A kutatás körülményei
A kutatásomat az utolsó egyetemi félévemben, az összefüggő gyakorlatom során végeztem a Hatvani Bajza József Gimnáziumban. Ez az intézmény egy hatosztályos gimnázium, amely a Sulinavigátor weboldal listáján a 151. helyen áll. Maga a rangsor a 10. osztályban elvégzett kompetenciamérések és a két évvel későbbi érettségi eredmények összevetésével, ill. 6 és 8 évfolyamos iskolák esetén a 6. ill. 8. osztályban írt kompetenciatesztek a 8. ill. 10. osztályban elért eredmények összevetésével dolgozik.[1] Ebben az intézményben a 29 fős hetedikes osztálynak tanítottam történelmet. Mivel ők már egy válogatott csoport, egy viszonylag magasabb követelményeket feléjük támasztó iskolában, ismereteiket és képességeiket tekintve is előnyben vannak. A felmérésem pedig a második világháború tanításának megkezdése előtt készült.
A kutatói kérdéseim
Több kutatói kérdés is megfogalmazódott bennem a diákjaimmal való közös munka során. Az első ezek közül a tudásuk eredetére vonatkozik. Érdekel, milyen jellegű forrásokból származik, illetve, hogy meg tudják-e nevezni ezeket pontosan.
A második kérdés, hogy milyen minőségűek az előzetesen, bármilyen forrásból megszerzett információik. Ezzel kideríteni, hogy a tananyag megértéséhez mélyebb tudást, vagy csak információszilánkokat sikerült-e elsajátítaniuk. Vagyis azt, hogy olyan alapvető tudást tudtak-e összeszedni, mint hogy mi a nevük a harcoló feleknek, és hogy mit jelenthet a holokauszt, vagy csak éppen valami érdekes, esetleg vicces tényt valamelyik diktátorról.
A harmadik kutatói kérdésem pedig az, hogy a hetedik évfolyamosok körében mennyire igaz a sztereotípia, miszerint a fiúk jobban érdeklődnek a háborúk iránt, így aktívabbak az órán, sokkal több részletet képesek befogadni, valamint egy teszten is jobban teljesítenek.
A hipotéziseim
Az első kérdésre, miszerint honnan származnak az előzetes információik, a legkönnyebb válaszolnom. Feltételezésem szerint a leggyakrabban megnevezett forrástípusok között filmek és videojátékok, YouTube, esetleg TikTok videók fognak szerepelni. Viszont azt is gondolom, hogy a könyvek egyáltalán nem kapnak helyet a listán. Ezt a feltételezést azon tapasztalataimra alapozom, miszerint az ő generációjuk már nem könyveket olvas, hanem inkább cikkeket, vagy még inkább megnéz egy rövid videót.
A második kérdéshez, amely az információ minőségére irányul, várakozásaim szerint vegyes válaszok fognak érkezni. Úgy gondolom, leginkább az apró, viccesebb jellegű információkat fogják tudni, valamint a hadmozdulatokkal kapcsolatos pontos adatokat.
Az utolsó kérdés tekintetében felemás válaszra számítok. Véleményem szerint az előzetes tudás eredményei a fiúk esetében jobbak lesznek. Valószínűleg a lányok esetében több olyan kérdés lesz, amire nem válaszolnak, míg ez kisebb arányban előfordulhat a fiúk esetében is. A végső tudásfelmérés esetében viszont kiegyenlített eredményeket várok.
Az adatgyűjtés módszertani háttere
A kérdőívek 16 kérdésből állnak, ezek a következők:
1. táblázat: A témakör tanítását megelőző kérdőív tartalma
| Sorszám | Kérdések és válaszlehetőségek | ||||||||||
| 1. | Mettől meddig tartott a második világháború?
|
||||||||||
| 2. | Hogy hívták a két katonai tömböt?
|
||||||||||
| 3. | Milyen eseménnyel indult a második világháború?
|
||||||||||
| 4. | Milyen országok álltak a győztes oldalon?
|
||||||||||
| 5. | Magyarország melyik oldalon állt a második világháborúban?
|
||||||||||
| 6. | Írd azonos sorba az összetartozó elemek betűjelét! ………………………………………………………… ………………………………………………………… ………………………………………………………… ………………………………………………………… …………………………………………………………
|
||||||||||
| 7. | Írd le az alábbi személyek mellé a hozzájuk tartozó elemek betűjelét! Erwin Rommel: Dwight D. Eisenhower: Bernard Montgomery: Winston Churchill: Franklin D. Roosevelt:
|
||||||||||
| 8. | Mit jelenthet a következő: fordulat a háború menetében?
|
||||||||||
| 9. | Milyen tipikus fegyverek voltak a második világháború alatt? Több válasz lehetséges.
|
||||||||||
| 10. | Az alábbi helyszínekhez fontos csaták köthetők. Írd a csata betűjelét a megfelelő helyre! El-Alamein: Kurszk: Pearl Harbor: Midway-szigetek: Sztálingrád: Berlin: Leningrád: Hirosima:
|
||||||||||
| 11. | Az alábbiak közül mik igazak a holokausztra? Több válasz lehetséges.
|
||||||||||
| 12. | Írj le maximum 5 szót (lehet kevesebb is), ami szerinted a legjobban jellemzi a második világháborút! |
||||||||||
| 13. | Egytől tízig tartó skálán mennyire várod a második világháborúról szóló óráinkat? Karikázd be! (1 – a lehető legkevésbé; 10 – nagyon)
|
||||||||||
| 14. | Honnan vannak ismereteid a háborúval kapcsolatban? Többet is jelölhetsz.
|
||||||||||
| 15. | Nevezd meg konkrétan a filmeket, játékokat, könyveket (bármit), ahonnan az információid származnak! |
||||||||||
| 16. | Tudsz-e még bármilyen dolgot, érdekességet a háborúval kapcsolatban, amire nem kérdeztem rá? Ha igen, kérlek, írd le! |
Ebből az első 11 kérdés (1-11) tényszerű,[2] mivel a második világháborúval kapcsolatos ismereteikre vonatkozott. Az első kérdés a háború intervallumára, a második a két katonai tömb beazonosítására, a harmadik a háborút elindító eseményre kérdezett rá. A negyedik a győztes hatalmak megjelölését tartalmazza, az ötödiket – Magyarország szövetségi rendszerhez tartozását –, bár nem szerepelt a tanított témakörben, de az érintettség miatt tettem fel. A hatodik kérdés a hadműveletekre, hadi mozdulatokra kérdez rá, a hetedik pedig a híres katonai és politikai vezetőkre, a háború fordulatára, a kilencedik a tipikusan ehhez a konfliktushoz kapcsolható fegyverekre, a tízedik pedig híres csatákra, míg a tizenegyedik a holokausztra és annak lényegére, céljára. Ezeket a második világháború tematikáját feldolgozó filmekből tudhatják, ezért mertem feltenni ezeket a kérdéseket.
A kérdőív utolsó 5 eleme szemléleti és viselkedési kérdésekből[3] áll, amelyek inkább a személyes témákra[4] kérdeznek, például a kötődésükre, a véleményükre és az asszociációikra vonatkoztak. A tizenkettedik kérdés legfeljebb 5 szóra kérdez rá, amely eszükbe jut a második világháborúval kapcsolatban. Ennek célja képet kapni arról, ők előzetesen hogyan látják az eseményeket. A tizenharmadik kérdésem arra vonatkozott, hogy az egytől tízig terjedő skálán mennyire várják a témakörről szóló óráinkat. A tizennegyedik és tizenötödik kérdés az információik forrásának típusára és azok konkrét megnevezésére kérdezett rá.
Emellett ügyeltem arra is, hogy kerüljem a sugalmazó válaszokat, hiszen szerettem volna elkerülni, hogy azzal befolyásoljam a gondolkodásukat.[5] Ezen kívül igyekeztem kerülni a „duplacsövű” kérdéseket, vagyis azokat, amelyek igazából több kérdésből állnak,[6] mivel azt is fontosnak tartom, hogy a kitöltők hajlandóságot mutassanak kitölteni a kérdőívet.[7] Törekedtem arra, hogy a lehető legrövidebben[8] és egyszerű nyelvezettel fogalmazzam meg a kérdéseket, így nem is magáztam őket.
Emellett a tanulók válaszai egységesek és könnyebben feldolgozhatók[9], ezáltal az összehasonlításuk is sokkal egyszerűbb. Illetve az is fontos szempont, hogy néhány diákom írásképe közelít az olvashatatlan felé, így ezt a problémát is kiküszöböltem.
Ismeretekre vonatkozó kérdésekre (1-11) érkezett válaszok
Az eredmények ismertetése során több kritériumot is figyelembe vettem. Az első a kihagyott kérdések száma.[10] Ezeken azokat a kérdéseket értem, amelyek a tanulók tudására irányulnak és ahova egyáltalán nem érkezett válasz. A második a teljesen helyes válaszok száma. Ezeken viszont azokat a megoldásokat értem, amelyek a több elemet tartalmazó, összetett válasz esetén is helyesek, és tartalmazzák az összes helyes elemet is. Ezek alapján a teljesen helytelen válaszok számát is vizsgálom. Ezeken pedig azokat a válaszokat értem, amelyeknek több elem esetén minden egyes eleme helytelen.
Az egyértelműség érdekében ezeket táblázatban összegeztem:
2. táblázat: Az előzetes kérdőív ismeretekre irányuló kérdéseire érdekezett válaszok összesítése
| Sorszám | Teljesen helyes válasz | Teljesen helytelen válasz | Kihagyott válasz |
| 1. | 23 | 5 | 1 |
| 2. | 13 | 13 | 3 |
| 3. | 26 | 1 | 2 |
| 4. | 3 | 1 | 0 |
| 5. | 23 | 4 | 2 |
| 6. | 2 | 6 | 5 |
| 7. | 1 | 0 | 3 |
| 8. | 15 | 10 | 3 |
| 9. | 10 | 0 | 0 |
| 10. | 4 | 5 | 3 |
| 11. | 0 | 3 | 3 |
Az első, a háború intervallumára vonatkozó kérdést 23 fő tudta helyesen megválaszolni. 5 fő volt, aki helytelen választ adott, és 1 fő hagyta ki a kérdést. A helyes válaszok nagy száma véleményem szerint a korábbi történelemtanulmányaink következménye, hiszen a két világháború közötti történelem tárgyalása során szót ejtettünk többek között a Molotov–Ribbentrop-paktumról is. A második kérdésre, mely a katonai tömbök neveire kérdez rá, már jóval kevesebb, csupán 13 jó válasz érkezett. Érdekes, de éppen ugyanennyi helytelen válasz is született, valamint 3 fő kihagyta a kérdés megválaszolását. A harmadik kérdés, amely a háborút indító eseményre, Lengyelország németek általi lerohanására kérdez rá, 26 fő tudott helyes választ adni, 1 fő helytelenül, 2 pedig egyáltalán nem válaszolt. A negyedik, több elemmel rendelkező kérdésre, amelyben a győztes hatalmak (Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Szovjetunió) betűjeleit kellett bekarikázni, már csak 3 fő tudott helyes választ adni, teljesen helytelen választ viszont csak 1 tanuló adott. Jelentős ténynek gondolom, hogy az előbbi esetben mindannyian fiúk, az utóbbiban viszont lány. Az ötödik kérdés, amely arra kérdez rá, hogy Magyarország melyik oldalon állt, szintén a többség, 23 fő tudott jó választ adni. 4 fő teljesen helytelen választ adott, 2 fő pedig kihagyta a kérdést. Az utóbbi két esetben mind a 6 tanuló lány volt. A hadműveleteket és a hozzájuk kapcsolódó elemeket összepárosító feladatnál 2 teljesen helyes válasz született, 6 teljesen helytelen, vagyis egyetlen párosítást sem sikerült helyesen eltalálniuk. 5 tanuló pedig teljesen kihagyta ezt a feladatot. Mindkét helyes választ fiúk adták, viszont a rossz válaszok között itt vegyesen szerepeltek a fiúk és a lányok. Meglepő volt, de 2 tanuló teljesen más logikával párosította össze az elemeket, ők a hadműveletek neveit írták egy sorba. A hetedik kérdésnél, ahol a politikai-katonai vezetők neveihez kellett párosítani a megfelelő elemeket, egyetlen helyes válasz született, senki sem adott teljesen helytelen választ, viszont 3 diák kihagyta a kérdést. Az egyedüli helyes választ adó tanuló fiú, és a 3 személy, aki meg sem próbálta megoldani, mind lány volt. A fordulat jelentésére rákérdező feladatnál 15 fő jelölte a helyes választ, 10 fő karikázott valami mást és 3 ember kihagyta a feladatot. A helytelen válaszok körében fiúkat és lányokat vegyesen találunk. A tipikus második világháborús fegyverekre vonatkozó kérdésnél 10 helyes válasz érkezett, és nem volt teljesen helytelen válasz és olyan diák sem volt, aki kihagyta volna a kérdést. Feltűnően sok, 13 tanuló karikázta be a hidrogénbomba betűjelét is. A 8 helyszínt (El-Alamein, Kurszk, Pearl Harbor, Midway-szigetek, Sztálingrád, Berlin, Hirosima és Leningrád) és eseményt párosító feladatnál 4 teljesen helyes válasz érkezett, mindegyik megoldás fiúktól származott. Emellett 5 teljesen helytelen válasz is érkezett, ezek közül egy fiútól, aki a betűjelek alapján alfabetikus sorrendben írta be az elemeket. A holokausztot érintő kérdés esetében nem érkezett teljesen helyes válasz, viszont 3 tanuló teljesen helytelen választ adott, 3 fő pedig teljesen kihagyta a kérdést. Nekik valószínűleg semmilyen előzetes képük nem volt a holokausztról.
A teljes összkép érdekében kiszámítottam és nemek szerint is lebontottam a teljesen helyes és teljesen helytelen válaszok, valamint a kihagyott kérdések számának átlagát. Ezeket a helyes válaszokat értelemszerűen a tudásukat mérő (első 11) kérdésre adott válaszok alapján vettem számításba. Ezeket szintén táblázatban összesítettem.
3. táblázat: Az egy főre jutó helyes és helytelen válasz, valamint a kihagyott kérdések nemek szerinti bontásban (előzetes kérdőív)
| 1 főre jutó teljesen helyes válaszok száma | 1 főre jutó teljesen helytelen válaszok száma | 1 főre jutó kihagyott kérdések száma | |
| Fiúk | 4,92 | 1 | 0,33 |
| Lányok | 2,82 | 2,12 | 1,29 |
Az 1 főre jutó teljesen helyes válaszok száma a fiúk esetében 4,92; míg a lányok esetében ugyanez a mutató 2,82. Az 1 főre jutó teljesen hibás válaszok száma is hasonlóan tér el. A fiúk esetében ez az átlag kereken 1, a lányok esetében több mint kétszer ennyi, 2,12. Ugyanez a helyzet a kihagyott kérdések átlagával is. Ebben az esetben a fiúknál az egy főre eső kihagyott kérdések száma 0,33; ugyanez a lányok esetében 1,29. Ez azt jelenti, hogy a lányok átlagosan közel négyszer annyi kérdést hagytak ki, mint a fiúk. Előfordulhat, hogy ennek oka az, hogy tartanak attól, hogy rossz választ adnak, vagy nem volt előzetes tudásuk, így egyáltalán nem volt rálátásuk a témára. Összességében ezeket feltűnően nagy különbségnek tartom, és annak tudom be, hogy a lányok kevésbé ismerik a második világháborút, és valószínűleg nem is érdekelte őket ezelőtt.
A nemi megoszlásra vonatkozó feltételezésem első részét tudom csak vizsgálni az előzetes tudásfelméréssel. Eszerint az előzetes kérdőív esetében a lányok több kérdést hagynak ki, a fiúk pedig magasabb arányban adnak helyes választ. A három vizsgált mutató (az egy főre jutó teljesen helyes, teljesen helytelen és kihagyott kérdések száma) alapján megállapítható, hogy mindegyik esetben a lányok jelentős hátrányban vannak a fiúkhoz képest, ez pedig teljes mértékben igazolja a feltételezésem első felét. Azonban a fiúknál megfigyelt egy főre jutó teljesen helyes válaszok száma is alacsonyabb lett, mint amire én előzetesen számítottam.
Az attitűdök és információforrások kérdéseire (12-16) adott válaszok elemzése
Az első személyes kérdések esetében nem készítettem összesítő táblázatot, hiszen ezek nem számszerűsíthető válaszok. Az első ide tartozó kérdés esetében, amely a legfeljebb 5 szóra kérdez rá, többeknél szerepelt a halál, vér vagy véres, a bomba vagy bombázás kifejezések. Emellett gyakoriak voltak a negatív melléknevek, úgy, mint szomorú, hátborzongató, durva, kemény vagy épp könyörtelen. És többen írtak pozitív jelzőket is, például innovációval teli, izgi, modern. Emellett voltak, akik a szavakat nem felsorolásként írták, hanem szinte mondatot formáltak belőle, ilyen volt a „Magyarország veresége és szétesése” és a „felesleges pusztítás és emberölés”.
A tizenharmadik kérdésre, miszerint mennyire várják a témakörről szóló órákat, a válaszok nagy szórást mutattak. A tanulók közül hárman karikázták az egyes számot, egy fiú és két lány. Az egyikük hozzáfűzte, hogy „nem szeret és nem is tud történelmet tanulni”. Emellett a kreativitásukról tesz tanúbizonyságot, hogy többen a skálán nem szereplő számokkal fejezték ki, mennyire várják a témát, ilyen volt a „10-11”, a „11” és az „1000”.
A tudásuk forrásainak típusai és azok megnevezése esetén érkeztek a számomra leginkább meglepő válaszok. Ezeket szintén táblázatba rendeztem.
4. táblázat: A 29 diák által megnevezett források gyakorisága a válaszadók között
| filmek | játékok | könyvek | internet | család-tagok | egyéb | |
| Előfordulás | 16 | 9 | 8 | 11 | 19 | 6 |
A leggyakrabban jelölt válaszok az internet, a filmek, a játékok és meglepetésemre, a könyvek voltak. Többen jelölték a családtagokat is, viszont 1 személy írta az atlaszt, szintén 1 tanuló a tanárokat, 1 diák pedig a TikTok-ot, 5 fő írta, hogy barátok vagy osztálytársak. 3 fő nevezte meg ugyanazt az osztálytársat, ebből a háromból egy diák pedig több osztálytársat is megnevezett. A filmek között szerepelt a Becstelen Brigantyk, a holokausztot taglaló filmek (Anne Frank naplója, Csíkos pizsamás fiú, Az élet szép), a Pearl Harbor, a Ryan közlegény megmentése, az Oppenheimer, a Kódjátszma, valamint sorozatok, például a Hogyan váljunk zsarnokká. Játékok közül a War Thunder, a Call of Duty, a World of Tanks szerepeltek. A legváratlanabb válasz azonban a Budapesti Sziklakórház volt.
Azzal kapcsolatban, hogy honnan származnak az információik, a hipotéziseim felét igazolták, míg másik felére erősen rácáfoltak. Alátámasztották azt a feltételezésemet, hogy játékokból és az internetről, esetleg YouTube-ról tájékozódtak. A filmek mint információforrások is gyakran megjelentek. Azonban az meglepett, hogy a TikTok közösségi oldalát egy diák írta csak, hiszen én erre sokkal nagyobb arányra számítottam. A következő meglepetést az okozta, hogy a hipotézisemmel ellentétben viszonylag sok, 8 diák írta, hogy könyvekből is tájékozódott.
Emellett váratlan volt, hogy a családtagok, mint források a filmeket, a játékokat és az internetet is maga mögé utasította. Ez az eredmény ellentétesnek tűnik Jancsák Csaba kutatásának eredményével – bár a merítési bázisok eltérő nagyságrendűek –, aki a Történelmi emlékezet és a család című írásában kifejtette, hogy a nagyszülők és szülők történelmi elbeszélései ritkulnak[11]. Ennek Jancsák több okát is kiemelte. Egyrészt azért lehet ez így, mert az új családmodell miatt a nagyszülők már nem élnek a család többi tagjával, a kitolódott gyermekvállalás miatt pedig a tizenévesek már csak ritkán találkozhatnak a nagyszüleikkel. Emellett szól még a hétköznapi és szakmai diskurzus hiányáról bizonyos eseményekkel kapcsolatban, illetve megállapítja, hogy adott eseménytől is távolodunk időben, így lehetséges, hogy már a szülők sem hallották a történeteket. Mindezek ellenére a legérdekesebbnek azt találtam, hogy az osztálytársak vagy barátok és az atlasz is szerepelt a források között.
Az utolsó kérdésre, amelyben arra kérdeztem rá, hogy tudnak-e bármilyen egyéb érdekességet a témakörrel kapcsolatban, amire nem kérdeztem rá, egészen váratlan válaszok érkeztek. Említésre került az, hogy arányokat tekintve Lengyelország szenvedte a legnagyobb emberveszteséget; több diák is megjegyezte, hogy Hitler édesanyját egy zsidó orvos kezelte, így az orvost a holokauszt folyamata kevésbé érintette. Az egyik tanuló egy egész listát írt a kérdés megválaszolásaként, amelyben szerepelt, hogy Hitlernek egy heréje volt, a horogkereszt eredetileg a béke jele volt, a náci köszönés a karlendítés, valamint, hogy Hitler azért formálta a mára ikonikussá vált alakúvá a bajuszát, mert ettől férfiasabbnak tűnt. Több diák ide inkább a kérdéseit írta le. Ezek a háború végére és a vesztesek sorsára, az előzményekre, a magyar tudósok és a kódfejtés szerepére, a frontról hazatérő katonák érzelmi stabilitására, az országok háború utáni gazdasági helyzetére, illetve a harckocsik és repülők fajtáira irányultak. A válaszaik alapján látható, hogy a csoport tagjai közül többen is rendkívül érdeklődőek és tájékozottak a második világháborúval kapcsolatban, viszont az is világosan kitűnik, hogy nem mindig közvetlenül az eseményekkel van összefüggésben a már rendelkezésükre álló adattömeg, sokkal inkább az érdekes, már-már pletykaszintű információmorzsákat jegyezték meg. A kérdező diákok közül a fegyverekkel kapcsolatos érdeklődésre számítottam, viszont az, hogy valaki a háború emberibb oldalára kíváncsi (lásd mentális állapot), egészen váratlan volt számomra.
A feltételezésem, miszerint inkább humorosabb vagy hadmozdulatokkal kapcsolatos információk fogják őket érdekelni, szintén csak részben került igazolásra. A válaszaikból úgy láttam, tényleg érdeklődnek a jelentéktelenebbnek tűnő, ám viccesebb információk iránt, viszont a hadműveletekre, katonai vezetőkre és csatákra irányuló kérdésekre érkezett a legkevesebb helyes válasz. Erről azonban nehezen eldönthető, hogy érdeklődnek ez iránt, csak nehéz a téma, vagy egyáltalán nem is érdekli őket. Ezzel ellentétben a fegyverek voltak azok, amelyeket pontosabban ismertek, erre 10 helyes válasz érkezett, illetve kérdést is kaptam ezzel kapcsolatban.
Összegzés
Elmondható tehát, hogy a kutatásban részt vevő diákoknak volt előzetes tudása a második világháború témakörében, azonban ez inkább az érdekes információkra, valamint a csatákra és hadi eseményekre terjed ki. Az is kiderült, hogy a fiúk szignifikánsan több információval rendelkeznek a témában, mint a lányok. Az információik forrása pedig döntő többségben a családtagjaik, a filmek és az internet. A diákok ismereteire vonatkozó kérdések mellett az attitűdjük esetében is megjelent a nemek szerinti elkülönülés, hiszen a válaszaik alapján a fiúk várták jobban a témakör tanórai taglalását.
IRODALOM
- Babbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Hatodik, átdolgozott kiadás, Budapest.
- Dörnyei Zoltán (2007): Research Methodology in Applied Linguistics. Oxford University Press.
- Jancsák Csaba (2020): A történelmi emlékezet és a család. In: A. Gergely András – Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor – Kovács Éva – Paksi Veronika (szerk.): Kultúra, közösség és társadalom. Társadalomtudományi Kutatóközpont – Magyar Szociológiai Társaság, Budapest, 141-159.
https://szociologia.tk.hu/uploads/files/2020/TTT_kotet_vegleges.pdf (Letöltés: 2024. szept. 7.) - Rangsoroló. Sulinavigátor Egyesület.
https://sulinavigator.hu/rangsorolo.php?page=4 (Letöltés: 2024. szept. 7.)
JEGYZETEK
https://sulinavigator.hu/rangsorolo.php?page=4 (Letöltés: 2024. szept. 7.)
https://szociologia.tk.hu/uploads/files/2020/TTT_kotet_vegleges.pdf (Letöltés: 2024. szept. 7.)
A cikk letölthető:
