Az ismeretlen Corvin János a hazai közoktatásban[1]
Bevezetés: az éterszél[2] nyomában
A tankönyvek kutatásának számos lehetséges útja van, mint például a módszertani vagy a tartalmi elemzések. Ez utóbbiak sorába tartozik jelen tanulmány is.[3]A tankönyvek kontextusát (az adott politikai rendszer, oktatáspolitika jellege, az oktatás strukturális változása, a jogi szabályozók, a tankönyv vallási vagy egyéb meghatározottsága) jelen írás sem tárgyalja. Ennek oka az, hogy a fő célkitűzés általában véve egy konkrét téma megjelenésének vizsgálata a középiskolai tankönyvekben longitudinális módon, azaz több oktatási és politikai korszakon keresztül, mivel így jól látható a narratíva változása vagy éppen állandósága. Az, hogy mi szerepel egy tankönyvben, nem jelenti automatikusan azt is, hogy azt tanították, vagy pedig, hogy a diákok azt tudták egy adott témáról. De azt jelzi, hogy milyen narratíva képviselete lehetett a tankönyvi szerzők és az aktuális oktatáspolitika célja, továbbá feltételezhető, hogy a tanárok és diákok számára azért eligazodási pontként szolgált. Egy történelmi téma hiánya a tankönyvekben pedig önmagában nem azt jelenti, hogy szándékosan tüntették el, hanem ezen forrásból csak annyit derül ki, hogy egyszerűen nem szerepel.
Jelen írás címe az éterszélre vonatkozóan látszólag irreleváns Corvin János esetében. Valójában arra utal, hogy az éterszél kutatások azon vizsgálatok közé tartoznak, amelyekért azért kaptak többen Nobel-díjat, mert nem találták meg a keresett célt, jelesül az éterszelet. Ezen tanulmány alapfeltevése is az volt, hogy Corvin János nem, vagy csak elvétve fog szerepelni a hazai történelem tankönyvekben. Így a cél sokkal inkább valami nem létezésének a bizonyítása volt. A Hunyadiakról nemrég megjelent könyvemben,[4] valamint az annak alapját képező konferencia-előadásban[5] is csak néhány utalást tettem Corvin Jánosra.
A tankönyvi kutatásokat jelen tanulmányban kibővítettem egy másik forrás, az iskolai értesítők vizsgálatával. Ennek eredményeit a tankönyvi narratívák kronologikus áttekintése után egy külön alfejezetben mutatom be. Arra voltam kíváncsi, hogy ezekben szerepel-e, ha igen, hogyan, Corvin János. Az iskolai értesítők, tulajdonképpen mai értelemben vett iskolai évkönyvek, számos féle-fajta szöveget tartalmaznak, így változatosak és mély betekintést engednek – a tankönyvektől eltérően nem általában a közoktatásban létező narratívába – egy adott közoktatási intézmény életébe. Ugyanakkor ezeket inkább szemelvényszerűen használtam fel, egyfajta mélyfúrásként. A szövegek kontextusát (például az adott intézmény története) ebben az esetben sem vizsgáltam.
1867 előtt
Az 1867 előtti, mai középiskolai tankönyveknek megfelelő kötetek viszonylag keveset írtak Corvin Jánosról. Budai Ézsaiás, aki Mátyás uralmáról 28 oldalban értekezett, Corvin Jánosra mindössze egy mondatot szánt.[6] Spányik Glycér kötete Mátyást 7 oldalban tárgyalta, Jánosról azt említette meg, hogy Corvin harcolt a törökkel.[7] Péczely József Mátyásról 90 oldalban (!) emlékezett meg a Hunyadiakról, míg Corvin Jánosról annyit állapított meg, hogy kénytelen volt belenyugodni a vereségbe a trónharcok során.[8] Horváth Mihály Mátyás uralmát 5 oldalban mutatta be, míg Jánosról azt állapította meg, hogy Mátyás nem tudta az ő érdekében megnyerni a bárókat.[9] Batizfalvi István szintén inkább Mátyás kontextusában értelmezte a fiát, és azt írta le, hogy Mátyás miként próbálta Corvin János útját egyengetni.[10] Az még ebből a kevés adatból is látható, hogy Corvin János nem önmagában, hanem Mátyás uralmának fennmaradása szempontjából volt fontos, valamint a Mátyás halálát követő trónharcok kontextusában.
A dualizmus tankönyvei
A dualizmus mai középiskolainak megfelelő köteteiben már valamelyest több említés található, de ezek száma és hossza is marginális Hunyadi János és Mátyás leírásához képest. Ezek a leírások főként János származására, királlyá választásának elutasítására, továbbá jellemére vonatkoznak. Mindkét tekintetben többféle megoldást választottak a szerzők. A jellemzés szempontjából szinte ugyanazt a vonást közelítették meg pozitívan: „Ő [Corvin János] művelt, szelidférfiu volt, de roppant lágy lelkülettel birván, semmi erélyt sem fejtett ki saját érdekében, tulságosanbizott az urakban, […] pedig ezek legnagyobb része […] már elpártolt tőle, de hiveit sem tudta egyesiteni […]”[11] Vagy éppen negatívan: „Ily körülmények között Jánosnak alig lehetett reménye a koronára, melynek megszerzésére ő maga alig tett valamit, holott ha kellő eréllyel lép föl s nem enged időt a fontolgatásokra, sora úgy fordulhat, hogy eléri czélját. De ő nem tudott határozni gyorsan, mint atyja, s mire az országgyűlés összeült, alig lehetett reménye.”[12]
Corvin János származását tekintve is egészen eltérő megoldásokat választottak a tankönyvszerzők: törvénytelen fiúnak minősítették: „Csak egyetlen törvénytelen fia volt Mátyásnak: Korvin János [… Mátyás] reája óhajtotta volna szállítani azon Magyarországot, melyet ő állított meg a lejtőn […] De nagy érdemei sem tudták ezt átvinni: az erkölcsös nemzet vonakodott trónjára emelni Jánost.”[13] Vagy éppen fogadott fiúnak: „[…] fogadott fiát, Corvin Jánost szerette volna megtenni utódjává.”[14] Esetleg egyiknek sem, homályban hagyva Mátyás és Corvin János rokoni kapcsolatát: „Mivel sem első, sem második házasságából nem volt gyermeke […] János herczeget fiává, örökösévé fogadta, udvarában neveltette […]”[15] Az arra adott tankönyvi válaszok, hogy Corvin miért nem lehetett uralkodó, a szerzők elválasztották a főnemesi és a köznemesi akaratot, tovább gyakran János jellemében is keresték a magyarázatot: „[…] Magyarországnak egész jövendője máskép alakúlhatott volna, ha Mátyás király munkáját hozzá méltó fiutód folytathatta volna. Ez azonban nem történhetett meg, mert a büszke magyar urak nem voltak hajlandók királyuknak elfogadni Mátyás fiát, Corvin Jánost, a kinek édes anyja csak egy egyszerű polgárcsaládból származott. Így azután Mátyás halála után szétdűlt, elveszett majdnem minden, a min ő nemzete dicsőségére munkálkodott. […] Láttuk a nagy dolgokat, diadalmas háborúkat, a miket elvégzett, megvívott. Ezekben is nagy volt ő, de igazi nagysága mégis leginkább azokban az intézkedésekben tűnik ki, a melyek által Magyarország jólétét, műveltségét annyira emelte.”[16] és „A hazafias lelkű, jó Corvin János önként visszalépett.”[17] Ugyanilyen jellegű magyarázat még két változatban is szerepel: (1) A köznemesek támogatták Corvin Jánost, a főnemesek gyenge királyt akartak.[18] (2) „A köznemesség Corvin Jánost óhajtotta ugyan, de ez akaratra és erőre nem hasonlított a Hunyady-házhoz. […] Corvin Jánost, ki eltávozott, üldözőbe vették a főúri dandárok és Tolnánál kincsei nagy részétől megfosztották.”[19]
A közoktatás és köznevelés rendszerében egy szinttel lejjebb lépve, a népiskolai tankönyveket vizsgálva az látszik, hogy magyarázatok hasonlóak, de inkább erkölcsi, jellembeli minősítésekkel operálnak, valamint azáltal kerülik meg Corvin származásának kérdését, hogy nem is tekintik egyáltalán Mátyás fiának: Mátyásnak nem volt törvényes örököse.[20] vagy „Kár, hogy nem volt fia, ki király lehetett volna halála után.”[21] Egy kötet minősíti Jánost törvénytelen fiúnak: „Mátyásnak csak egy törvénytelen származású fia volt.”[22] A többi kötetben pedig jól látszik az erkölcsi megközelítés: (1) „[…] a dölyfös főurak […] megunták Mátyás erélyes és igazságos uralmát.”[23] (2) Mátyás halálakor a „derék ifjat” mellőzték, helyette a „leggyávábbat” választották.[24] (3) „Mátyás után az elhatalmasodott főurak […] olyan királyt akartak választani, a ki ne tudjon nekik parancsolni. Ezért nem választották meg a Mátyás fiát, Korvin János, s ezért mellőztek sok idegen fejedelmet.”[25]
Áttekintve a dualizmus korának köteteit, egyfelől látszanak azok a problématerületek, amelyeket a tankönyvek magyarázni akarnak Corvin János kapcsán: származása, jellem és annak oka, hogy miért nem lett király, másfelől pedig szintén látható különbség a közép- és elemi iskolai szinten használt tankönyvek magyarázatai között.
1918 után
A három markánsan eltérő korszak tankönyveit azért érdemes egyben tárgyalni, mert közös jellemzőjük, hogy Corvin János lényegében eltűnt, vagy legalábbis alig említik: a Horthy-korszak tankönyvei közül Corvin Jánost az apához képest tehetségtelen politikusnak tartja az egyik,[26] míg a másik a származásra koncentrálva kijelenti, hogy János a „A nagy király természetes fia.”[27]
A szocialista rendszer tankönyveiben is kevés nyoma van Corvinnak, Benda Kálmánnál Corvin János, mint törvénytelen fiú szerepel,[28] míg az 1989 után használt Walter Mária-féle tankönyv szerint pedig Mátyás „[…] az ország nagyurait természetes fiának, Corvin Jánosnak a hitére eskette.”[29] Az általános iskolai szinten pedig ez szerepel: „[…] a nagyurak […] jótevőjük halála után azonnal fia és örököse, Korvin János ellen fordultak.”[30]
A jelenlegi legújabb kötet szerint pedig „Mátyás Beatrixszal kötött házassága is gyermektelen maradt. Emiatt egy bécsi polgárlánytól még korábban született fia, Corvin János számára igyekezett biztosítani a trónt. Corvin János a kor szokásai szerint törvénytelen gyermeknek és alacsony származásúnak számított. Mátyás a fiút az ország leghatalmasabb birtokosává tette.”[31] Látható, hogy a dualizmushoz képest semmilyen újítás nem történt a tankönyvi narratívában, legfeljebb a szöveg nyelvi minősége változott, lett egyre tárgyszerűbb.
C(K)orvin János az iskolai értesítőkben
Az Arcanum Adt Plus adatbázisában nagyméretű, kereshető iskolai értesítő korpusz található. Ebben „Korvin János” keresőszóra 262, „Corvin Jánosra” 594 találat szerepel.[32] Még az átfedésekre, valamint az irreleváns és különálló találatokra (Pl. Corvin sportolói […] Pálfi János) való tekintettel is látható, hogy a tankönyvekhez képest jelentősebb az említésszám. Viszont 1945 után nem szerepel releváns találat. Az összes feldolgozására nem vállalkozik ez a tanulmány, de még szemelvényszerű áttekintés mellett is kirajzolódik néhány összefüggés.
Pap András főgimnáziumi tanár tanulmánya a dualizmuskori tankönyveknek megfelelő problémákat veti fel, és válaszai is megegyezőek: „Ezek közül csakis Korvin János volt az, akit a nemzet egyenesen választás útján tehetett volna királyijai, mert nem lévén törvényes fia Mátyásnak, sem örökösödés, sem semmi más erre vonatkozó szerződés nem forgott fenn. […] Minthogy a többi trónkövetelőnek s ezek közül különösen Korvin Jánosnak a nemesség kiszámított részvéte következtében nagy pártja alakult, az oligarchák nem remélvén jelöltjük megválasztását máskép kivihetőnek, mesterfogásokhoz, nevezetesen a trónkövetelők igényeinek hosszadalmas vizsgálgatásához és midőn az e miatt türelmet veszített nemesség hazament ahoz, hogy a választás eldöntése Szapolyai Istvánra bizassék, folyamodtak. És az uraknak, miután Korvin János is beleegyezett abba, hogy a választás végleges megoldása mint legfőbb bíróra, Szapolyai István ausztriai főkapitányra bizassék, sikerült Ulászlót királylyá tenni. […] Mi lehet az oka annak, hogy a Korvin János támogatására fellépett, de a főurak által kijátszott nemesség Ulászló királyija tételébe belenyugszik? E kérdésre egyszerűen azt mondhatni, hogy Korvin Jánosnak érdekei kivívásában tanúsított határozatlansága. De nézetem szerint erre van még más tényező is. Ez pedig nem egyéb, mint bármi módon meggátlása a Habsburg örökösödés életbeléptetésének.”[33]
Az iskolai értesítőkben lehozott tanulmányoknál (ld. fent) recepciótörténeti szempontból izgalmasabb műfaj a tanulmányi kirándulás és annak leírása, mivel ez élénken jelzi, mit tartottak meglátogatásra érdemesnek a szaktanár kollégák. Egy ilyen leírás Hudyma Emilé (1876–1950, nagyszombati érseki gimnázium természetrajz, vegytan tanára, majd 1915-től 1919-ig igazgatója), egy hosszas erdélyi körútról: „Évekkel ezelőtt a szerény Kiskárpátok között geologizálva az a gondolatunk támadt, hogy célszerű volna valamelyik szünidőt rendszeres geológiai tanulmányokra fordítani. […] Délután Zalatnáról vasúton mentünk Gyulafehérvárra. Megtekintettük a várat, amely a várostól elsáncolt és földvédművekkel elkerített fennsíkon fekszik. A főbejárat a Károly kapun át vezet, amely fölött III. Károly kőlovas szobra látható. A várban foglal helyet számos laktanyán kívül a püspöki lak, a kath. főgimnázium és internátus, a Batthyaneum, az impozáns Mihály-székesegyház, amely eredetileg román stílben épült; később Hunyady János góthstilben restauráltatta. Ez a templom valóságos mauzóleuma Erdély aranykorának. A főbejáraton belépve, jobbra, kirívóan egyszerű farácsozat mögött Hunyadi János, László és Korvin János síremlékei láthatók; balról Izabella királyné és János Zsigmond fehér márvány-sarkofágjai, továbbá Bocskay István, I. Apafi Mihály és Martinuzzi György megrongált sírkövei feküsznek.”[34] Az intézmény több tanulmányi kirándulást is szervezett, így érdekes lenne az ezekről készült beszámolók módszertani szempontú vizsgálata is, például, hogy mennyi mindent terveztek és valósítottak meg, mennyire volt a fent idézett osztálykirándulás, vagy a többi általam nem bemutatott tanulmányút, tartalmas vagy alultervezett.
Egy harmadik típusú dokumentum a tanmenet, egyes tárgyak tananyagtartalmának leírása. A Ranolder Intézet[35] polgári iskolájának második évfolyamán Corvin János önálló altéma volt történelem tantárgyból, és a nemzeti királyság eszméje címszó alatt szerepelt. Feltételezhetően a tanárok tanították is a tanmenetben felsoroltakat. „A nemzeti királyság eszméje. Hunyady Mátyás királylyá választása, küzdelmei a pártütőkkel, török háború. Állandó hadsereg, pénzügy. A cseh és cseh-lengyel és osztrák háborúk. Mátyás törvényei. Corvin János. Mátyás halála. Kulturális mozgalmak. A Jagellók kora. II. Ulászló. A királyi hatalom és az ország hanyatlása. Az 1505.-i rákosi végezmény A pórlázadás. A Hármaskönyv. II. Ulászló halála. II. Lajos. Szabács és Nádorfehérvár eleste. A rákosi és hatvani országgyűlések. Szülejmán II. hadjárata. A mohácsi vész.”[36]
A szemelvényszerűen, de különböző szövegtípusokból kiragadott példák alapján megkockáztatható az a kijelentés, hogy a tankönyvi szövegek talán kicsit alulreprezentálják Corvin János, mint téma, ismeret valós jelenlétét az iskolai „köztudatban”.
Összefoglalás
Azt, hogy miért maradt ki Corvin János a tankönyvekből, nem lehet megmondani pusztán a tankönyvi szövegek vizsgálatából. Az biztos, hogy az adott korszakokban általában véve ismert volt, 1800 és 1899 között 2036 találat szerepel az Arcanum Adt Plus adatbázisban, 1899 és 2023 között pedig 3872 találat. Míg Corvin Kristófról, János fiáról 1800 és 2023 között mindössze 43 találat szerepel ugyanebben az adatbázisban.[37] Mindenesetre a viszonylag kevés tankönyvi említésből is kirajzolódik, hogy Corvin János bemutatása egy egységes narratívában kap helyet. Ebben Mátyás az utolsó jó és erős király, a bárók nem akarják ezt az erős központi hatalmat és ezért nem fogadják el a fiát. Ebből egyenesen következik ebben a narratív rendszerben, hogy a Jagellók tehetségtelenek és részben ők, részben a bárók okozták a mohácsi katasztrófát. Ebben a rendszerben János helye adott. Ugyanakkor 1989 óta zajlik ezen rendszer mainstream történészek általi kritikája és átalakítása. Az új koordináta rendszerben Mátyás nem az igazságos, sokkal inkább az adóztató uralkodó, a Jagellók pedig jóval pozitívabb színben tűnnek fel, mint korábban. De még Mátyás apja, Hunyadi János is csak egy báró, akinek fiai, a törvényes uralkodó, V. László ellen szervezkedtek.[38] Az a jövő kérdése, hogy Corvin János értékelése ezen utóbbi rendszerben miként fog megjelenni.
Olyan szempontból nem meglepő, hogy Corvin János mindig kevés figyelmet kapott, hogy politikai és recepciótörténeti szempontból nem volt érdekes, eltörpült apja jelentősége mellett. Továbbá az alsó- és középszintű történelemoktatásban gyakori a „rokonsors”, nem igazán szerepel családtörténet, vagyis sokan kimaradtak, például Szapolyai János testvére, aki a mohácsi csatában halt meg, vagy éppen Székely Dózsa György fivére.
Konklúzióként – sok egyéb mellett – mindenképpen fontos levonni, hogy nem csak az lehet érdekes, vagy éppen megkérdőjelezendő, ami szerepel a korábbi tankönyveinkben, hanem az is, ami nem. Talán nem véletlen, hogy a Magyarságkutató Intézet több ilyen történelmi témát hozott be a köztudatba: Corvin János, Corvin Kristóf vagy éppen a pozsonyi csata.
IRODALOM
- A paulai Szt. Vinczéről nevezett irgalmas testvérek vezetése alatt álló Ranolder-Intézet évi értesítője. Az 1901–1902. iskolai évben. Budapest, 1902.
- Balanyi György – Jászai Rezső (1931): Magyarország története a fiúközépiskolák VIII. osztálya számára. Lampel,
- Bárány Ignác (1870): Magyarország története elbeszélésekben. Családi és iskolai olvasókönyv. Lauffer, Pest.
- Batizfalvi István (1863): Magyarország története gymnasiumi kézikönyvül. Hornyászky V., Pest.
- Benda Kálmán (1945): Magyarország története az őskortól napjainkig. Szikra, Budapest.
- Budai Ézsaiás (1811): Magyar ország históriája a mohátsi veszedelemig. Csáthy György, Debrecen.
- Horváth Mihály (1841): A magyarok története Európába költözésöktől mostanáig. Eggenberger József és Heckenast Gusztáv, Pest.
- Horváth-Lugossy Gábor – Illik Péter (2022): „Cselt vetett a forgó szerencse”: A pozsonyi csata recepciója a hazai tankönyvekben. Történelemtanítás, (LVII.) Új folyam XIII. évf. 2. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2022/08/horvath-lugossy-gabor-illik-peter-cselt-vetett-a-forgo-szerencse-13-02-08/ (Letöltés: 2023. febr. 14.) - Hudyma Emil (1908): Sebesta Ottó és Hudyma Emil főgimnáziumi tanárok geológiai tanulmányútja Erdélyen keresztül. In: A Nagyszombati Érseki Főgimnázium és a vele kapcsolatos Kir.-Érseki Konviktus értesítője az 1907–1908. iskolai évről. Winter Zsigmond, Nagyszombat, 1–19.
- Illik Péter (2019): A kora újkor az 1945 utáni hazai középiskolai történelem tankönyvekben. In: Illik Péter: A történészcéh alkonya. Unicus Műhely, Budapest, 175–229.
- Illik Péter (2021a): A 15 éves háború a középiskolai tankönyvekben, avagy „Kanizsa elveszett”. In: Kanász Viktor – Nagy-L. István (szerk.): Európa elfeledett hadszíntere. A tizenöt éves háború és Magyarország (1591–1606). Magyarságkutató Intézet, Budapest, 245–265.
- Illik Péter (2021b): Oda az igazság? Hunyadi János és Mátyás emlékezete a magyar középiskolai történelemtankönyvekben.
https://youtu.be/_vOMs2Wqz6I?si=g7zkF-PNHorNPSXf (Letöltés: 2023. dec. 3.) - Illik Péter (2022): Forradalmak a szocialista középiskolai tankönyvekben. A nagy francia forradalomtól a fehérterrorig. In: Nagy Dóra – Nagy-L. István (szerk.): A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2021. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 179–208.
https://mki.gov.hu/hu/evkonyvek/illik-peter-forradalmak-a-szocialista-kozepiskolai-tankonyvekben-a-nagy-francia-forradalomtol-a-feherterrorig (Letöltés: 2023. febr. 14.) - Illik Péter (2023): Cillei halála és a Hunyadiak. Narratív törésvonalak. Magyarságkutató Intézet, https://doi.org/10.53644/MKIE.2021.179
- Illik Péter (2024): Hunyadi-víziók a magyar közoktatásban a reformkortól napjainkig. Unicus Műhely, Budapest, 88–95.
- Jászai Rezső (1913): Magyarország története a legrégibb időtől a mohácsi vészig a középiskolák III. osztálya számára. kiad. Lampel, Budapest.
- Király Pál (1897): Magyarország története a középiskolák felső osztályainak használatára. Bevezetéssel ellátta: Szilágyi Sándor. Lampel, Budapest.
- Kiss Lajos (1882): Magyarország története a legrégibb időktől a mohácsi vészig. A középiskolák III. osztálya számára. Második kiadás, Sárospatak.
- Környei János (1880): Magyarország története különös tekintettel a műveltség kifejlésére s a népéletre. A felső gymnasiumi és reáliskolai osztályok ugy mint magán használatra. Lampel Róbert, Pest.
- Marczali Henrik (1904): Magyarország története. Középfokú iskolák számára. Athenaeum, Budapest.
- Miskolczy István – Szolomájer Tasziló (1931): Magyarország története. Fiúközépisk. 8. oszt. Szent István-Társulat, Budapest.
- Pap András (1881): A magyar nemzet királyválasztási- és a Habsburgok örökösödési jogának kérdése a mohácsi vészig. In: A Csík-somlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1880/81-diki tanévről. Becsek Dániel, Székelyudvarhely, 10–12.
- Péczely József (1837): A magyarok történetei. Második darab. Tóth Lajos, Debrecen.
- Ribáry Ferenc (1872): Magyarország története rövid előadásban. Elemi felsőbb nép- és polgári iskolák számára. Heckenast, Pest.
- Sebestyén Gyula (1890): A magyar nemzet története. A középiskolák alsó osztályai számára. Méhner,
- Seidel Pál (1878): A magyarok története s a világtörténelem legfőbb mozzanatai. Népiskolák használatára. javított kiadás. Eggenberger, Pest.
- Spányik Glycerius (1833): Magyar Ország’ rövid históriája. Petrózai Trattner J. M.-Károlyi István, Pest.
- Száray Miklós (2006): Történelem II. a középiskolák 10. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
- Száray Miklós – Szabados György (2020): Történelem 9. Oktatási Hivatal, Budapest.
- Szigethy Lajos (1900): Magyarok története. Első rész. A mohácsi veszedelemig. Középiskolák III. osztálya számára. Singer és Wolfner,
- Ujházy László (1903): A magyar nemzet történelme középiskolák alsó osztályai számára. I. rész. A III. oszt. számára 36 ábrával és 3 térképpel. Szent István-Társulat, Budapest.
- Varga Ottó (1886): A Magyarok történelme. Franklin Társulat, Budapest.
- Visontay János (1871): Magyarország történelme elemi s néptanodák számára. Heckenast, Pest.
- Walter Mária (1992): Történelem II. osztály. kiad. Tankönyvkiadó, Budapest.
- Zsigmond László – Heckenast Gusztáv – P[ach]. Zsigmond Pál – Ravasz János (1949): Történelem a középiskolák III. osztálya számára. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest.
JEGYZETEK
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2022/08/horvath-lugossy-gabor-illik-peter-cselt-vetett-a-forgo-szerencse-13-02-08/ (Letöltés: 2023. febr. 14.);
Illik Péter (2019): A kora újkor az 1945 utáni hazai középiskolai történelem tankönyvekben. In: Illik Péter: A történészcéh alkonya. Unicus Műhely, Budapest, 175–229.;
Illik Péter (2021a): A 15 éves háború a középiskolai tankönyvekben, avagy „Kanizsa elveszett”. In: Kanász Viktor – Nagy-L. István (szerk.): Európa elfeledett hadszíntere. A tizenöt éves háború és Magyarország (1591–1606). Magyarságkutató Intézet, Budapest, 245–265.;
Illik Péter (2022): Forradalmak a szocialista középiskolai tankönyvekben. A nagy francia forradalomtól a fehérterrorig. In: Nagy Dóra – Nagy-L. István (szerk.): A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2021. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 179–208.
https://doi.org/10.53644/MKIE.2021.179
Illik Péter (2024): Hunyadi-víziók a magyar közoktatásban a reformkortól napjainkig. Unicus Műhely, Budapest, 88–95.
https://youtu.be/_vOMs2Wqz6I?si=g7zkF-PNHorNPSXf (Letöltés: 2023. dec. 3.)
https://mki.gov.hu/hu/hirek–hu/evfordulok-hu/cillei-halala-es-a-hunyadiak-narrativ-toresvonalak (Letöltés: 2023. dec. 3.)
A cikk letölthető:
