2022. évi és XIII. online évfolyami 1. számunk Tanulmányok rovatában elkezdjük közölni a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata 2021. december eleji „Az elsők – Magyar felfedezők, újítók, feltalálók” című konferenciája előadásainak szerkesztett változatát. Az elsők… között az első a kémiatörténettel is foglalkozó természettudós, Riedel Miklós Görgey Artúr vegyészi tevékenysége a szabadságharc előtt, alatt és után című tanulmánya, mely érdekes részleteket villant fel a szabadságharc legendás tábornoka korántsem közismert tudományos tevékenységéről. Történelemtanításunk immár hosszú ideje az elbeszélő-magyarázó, valamint kompetencia- és gondolkodásfejlesztő funkciók között vergődik. Hol egyik, hol másik kerül előtérbe. Gyertyánfy András A történelemtanítás kettős céljáról című tanulmánya a kettő egyensúlyának megteremtésére tesz igen érdekes és biztató kísérletet.
Közlemények rovatunkban folytatjuk az előző számban indult új sorozatunkat Forrásközlések történelemtanításunk közelmúltjából II. címmel. Ezúttal – ismét Kaposi József jóvoltából – A Zsidó Közösségi Kerekasztal Konferencia Oktatási Tagozatával 2013-ban folytatott tárgyalások és megállapodások dokumentumait adjuk közre, az akkor új Nemzeti alaptantervvel és kerettantervekkel kapcsolatban. Ezek közül a kormányzat által is jóváhagyott – előző számunkban közölt – Tételmondatok diplomáciai jelentőséggel és bírt, míg a Megállapodások képezték az alapját az ún. Újgenerációs tankönyvfejlesztéseknek is.
A Műhely rovatban Hengán Kamilla Fejlesztő típusú feladatok alkalmazása az első világháború tanításában című munkája a kissé elhanyagolt szociális kompetencia fejlesztését célozta meg egy érdekes kutatás keretébe ágyazva. A másik írásban Kiss Csilla Miért és hogyan tanítsunk nőtörténetet? címmel történelemtanításunk egy meglehetősen elhanyagolt területére irányítja rá a figyelmet. Ráadásul a munkát egy rendkívül alapos Válogatott nőtörténeti bibliográfia az általános és középiskolai történelemtanításhoz egészíti ki, melyet a tanár kollégák a mindennapi gyakorlatukban is haszonnal forgathatnak a tanításunk férfi-nő tematikájában meglévő aránytalanságok kiküszöbölésére.
Szemle rovatunkban Illik Péter A tizenöt éves háború a középiskolai tankönyvekben, avagy „Kanizsa elveszett” című írásában csaknem két évszázad tankönyveit elemzi kiválasztott témájának megjelenése, és hangsúlyozottan nem pedagógiai-módszertani szempontok szerint. Jól nyomon követhető ebben a megadott tananyagtartalom fokozatos erodálódása a XIX. század elejétől a XX. század végéig. Gyertyánfy András másik munkája, a Történelemtanítás a környezeti válság árnyékában. Gondolatok a Ne nézz fel! című film apropóján című viszont már egy modern témát feszeget, a környezeti válság problémáját, írásában a történelemtanítás lehetőségeit is kutatva.
Horizont rovatunkban Horváth Zoltán értékes és érdekes munkája, Az olasz nyelvtanítás elindítására tett lépések az 1920-as években Magyarországon címmel a Horthy-korszakba viszi el az olvasót, egy olyan időszakba, amikor az oktatás igazi nemzetpolitikai kérdés volt, melyhez minden kormányzati támogatás is biztosított volt. Engel Enikő írása ugyanennek az időszaknak a csehszlovákiai történelemtanításába kalauzolja el az olvasót A két világháború közötti csehszlovákiai tankönyvek didaktikai felépítése címmel, ezúttal éppen a pedagógiai-módszertani kérdéseket a középpontba állítva. Tanulságos képet kapunk nemcsak a korszak történelemtanításáról, de a csehszlovákiai tankönyvíróikról is.
Közlemények rovatunk első írása Stróbl Terézia beszámolója Versenyről versenyre – Beszámoló a László Gyula középiskolai országos történelemversenyekről és versenyfelhívás címmel, mely három vetélkedőről (2019–2020, 2020–2021, 2021–2022) szóló ismertetés és egy versenyre (2022–2023) szóló felhívás, témáikat tekintve a magyar történelem igencsak „zivataros” XV., XVI., XVII. századairól. Számunk egy igazi „kis színessel” zárul. Visszatérő szerzőnk, Németh Tibor ezúttal is történelemtanításunk egy meglehetősen „periférikus” területéhez ad szakanyagot A gyarmatosítás lebontása a venezuelai esőerdő iskoláiban címmel, de nem a hajdani gyarmatosítók szemszögéből.
A szerkesztők
