy kezdőbetűk és az írásjelek helyes alkalmazását, mert azt szerettem volna, hogy a tanulók erre jobban figyeljenek, és kevesebb hibát vétsenek.
A tantárgy szempontjából természetesen a tartalom a meghatározó, amelyen belül a következő elemeket pontozzuk: például a lényeg kiemelése, adekvát válaszlehetőségek megadása, helyes válaszok megadása a válaszlapon stb.
A fentiek mellett pontszámot ért a feladat határidőre való feltöltése is a Google Classroomba, mert a határidők betartása nem ment zökkenőmentesen, ami a tanulók munkáját és az enyémet is nehezítette.

A feldolgozás lépéseinek megadása

Ennél a lépésnél hasonlóan járhatunk el, mint az értékelési szempontok kialakításakor: megkérdezhetjük diákjainkat, mit gondolnak, hogyan érdemes elvégezni a munkát. Mi a következő lépéssort állítottuk össze a csoportmunkához:

az anyag elolvasása, tanulmányozása;
az anyag megbeszélése, a lényeg kiemelése;
a feladat elosztása;
a vállalt feladat elkészítése;
egymás feladatainak megoldása a csoporton belül;
az esetleges hibák, pontatlanságok megbeszélése, javítása;
a kész kvíz feltöltése;
segítség kérése, ha szükséges – bármely fázisban.

Ha párban vagy egyénileg dolgoznak diákjaink, bizonyos pontok természetesen kimaradnak.

A konkrét feladathoz szükséges egyéb információk

A korábbi részekben leírtak általános tudnivalók, amelyekre minden teszt készítése közben figyelni kell. Egy adott feladathoz ezen kívül szükséges még megadnunk, hogy milyen munkaformában, milyen típusú kvízt várunk, hány feladattal – akár a lecke fejezeteire lebontva – azon belül hány Saját válasz típusút, mennyi forrást kell feldolgozni, valamint a teljesítés határidejét. Saját válasz feladattípus korlátozását azért tartom fontosnak, mert bár jó kérdést megfogalmazni nem mindig könnyű, de valamilyen kérdést igen, és nem lenne szerencsés, ha egy feladatsor csak ebből állna. Ezekhez válaszokat megadni – amennyiben egész mondatokról, vagy pár mondatos szövegekről van szó – nem lehet úgy, hogy a megoldás azonnal látható és ellenőrizhető legyen a kitöltő számára. Jól alkalmazható azonban konkrét fogalmak, évszámok, nevek, topográfiai ismeretek feltérképezésére.

Értékelés

Az elkészült feladatok értékelése az előzetesen ismertetett szempontsor alapján történik úgy, hogy a formai, nyelvi, tartalmi kritériumokhoz és a határidőhöz is pontokat rendelünk. A pontokat a szempontrendszer egyes elemeire adjuk úgy, hogy a tartalom kapja a legnagyobb hangsúlyt. A pontok másik részét célszerű úgy elosztani, hogy az a legproblémásabb terület fejlesztésére ösztönözze a tanulókat. Amennyiben érdemjegyre váltjuk a pontokat, a csoport minden tagja ugyanazt a jegyet kapja.

Felhasználási lehetőségek

Azon kívül, hogy a kvízek elkészítésével egy adott tananyagot tudunk megtanítani, az elkészült munkák a későbbiekben is felhasználhatók. Ugyanabban a tanulócsoportban részben vagy egészben használhatjuk összefoglaló órán, de egyénileg újra megoldva a feladatsorok szintén segíthetik a dolgozatra, vagy később akár az érettségire való felkészülést, az év végi ismétlést. A következő tanév elején hasonló módon, vagy a kvízek legjobb elemeinek kiválasztásával készített kérdéssor segítségével felidézhetjük az előző évben tanultakat, tesztelhetjük, mennyi ismeret rögzült a tananyagból. Válogatás esetén azt tapasztaltam, hogy a tanulók felismerik, mely kérdés került be az ő munkáikból, és büszkék erre. Ezért úgy alakítsuk ki a tesztünket, hogy mindenkitől szerepeljen benne legalább egy elem. A kvízeket a továbbiakban alkalmazhatjuk más tanulócsoportoknál is hasonló célokra, illetve az előzetes tudás felmérésére.

Miért jó?

Tevékenységközpontú

A kvízek készítése a tanulók tevékenységére helyezi a hangsúlyt. Mivel leggyakrabban párban vagy kis csoportokban, önállóan dolgoznak, mindenkinek aktívabbnak kell lennie, mint egy frontális óra esetén. A tanárnak az előkészítésben és értékelésben van nagyobb szerepe, illetve segítséget ad, ha a tanulók a feladatban elakadtak.

Gondolkodtató

Egy jó feladatsor elkészítéséhez először meg kell érteni a tananyagot, és ehhez gondolkodni is kell. Azok számára, akik általában csak annyit értenek tanuláson, hogy elolvassák a leckét, és számonkérés esetén nem értik, miért nem tudnak róla számot adni, ez fontos lépés. Az ismeretek feladatokká való alakítása még több gondolkodást és kreativitást igényel.

Kompetenciaalapú

Ahhoz, hogy igazán jó kérdéseket és válaszokat sikerüljön megfogalmazni, fontos, hogy a tanulók jól tudják alkalmazni anyanyelvüket írásban is, hiszen egy pontatlanul feltett kérdés érthetetlen lehet, vagy nem egyértelművé válhat. Ha a tantárgyat a tanulók idegen nyelven tanulják, ez a kompetenciájuk is fejlődik. Mivel a feladat valamely – jelen esetben Google-űrlap – tesztkészítő alkalmazást igényel, és az internet más lehetőségeire is épít, bizonyos digitális ismeretek meglétét feltételezi, illetve fejleszti. Nem elhanyagolható, hogy a közös munkában a szociális kompetenciák is érvényesülnek és fejleszthetők.

„Tanárbarát”

Miután a módszer letisztult – ami nem kis befektetéssel jár –, már kevesebb munkát igényel, hiszen az előkészítéshez, az értékeléshez készített sablonokat kis változtatásokkal gyorsan a konkrét feladathoz szabhatjuk. Az értékelésre fordítandó idő csoportmunkák esetén szintén lerövidülhet, hiszen egy 32 fős osztály esetében is csak nyolc kvízt kell átolvasnunk. Ráadásul, ahogy a tanulók egyre ügyesebbek, egyre nagyobb élmény látni, hogy milyen ötletesek, és a legtöbben mennyire igyekeznek egyre kreatívabb, összetettebb kérdéseket és válaszokat megfogalmazni. Ezért még ha nem is rövidül le az értékelésre szánt idő, mindenképpen élvezetesebb elfoglaltságot jelent.

A tanulók szeretik

Sokszor előfordul, hogy a tanár által jónak vélt módszer egyáltalán nem működik, vagy korántsem olyan jól, mint azt előzetesen gondolta. Nyilván a kvízek készítése sem nyerte el maradéktalanul minden tanuló tetszését, de a legtöbben pozitívan viszonyultak a feladathoz. Ezt az is bizonyítja, hogy amikor a tanév végén az utolsó új anyag tárgyalásánál választhattak, hogy melyik, a korábbi hetekben alkalmazott módszerrel szeretnék azt feldolgozni, a többség a kvíz mellett döntött. Megerősíti ezt az a tény is, hogy a 2020. tavaszi digitális oktatás végén készített kérdőívet kitöltő 38 diákom közül csupán három jelölte be a Nem tetszett kategóriát. A többség kedvelte vagy nagyon szerette ezt a feladatot. Indoklásként a következőket fogalmazták meg:

„Mert át kellett néznem, nehogy hülyeséget írjak le a témában. Sokszor került a szemem elé ugyanaz a szó vagy szókapcsolat, és így jobban megjegyeztem.”

„Mert ezekhez magunknak kellett összegyűjteni az információt, megérteni az összefüggéseket.”

„Ezeken gondolkoztam a legtöbbet.”

„Önálló és alapos munkát igényelt. Jól összefoglalja a lényeget.”

„Ezek a feladatok jobban érdekeltek és így több kedvem volt megcsinálni őket.”

„Mert amikor pl. dolgozni kell rajta, vagy éppen készíteni valamit az adott témakörből, az nekem jobban megmarad, mint a bemagolt vagy pedig egyszer elmondott anyag.”

„Mert szerintem ezekben a feladatokban még az elkészítésüknél is át kell gondolni az anyagot, és így jobban berögzül.”

„Mert az önálló feladatmegoldásra tanít.”

„Sokat kellett foglalkozni egy bizonyos témával, így az sokkal könnyebbé tette a megtanulását, akarva-akaratlanul rögzült.”

Néhány gyakorlati példa

A példákat változtatás nélkül adom közre abban a formában, ahogy a tanulók a munkájukat beadták, ezért azokban van néhány pontatlanság és hiba is.

Tankönyvi leckéhez tartozó források feldolgozása

A népesedési és a nemzetiségi viszonyok alakulása (Száray Miklós /2015/: Történelem 11. OFI, Budapest, 96-101.)

A feladat így szólt:

„A leckéhez tartozó forrásokból készítsetek 18-20 kérdésből álló tesztet! A könyvben 17 forrás szerepel, ebből legalább tizenkettőt dolgozzatok fel. A feladattípusok között maximum 2–3 saját választ igénylő és igaz-hamis legyen. Inkább a feleletválasztós feladatokat alkalmazzátok!”

A tesztet készítő és a tesztet megoldó tanulóknak szöveges források, térképek, grafikonok, diagramok, táblázatok tanulmányozására volt szüksége ahhoz, hogy jó feladatot készítsenek, illetve a helyes válaszokat megtalálják.

Munkafüzet feladatainak digitális formába öntése

Az ellenállástól a megbékélésig (Kaposi József – Száray Miklós /2016/: Történelem 11. Képességfejlesztő munkafüzet. OFI, Budapest, 34-35.)

A feladat kiírása így szólt:

A 13. leckéhez tartozó munkafüzeti feladatok (1-4.) digitális formába öntése Google teszt formájában.

A feladatot nyolc tanuló készítse el párokban!
Minden pár csak egy feladaton dolgozzon!
Oldjátok meg a feladatokat!
Készítsétek el a digitális változatot! A munkafüzet utasításait felhasználhatjátok változtatás nélkül, de ahol kell, változtassatok rajta!
A hosszabb szöveges válaszokat igénylő feladatokat alakítsátok át a Google űrlaphoz jobban illő feladattípussá! (pl. feleletválasztás, igaz-hamis stb.)
Szerkesszétek egy tesztbe valamennyi feladatot úgy, hogy a végeredmény formailag egységes legyen!
Az elkészült tesztet a csapat valamennyi tanulója oldja meg a lecke alapján, és ha hibákat találtok valamely feladatban, vagy a feladat nem egyértelmű, javítsátok!
Figyeljetek a korábban már megbeszélt formai követelmények betartására is!
A javított, végleges tesztet …..(tanuló neve) töltse fel a Classroomba!
Miután én megnéztem, észrevételeimet megtettem, az esetleges pontatlanságokat javítsátok ki, és tegyétek közzé a tesztet a többiek számára is megoldásra!

A munkafüzet feladatainak feldolgozása esetén a kérdések adottak, azokat nem a tanulók találják ki, amivel elkerülhető egy túl egyszerű teszt összeállítása. Ezért az ilyen típusú feladatban a hangsúly a helyes válaszok megtalálására és megfogalmazására, valamint a megfelelő feladattípus alkalmazására egyaránt helyeződik.

A feladatot a tanulók jól megoldották, de a 10. lépést nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, ezért maradt pontatlanság a tesztben.

Összegzés

A kvízek készítését többször alkalmaztam magyar nyelvű és a történelmet angolul tanuló osztályaimban egyaránt a középiskolás korosztályban. Bár voltak szempontok – főként a helyesírás –, amelyek teljesítésével nehezebben küzdöttek meg a tanulók, a fejlődés minden téren folyamatosan tapasztalható volt. A tanév végére kiváló feladatsorok születtek, legalább néhány kreatív, kifejezetten jó elemet pedig minden teszt tartalmazott, akár már az elsők is. Azt gondolom, hogy ez a tanulók önállóságára, kreativitására építő módszer jól segíti a kerettanterv által meghatározott célok elérését. Hozzájárul ahhoz, hogy a diákokban kialakuljon az a szemlélet, hogy a tanulásban övék a meghatározó szerep, és a tanár csak segítő ebben. Lehetőséget ad a tantárgyban kevesebb jártasságot mutató tanulóknak arra, hogy a feladat megoldásához szükséges egyéb tudásukat alkalmazva a csoport segítségére lehessenek, miközben elkerülhetetlenül foglalkozniuk kell a tananyaggal is. Fejleszti az együttműködést, a pontosságra való törekvést, az igényességet is, ami – néhány már korábban említett tulajdonság mellett – túlmutat a tantárgyi kereteken is.

IRODALOM