Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 13-02-01)
 

Idei nyári számunk jubileumi, éppen a félszázadik, mely sajnos egy régi kolléga, Kalmár Árpád nekrológjával indul. Olyan ízig-vérig tanárembertől búcsúzunk, aki hosszú élete során megjárta a köz- és felsőoktatás szinte minden lépcsőjét, fokozatát, ráadásul komoly politikai hányattatások közepette. Életútja tükrözi 1945 utáni hazai történelmünk bő félévszázados viharait.

A Tanulmányok írásai folytatják a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata 2021. végi, “Az elsők – Magyar felfedezők, újítók, feltalálók” konferencia előadásai szerkesztett változatának közlését. Balatoni MonikaKlebelsberg Kuno és a kulturális diplomácia bölcsője” a legendás kultuszminiszternek állít emléket, míg Katona András „”A magyar delfin.” Első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd – Egy sokoldalú életpálya” című munkája nemcsak egy jelentős sportteljesítmény, hanem egy gazdag építészpálya előtt is tiszteleg.

A Közlemények is folytatja a tavaly megkezdett „Forrásközlések történelemtanításunk közelmúltjából” sorozatot, melynek III. része ezúttal a rendszerváltozás időszakába visz el bennünket, felidézve a Glatz Ferenc szervezte békásmegyeri Országos Történelemtanári Konferenciákat. Ezek egyik jelentős eredménye volt a „Vezérfonal a magyar és az egyetemes történelem tanításához” című a közoktatásnak ajánlott tananyagvázlat volt. Az itt közölt 1. részét olyan jelentős történészek jegyezték, mint Engel Pál, Szakály Ferenc és Kosáry Domokos. Sajnos ma már egyikük sem él, de munkásságuk ezen darabja is akár közvetlen útmutató lehet a ma történelemtanárai számára.

A Műhely rovat első írása Tölgyessy Zsuzsanna „Forráskutatás, dokumentumelemzés, tartalomelemzés – szempontok az 5–6. osztályban folyó történelemoktatásra vonatkozó dokumentumok vizsgálatához” című munkája, mely vizsgálati szempontokat és mintaelemzést kínál az 5. osztályos ismeretanyag egy ókori fejezetére vonatkozóan. Kasza Nikoletta terjedelmes írása „1956 rendhagyó emlékezete” címmel és „Pedagógiai koncepció az iskolai megemlékezések korszerűsítésére” alcímmel arra vállalkozik, hogy segítséget nyújtson abban, hogy hogyan lehet érdekeltté tenni a diákokat az iskolai megemlékezésekben. A drámapedagógiával is foglalkozó szerző ügyesen alkalmazza a történelmi megemlékezés során a tanulói aktivitást.

Szemle rovatunk első írása a Magyarságkutató Intézet műhelyében készült. Horváth-Lugossy Gábor és Illik Péter munkája „Cselt vetett a forgó szerencse” címmel az újabban sokat emlegetett pozsonyi csata recepcióját vizsgálja a hazai tankönyvekben a XIX. század elejétől egészen a rendszerváltozásig, eléggé lesújtó képet formálva annak erősen szórványos megjelenéséről. A másik, látszólag irodalomtörténeti tematikájú írás (Töttős Gábor: Korkép és kórkép – A színjátéktól a színműig. Az “Ozorai példa” és előzményei) határainkat feszegeti. Azért tartottuk mégis közölhetőnek, mert valóban „Korkép és kórkép”, mely bepillantást enged az ötvenes évek “elit”-jének és értelmiségének a gondolkodásába, valamint abba a beilleszkedési kényszerbe, mellyel a korabeli párt- és állami vezetés nyomást tudott gyakorolni legjobb íróinkra is. Bemutatja ugyanakkor, hogy ez az alkalmazkodási kényszer – például Illyés Gyula esetében – nem kellett, hogy feltétlenül teljes önfeladást jelentsen.

Horizont rovatunk első írása egy fiatal felvidéki magyar kutató ígéretes pályakezdésének a dokumentuma. Bese László „Ellenségképek a csehszlovákiai magyar történelemtankönyvekben” című munkája az 1950-es évek történelemtanítását villantja fel északi szomszédunknál, melynek a miénkhez sok hasonló eleme van, hiszen ekkor már mindkét ország a szocialista táborhoz tartozott, ahol a „játékszabályok” nem nagyon különbözhettek. Figyelemre méltó a szerző munkája végén olvasható diskurzuselméleti értelmezése, mely a feltárt ellenségképek mélyebb elemzéséhez nyújt komoly segítséget. Tóth JuditA történelemtanítás új témái/irányai I. Migráció” címmel tudósít bennünket a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság 2020-as évkönyvéről. Érdekes ennek a napi politikában erősen vitatott témának a történelemdidaktikában megjelenő nemzetközi diskurzusa.

Záró két írásunk a Kaleidoszkóp rovatban azonos szerzőtől származik ugyan, de nagyon eltérő fogantatású „kis színesekről” van szó. Töttős Gábor itt megjelenő első írása, „Ferenc Jóska Kajmádon”, tulajdonképpen egy olvasói levél, reagálás Tarnóczai Géza korábban megjelent „Ferenc József első magyarországi látogatása a korabeli honi sajtó tükrében című közlésére. A másik munka („Egész lénye csupa szeretet és boldogítási vágy volt”) tisztelgés egy meglehetősen elfeledett reformkori politikus emléke előtt, akinek a nemesi adózás miatti elkötelezettsége a Kossuth és Széchenyi közötti vita részét képezte. Modern gazdálkodási elképzeléseiben és mintagazdaságaiban pedig jócskán megelőzte a korát.

Kellemes nyarat, sikeres erőgyűjtést a következő tanévre és írásaink közötti jó válogatást kívánunk minden kedves olvasónknak! Továbbra is várjuk reagálásaikat a megjelent munkákra!

 

A szerkesztők

Ugrás a cikk elejére