Bevezetés
A 19. századi eszmék, a liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus és szocializmus történelemre gyakorolt hatását jelzi, hogy rendszeresen felbukkannak a tantárgy szabályozóiban mint elvárandó fogalmak. Viszont nehéz eldönteni, hogy az általános iskolai tanulmányaik során a diákoknak szükségük van-e ezekre, ugyanis ötödik és hatodik osztályban a kevésbé elvont fogalmak is bonyolultak lehetnek számukra,[1] és kétlem, hogy hetedik osztályra már ezen eszmék befogadására osztályszinten alkalmasak lennének. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy képesek-e az általam tanított hatodik osztályosok befogadni a 19. század eszméit.
Jelen írásomban kutatásomnak azt a részét mutatom be, melynek során az említett eszmék jelenlétét vagy éppen hiányát tártam fel a 2000-ben,[2] a 2012-ben[3] és a 2020-ban[4] kiadott általános iskolai történelem kerettantervekben. Ezt azért tettem, hogy bemutassam, ezen szabályozók mit várnak el ezekkel az eszmékkel kapcsolatban. A kutatásom nem foglalkozik a kerettantervek jelennel, állampolgári ismeretekkel foglalkozó részeivel és tematikus áttekintő fejezeteivel. Persze előreláthatóan nem fogom mindegyik kerettantervben mindegyik eszmét megtalálni, ezért egy kicsit tágabban vonom meg a keresés határait. Kutatásomban a tartalomelemzés módszerét használtam, ennek lényege, hogy meghatározott fogalmak megjelenésének gyakoriságát fogom keresni egy szövegkorpuszban, vagyis a fent említett kerettantervi részekben.[5]A konkrét eszmék (liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus, szocializmus) megjelenésének gyakorisága mellett olyan fogalmakat, személyneveket és témakör/téma/altéma címeket is kiemelek, amely az eszmék gondolkodásrendszere nélkül kevéssé érthetőek meg (például az államosítás szükségességét nehéz megérteni a szocializmus megértése nélkül). Emellett olyan, az előbb említett tartalmi elemeket is kerestem, amelyek jelentős mértékben át vannak itatva az eszme érzelmi töltetével (például a trianoni békeszerződés tanítása közben is támaszkodunk a nacionalista érzelemre, hogy megértsük a két világháború közti magyar társadalomra gyakorolt traumatizáló hatását). Ezeket mind csak az általános iskolai magyarázatra értem, magasabb szinten sokkal több tematikai egység, fogalom kapcsolódik szorosabban az eszmékhez. Az előbb említett két szempontot összevonva az eszméhez erősen kapcsolódó elemnek fogom nevezni. A szövegkorpusz minden egyes szövegeleme esetében döntenem kell, hova soroljam, mert az ilyen kutatási módszer nem függetleníthető a kutató megítélésétől, így a teljes objektivitásra nem törekedhetek. Bár szerencsésebb lenne, ha nem egy ember végezné a szövegkorpusz elemzését, de ez a kutatás mérete miatt nem volt megvalósítható.
Arra számítok, hogy az általános iskolai történelem kerettantervek az idő előrehaladtával sokkal jobban igazodnak az életkori sajátosságokhoz, így egyre kevesebb eszmetörténeti fogalmat találok.
A könnyebb átláthatóság kedvéért a 19. századi eszméket és a hozzájuk erősen kapcsolódó elemeket négy különböző színnel jelöltem. A liberalizmust zölddel, a konzervativizmust kékkel, a nacionalizmust sárgával és a szocializmust pirossal.
A 2000-ben kiadott történelem kerettantervben megjelenő eszmék és a hozzájuk erősen kapcsolódó elemek
A kerettantervek közül a 2000-ben kiadott kerettantervvel foglalkozom elsőként. Ebben a szocializmus eszméje és a hozzá erősen kapcsolódó elemek jelennek meg a legtisztábban. A szocializmus mint eszme konkrétan megjelenik a fogalmak között és vele egy helyen megtalálható szociáldemokrácia és az utópia kifejezés is. Ezek Marx nevével együtt a kerettanterv hetedik osztályosoknak szánt részében, a Nemzetállamok kora című témakörben találhatók meg. Ami még szintén a hetedik évfolyamon jelenik meg a fogalmak között Az első világháború című témakörben az a bolsevik kifejezés és Lenin neve. Emellett a kerettanterv nyolcadikosoknak szánt részében A világ a 20-as és 30-as években című témakörében a sztálinizmus és a tervgazdálkodás, a Magyarország a két világháború között című témakörében a kommunisták, a Magyarország története (a második világháború végétől) napjainkig témakörben az államosítás, kollektivizálás és A globalizálódó világ témakörében a kommunista diktatúrák fogalmak jelennek meg. Címként pedig a Magyarország a két világháború között témakörben a Forradalom és ellenforradalom témában és Magyarország története (a második világháború végétől) napjainkig témakörben a Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosi-korszak témában jelenik meg, szintén a nyolcadikosoknál.
A liberalizmus nincs megnevezve, de van néhány hozzá erősen kapcsolódó elem. Ilyen A polgári átalakulás kora című témakörben fogalomként a felvilágosodás, az emberi jog, a népfelség elve, a hatalmi ágak és a kapitalizmus, személyként Rousseau és témacímként az Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából, ilyen A világ a ’20-as és ’30-as években témakörben a parlamenti demokrácia és ilyen A globalizálódó világ témakörén belül Az emberi és polgári jogok téma.
Ezeken kívül a nyolcadik osztálynak szánt részben a Magyarország a két világháború között témakörben jelenik meg a liberális és rögtön ellentéteként a konzervatív kifejezés is a fogalmak között. Amit még a konzervativizmushoz erősen kapcsolódó elemnek találtam a tantervben, az a Forradalom és ellenforradalom témából az ellenforradalom rész, illetve A bethleni konszolidáció téma és a konszolidáció fogalma, amelyek a Magyarország a két világháború között című témakörben találhatóak.
A nacionalizmus szó még jelzőként sem jelenik meg. Amit érdemes megemlíteni, az néhány erősebben az eszméhez kapcsolódó elem. Ezek a fogalmak a hetedikeseknek szánt részen belül a nemzet a Polgári átalakulás kora és a nemzetállam a Nemzetállamok kora témakörben. Az előzőek mellett szerepel egy témacím is, a Nemzetiségek ébredése A polgárosodás kezdetei Magyarországon témakörön belül, ami erősen kapcsolódik a nacionalizmushoz. A nyolcadikosoknak szánt részben pedig egy témacím A nácizmus Németországban, és két fogalom található a nemzetiszocializmus és a sovinizmus A világ a ’20-as és ’30-as években című témakörben. Az ezzel párhuzamos Magyarország a két világháború között témakörben pedig a nyilasok és az irredentizmus kifejezések utalnak a nacionalizmusra. Jól láthatóan a 2000-ben kiadott kerettanterv egy kivétellel nem tartalmaz olyan témakör- vagy témacímet, ami vagy az eszméket foglalta volna össze, vagy az egyik eszmére utalt volna. Ez az egy kivétel pedig a Nemzetállamok kora című témakör.
A 2012-ben kiadott történelem kerettantervben megjelenő eszmék és a hozzájuk erősen kapcsolódó elemek
A 2012-es kerettantervben egyik eszme neve sincsen megemlítve, de ez minden bizonnyal nem véletlen. A háttérben az állhat, hogy ezek a fogalmak bonyolultak az általános iskolai használathoz, különösen azért, mert a 2000-ben kiadott kerettantervhez képest a témakörök jelentős része korábbi évfolyamokra helyeződik át, tehát az azt tanulók legalább néhány hónappal fiatalabban találkoznak vele.
A 2012-ben kiadott kerettantervben ismét a szocializmushoz erősen kapcsolódó elemek szerepelnek többségben. Az előző kerettantervhez hasonlóan a hetedik osztályos tananyagnak a 19. század második felének egyetemes történelemmel foglalkozó témakörében, A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei címszó alatt találunk olyan fogalmat, mint a szociáldemokrácia, és olyan személynevet, mint Marx. Szintén a hetedik osztályban, A nagyhatalmak versengése és az első világháború című témakörben van elhelyezve egy kapcsolódó téma, A háború következményei Oroszországban, Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése, továbbá ugyanebben a témakörben a bolsevik fogalom és Lenin neve is helyet kapott. Még mindig a hetedikeseknek szánt anyagban van A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Sztálin, a diktátor. A GULAG rendszere téma és a kommunizmus fogalma az Európa és a világ a két háború között témakörön belül. Majd ugyanennek az időszaknak a magyar történelmi részében, a Magyarország a két világháború között témakörben Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai, következményei téma, és hozzá tartozó két fogalom, a tanácsköztársaság és a vörösterror. Ezt követően a Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése témakörén belül találtam a jóléti állam kifejezést, mely furcsán hathat ennyi szélsőséges szocialista fogalom között. Végül a Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig című témakörben található az államosítás, kollektivizálás, szövetkezet fogalmai és a Kommunista diktatúra: Rákosi, a diktátor című témacím.
A 2012-es kerettantervben a nacionalizmushoz erősen kapcsolódó elemek közül a nemzet fogalma kifejezetten sokszor jelenik meg, ugyanis a tartalmi kulcsfogalmak közé sorolja a tanterv, és így a legtöbb újkori és jelenkori témakörben megtalálható. Hetedik évfolyamon A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei témakörön belül helyezkedik el a nemzetállam, mint fogalom. A nacionalizmus egyik szélsőséges formája a fasizmus, mely az Európa és a világ a két háború között témakörben jelenik meg, a nemzetiszocializmus pedig a Nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor témán belül. Szintén erősen kötődik az előbbi eszméhez a revízió fogalma és A revíziós politika első sikerei, ami a Magyarország a két világháború között című témakörben található.
A liberalizmus eszméjéhez ebben a kerettantervben a felvilágosodást, és az egyik legnagyobb filozófusát, Rousseau-t találtam meg A felvilágosodás kora. Történelemformáló eszmék című témán belül A világ és Európa a kora újkorban című témakörben. Érdekes módon nem Rousseau-val egy helyen, hanem A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon témakörben van elhelyezve a népfelség elve és ugyanitt a kapitalizmus. A Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon témakörön belül pedig két fogalmat (demokratikus intézményrendszer, jogállam) és egy témacímet (A demokratikus jogállam megteremtése) helyeztek el, amik a liberalizmushoz erősebben kötődnek. Emellett a szocializmus gazdasági rendszeréhez kapcsolódó témacím és eszménként egy-egy fogalom jelenik meg A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság témán belül, ami A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása témakörben helyezkedik el.
A konzervativizmussal erősen kapcsolatban lévő kifejezések közül csak a konszolidációt találtam, ami a Magyarország a két világháború között témakörben található.
A 2020-ban kiadott történelem kerettantervben megjelenő eszmék és a hozzájuk erősen kapcsolódó elemek
Végül a 2020-as kerettantervvel foglalkozom, amelyben mind a négy 19. századi eszme szó szerint meg van nevezve. Sőt külön témát kapott A modern kor születése témakörön belül a liberalizmus, konzervativizmus és szocializmus (Politikai eszmék: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus) és hasonlóan a fent említett témakörön belül a nacionalizmus (A nemzeti eszme és a birodalmak kora) is saját témával rendelkezik.
Ebben a kerettantervben is a szocializmushoz erősen kapcsolódó elemek kerültek többségbe. A modern kor születése témakörön belül szocializmus mellett a kommunizmus, keresztényszocializmus fogalmak és ugyanitt Marx neve található. Az első világháború és következményei témakörben mind az egyetemes, mind a magyar történelem témáiban kapunk egy-egy altémát és azokhoz tartozó lexikákat: Lenin és a bolsevik hatalomátvétel: bolsevik, Lenin; A tanácsköztársaság hatalomra kerülése és bukása: tanácsköztársaság, vörösterror. Majd A kommunista Szovjetunió téma található az egyetemes két világháború közötti időszakkal foglalkozó Totális diktatúrák című témakörben. És bármennyire zavarónak tűnhet, a szélsőséges szocialista rendszerekre vonatkozó fogalmak mellett a jóléti állam fogalmat is itt említem, ami pedig saját altémát (A jóléti társadalom) kapott a második világháború utáni A megosztott világ témakörben. Magyarország második világháború utáni két témakörében (Magyarország szovjetizálása, A forradalomtól az ezredfordulóig) fogalomként az államosítás, a tervgazdaság és a termelőszövetkezet, téma vagy altéma címeként pedig A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon, az Egypártrendszer, államosítás, diktatúra, A tervgazdaság működése, A paraszti gazdaságok felszámolása, téeszesítés és A szocialista modernizáció – „a legvidámabb barakk” jelennek meg.
A nacionalizmushoz erősen kapcsolódó elemek között kiemelném a nemzet szót, ami ismét tartalmi kulcsfogalomként van jelen. A magyar nyelv és a nemzeti kultúra ügye altéma A magyar nemzeti ébredés és polgárosodás kora témakör A reformkor témáján belül található. A nemzeti eszme és a nemzetállamok Európája altémát a már feljebb említtet A nemzeti eszme és a birodalmak kora témán és A modern kor születése témakörön belül lehet fellelni. Az egyetemes két világháború közötti történelemmel foglalkozó Totális diktatúrák témakörben foglal helyet a nemzetiszocializmus, a fasizmus és témacímeként A nemzetiszocialista Németország. A Horthy-korszak témakörén belül helyezkedik el a revízió fogalma és az Antikommunizmus és revíziós törekvések altéma, A második világháború témakörén belül pedig a nyilasok és A revíziós eredmények altéma.
A liberalizmushoz erősen kapcsolódó elemek ismét a kora újkori egyetemes történelemmel foglalkozó témakörben (Új látóhatárok) jelennek meg elsőnek. Ilyen a kapitalizmus és a felvilágosodás, ami az arról szóló A korábbit felváltó világkép: a felvilágosodás altémában található. Jóval később, a 20. század második felének egyetemes történelmével foglalkozó, A megosztott világ témakörénél jelenik meg egy fogalom, a piacgazdaság és egy altéma cím, A nyugati demokrácia és piacgazdaság. Majd A forradalomtól az ezredfordulóig magyar történelmi témakörnél található két fogalom, a jogállam és a többpártrendszer és két altéma, A demokrácia és a piacgazdaság kiépítése és A többpártrendszer működése a Magyarország a rendszerváltoztatás után témán belül.
Ismét jól kivehető, hogy a konzervativizmushoz kapcsolódó elemek alulmaradtak a többi eszmével szemben. Amit itt fel lehet sorolni, persze a konkrét eszmén kívül, az a szintén A modern kor születése témakörön belül elhelyezkedő keresztényszocializmus. Ez utóbbi, bár a munkástömegek problémáira választ kereső eszme, azokat konzervatív módon próbálja megoldani. Amennyiben konzervatívnak számítjuk az antikommunizmust az Antikommunizmus és revíziós törekvések altéma (A Horthy-korszak/A politika irányai) címében, akkor azt is kiemelhetjük a kerettantervben.
Összegzés
A következő lépésként a fentebb említett eszméket és a hozzájuk erősen kapcsolódó elemeket összeszámoltam. Az ismétlődések elkerülése érdekében azon tematikai egységek (témakör/téma/altéma) esetében, amelyen belül megtalálható a címben is szereplő lexika, azt csak egyszer vettem figyelembe. Az eredményt az alábbi táblázatban tüntettem fel. Ebben a színek az eszmék és a hozzájuk erősen kapcsolódó elemek megjelenésének a gyakoriságát jelölik a többi eszméhez és a hozzájuk erősen kapcsolódó elemekhez képest sorrendben. (A legsötétebb tónusú aláfestéstől a legvilágosabbig, azaz a leggyakrabban megjelenő elemektől a legritkábban szereplőkig.)
1. táblázat: Az 19. századi eszmék és a hozzájuk erősen kapcsolódó elemek száma általános iskolai kerettantervek.
| 2000 | 2012 | 2020 | Összesen | |
| liberalizmus | 9 | 7 | 7 | 23 |
| konzervativizmus | 3 | 1 | 3 | 7 |
| nacionalizmus | 7 | 5 | 9 | 21 |
| szocializmus | 13 | 13 | 13 | 39 |
| Összesen: | 32 | 26 | 32 | 90 |
Jól kivehető, hogy a szocializmushoz erősen kapcsolódó elemek bőven többségben vannak. Ez nem meglepő, mivel egy olyan eszméről van szó, ami nagyon sok mellékággal rendelkezik, és aminek egy szélsőséges irányzata a világforradalmat tűzte ki célul. Ezt a 20. század második felében a kommunista Szovjetunió szuperhatalomként Közép-Európa jelentős részére, így országunkra is kiterjesztette. Ezért egyértelmű, hogy sokkal több fogalom keletkezett hazánkban is, ami leírja szocializmus/kommunizmus megoldásait bizonyos problémákra. Mellesleg egy olyan eszméről van szó, amely érzelmi töltettel rendelkezik, ugyanis a szegényebb társadalmi csoportok problémáival könnyű együtt érezni. Ezért a mérsékelt szocialista keretek között létrejött fogalmak gyakori jelenléte is érthetővé válik.
Ezzel szemben a másik véglet a konzervativizmus megjelenése a kerettantervekben. Igyekeztem minél több olyan dolgot megragadni, ami bizonyos szempontból leírja az eszme lényegét. Talán a legvitathatóbb elem ilyen szempontból a keresztényszocializmus, mely bár konzervatív megoldás egy történelmi helyzetre, mégis egy másik eszme nevét viseli, és az azáltal felvetett problémára ad választ. Tanórai magyarázat közben ezért könnyen ki tud maradni az eszme konzervatív kötődése. Az előzőnél jelentősen erősebb kapcsolódó elem lehet a Forradalom és ellenforradalom témacímből az ellenforradalom és az Antikommunizmus és revíziós törekvések altéma címből az antikommunizmus. Mindkét tematikai egység különböző kerettantervek két világháború közötti Magyarországával foglalkozó témakörében szerepel, és mindkettő témája leginkább konzervatív szempontból áll szemben a tanácsköztársaság időszakának történéseivel. Az előbbiekhez hasonló a konszolidáció, amit a 1920-as évek Magyarországának belpolitikai stabilizációjára használunk, emellett egy konzervatív lépésnek is számít a népköztársaság és tanácsköztársaság időszaka után. A 2000-ben kiadott kerettanterv tartalmazza a konzervatív szót, de csak jelzőként, az eszme konkrét használata helyett. Ezt nem tartom túl szerencsésnek, mert egy hétköznapi kifejezésről van szó, ami ilyen formában nem jelent mást, csak, hogy haladásra képtelen. 2003-as kerettanterv, ami lényegében megegyezik a 2000. évivel, kihagyja ezt a fogalmat. Megfigyelhető az az állandóság is, hogy a különböző kerettantervek két világháború közötti magyar történelmi témáiban helyezkednek el a konzervativizmushoz tartozó elemek (abban az esetben, ha a két világháború közötti történelmet az első világháborús harcok lezáródásával kezdjük). Ez alól kivétel a 2020-as kerettanterv, amiben külön altémacímet kapott A modern kor születése témakörön belül. A konzervativizmus tapasztalhatóan alacsony számú megjelenésének okát abban látom, hogy egyszerűen visszatartó erőnek tekintjük a történelem tanítása során. Ugyanis a hétköznapi gondolkodásban a múlthoz ragaszkodást képviseli, ezért a konzervativizmus eszméjét beskatulyázzuk, és a történelemre gyakorolt hatását alábecsüljük, sőt negatívnak tekintjük.
A liberalizmus és a hozzá erősen kapcsolódó elemek közül kiemeltem olyanokat, mint a felvilágosodás vagy annak politikai gondolatai és alkotói, illetve, amelyek a modern demokrácia fogalomkörébe tartoznak. Jól kivehető az a változás, hogy a kerettantervek között időben előre haladva az előbbi száma lecsökken, és utóbbi száma megnövekszik. Láthatóan a felvilágosodás gondolatai és alkotói az újabb kerettantervekben kevésbé hangsúlyosak, és helyette a jelenkorban használt liberális minimum és a liberális gazdaságpolitika dominál.
A nacionalizmus vagy a hozzá erősen kapcsolódó elemek a kerettanterv 19. századdal foglalkozó részében két esetben (2000, 2020) már a 19. század első felében megjelennek. A nemzet (minden bizonnyal a modern nemzetfogalom), a nemzeti ébredés és a nemzetállam fogalmak a nacionalizmus gondolati háttere nélkül nehezen értelmezhetőek. Ezt követően a 20. század első felében találkozunk olyan fogalmakkal, melyek sértett nemzetek politikai eszméire és csoportjaira vonatkoznak, és amelyeket a nacionalizmusra épülve hoznak létre (például nemzetiszocializmus; revízió; nyilasok). Ebben nem csak az eszme gondolati hátterét, tehát tartalmát lehet felismerni, hanem – leginkább a magyar történelemre vonatkozóan – az emberek jelentős részére ható érzelmi töltetét is.
A kerettantervek áttekintése közben azt tapasztaltam, hogy a korábbi két kerettanterv (2000-es és 2012-es) nem vagy nem igazán használja az eszmék fogalmát, tehát a diákok felé nem volt elvárás, hogy megértsék ezeket. (Sőt 2012-re az eszmékhez erősen kapcsolódó elemek száma is jelentős mértékben csökkent.) Viszont ez megváltozott a 2020-ban kiadott kerettantervben, amiben mind a négy 19. századi eszme szerepel mint megtanulandó fogalom. Ami pedig talán a leglényegesebb felismerés volt, hogy ha az eszmék fogalmának az ismeretét nem is várja el egy-egy korábbi kerettanterv, az eszmék gondolati hátterét használja több alkalommal is. Erről azért vagyok meggyőződve, mivel a kerettantervek tele vannak olyan témakör-, téma- és altémacímekkel, valamint lexikai elemekkel, amelyek igénylik az eszme gondolati hátterére való építkezést.
Tehát elkerülhetetlennek látszik az eszmék használata a történelemoktatás közben, és lehet, hogy inkább az a kérdés, hogy megnevezzük-e őket vagy nem. Ha használjuk konkrétan az eszmék fogalmát, akkor egy szóval is elő tudjuk hívni a jelentését, és az eszméhez tartozó gondolatokat sem kell feltétlenül magyarázni. Mellesleg olyan kifejezéseket tanulnának meg ezzel, melyek a mai közéleti beszédben is benne vannak. Viszont egy elvont, és könnyen lehet, hogy az általános iskolások számára nem megérthető fogalmat adunk a diákok kezébe. Abban az esetben, ha nem tanítjuk meg számukra az eszméket, akkor minden egyes olyan történelmi téma tanítása esetén, ahol a használatuk szükséges, újra kell definiálnunk egy olyan fogalmat, amelyek használata kézenfekvő lenne.
2. táblázat: Az eszmetörténeti fogalmak összegző táblázata (2000, 2012, 2020)
| Tantervek/ eszmék | liberalizmus | konzervati-vizmus | nacionalizmus | szocializmus |
| 2000-es általános iskolai történelem kerettanterv | felvilágosodás; emberi jog; népfelség elve; hatalmi ágak; kapitalizmus; Rousseau; parlamenti demokrácia; liberális; Az emberi és polgári jogok. |
konzervatív; konszolidáció; Forradalom és ellenforradalom. |
nemzet; nemzetállam; nemzeti szocializmus; sovinizmus; nyilasok; irredentizmus; Nemzetiségek ébredése. |
szocializmus; szociáldemokrácia; utópia; Marx; bolsevik; Lenin; sztálinizmus; tervgazdálkodás; kommunisták; államosítás; kollektivizálás; kommunista diktatúra; Forradalom és ellenforradalom. |
| 2012-es általános iskolai történelem kerettanterv | felvilágosodás; Rousseau; népfelség; kapitalizmus; jogállam; demokratikus intézmény-rendszer; piacgazdaság; | konszolidáció. | nemzet; nemzetállam; fasizmus; nemzeti-szocializmus; revízió; | szociáldemokrácia; Marx; bolsevik; Lenin; kommunizmus; tanácsköztársaság; vörösterror; jóléti állam; államosítás; kollektivizálás; szövetkezet; tervgazdaság; A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Sztálin, a diktátor. A GULAG rendszere. |
| 2020-as általános iskolai történelem kerettanterv | liberalizmus; felvilágosodás; kapitalizmus; piacgazdaság; jogállam; többpárt-rendszer; A nyugati demokrácia és piacgazdaság. |
konzervativizmus; keresztény-szocializmus; Antikommunizmus és revíziós törekvések. |
nacionalizmus; nemzet; nemzeti-szocializmus; fasizmus; revízió; nyilasok; A magyar nyelv és a nemzeti kultúra ügye. A magyar nemzeti ébredés és polgárosodás kora. A nemzeti eszme és a nemzetállamok Európája. |
szocializmus; kommunizmus; keresztény-szocializmus, Marx; bolsevik; Lenin; tanácsköztársaság; vörösterror; jóléti állam; államosítás; tervgazdaság; termelőszövetkezet; A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon. |
IRODALOM
- Fedor Anita – Kovács János – Balogh Erzsébet (2016): Tartalomelemzés. In. R. Fedor Anita – Huszti Éva (szerk.): Kutatásmódszertani kézikönyv. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 72-105.
https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/e2a5f0fd-e40e-403d-99b2-ebaaaa3bee30/content (Letöltés: 2024. ápr. 7.) - Knausz Imre (2001): Kiknek tanítunk történelmet? In: Knausz Imre (szerk.): Az évszámokon innen és túl… Megújuló történelemtanítás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 24–42.
- 2000-ben kiadott kerettanterv: 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 1. sz. melléklet,
Magyar Közlöny 2000. évi 95. sz. II. k. 97. (Letöltés: 2023. dec. 23.) - 2012-ben kiadott kerettanterv: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. melléklet,
Magyar Közlöny 2012. évi 121. sz. 2. melléklet 172. (Letöltés: 2023. dec. 23.) - 2020-ban kiadott általános iskolai kerettanterv:
A 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók – Történelem (Letöltés: 2023. dec. 23.)
JEGYZETEK
Magyar Közlöny 2000. évi 95. sz. II. k. 97. (Letöltés: 2023. dec. 23.)
Magyar Közlöny 2012. évi 121. sz. 2. melléklet, 172. (Letöltés: 2023. dec. 23.)
A 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók – Történelem (Letöltés: 2023. dec. 23.)
https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/e2a5f0fd-e40e-403d-99b2-ebaaaa3bee30/content (Letöltés: 2024. ápr. 7.)
A cikk letölthető:
