Forrásközlések történelemtanításunk közelmúltjából V.

Kaposi József: Két tanterv között

Témakörök és Segédlet I-II. a történelem érettségihez, felvételihez 1993/1994

(folyóiratszám: 2023. évi 3.)
(hivatkozási azonosító: 14-03-04)

A hazai történelemtanítás egyik legérdekesebb és legreményteljesebb időszaka volt a rendszerváltozást megelőző és az követő néhány esztendő. Ezen időszak a maga átmenetiségével és szabályozatlanságával számos új szakmai megközelítést, kezdeményezést és az elmúlt harminc esztendő meghatározó történelemtanítási alapelveit, szakmai műhelyeit, mintaadó tanári, tankönyvírói személyiségeit „termelte ki”. A forrásként közölt dokumentumok – miközben az 1994-es érettségi és felvételi zökkenőmentes lebonyolítását kívánták szolgálni – jól mutatják az akkori időszak történelemtanítási gondolkodásmódját és gyakorlatát, továbbá érzékelhetők a korszak oktatáspolitikai szándékai, lehetőségei a történelemtanítás tartalmának megújítása, módosítása terén.

A 1980-as évek közepétől Magyarországon – még a diktatúra keretei között – megindult az oktatási és oktatásirányítási rendszer átalakulása, és a döntően politikai szempontú kormányzást egyre inkább szakpolitikai döntés-előkészítés és -hozatal váltotta fel. Ezt igazolja az 1985-as oktatási törvény, amely kiiktatta az intézmények működését központilag szabályozó rendtartást, a szakfelügyeletet, és megnyitotta a lehetőséget a különböző iskolakísérletekre, újszerű pedagógiai megoldások alkalmazására. A változási folyamat a nyolcvanas évek végén a történelemtanítást sem hagyta érintetlenül, az alternatív pedagógiai programok új lehetőséget teremtettek az ideológiai korlátok lazítására, a több szempontú (plurális) megközelítések megjelenésére.

1989/90-es rendszerváltozási és demokratizálódási folyamat még radikálisabban átalakította a hazai oktatási viszonyokat. Polgárjogot nyert a plurális világnézetű oktatás, megszűnt az állam iskolaalapítási és -fenntartási monopóliuma, és az önkormányzatiság kiépülésével, az egyházi iskolarendszer bővülésével jelentős mértékben decentralizálódott az oktatási rendszer. Bővült az iskolák szakmai autonómiája, a tantestületek, diákok és szülők egyetértési és véleményezési jogköre. A rendszerváltozást a történettudomány és a történelemtanítás is magától értődően felszabadulásként élte meg, mert többek között megválhatott a marxista történetírásban elvárt ideológiai ballasztoktól, háttérbe kerülhetett az osztályharcos szemlélet, a jelenkori témák kötelező internacionalista megközelítése.[1] Megkezdődött a XX. századi magyar történelem egészének, de különösképpen az 1945 utáni hazai történelemnek a radikális átértékelése. Az 1956-os – a Kádárék által korábban ellenforradalomnak nevezett esemény – rövidesen hivatalosan is forradalom és szabadságharc lett.

Az 1993-ban hosszú és széleskörű szakmai viták nyomán elfogadásra került közoktatási törvény, amely számos ponton kodifikálta az átalakulási reformfolyamat meghatározó eredményeit, a szabad iskolaalapítást, a világnézeti pluralizmust, a decentralizált iskolairányítást, továbbá megszűnt a tankönyvkészítés, -kiadás állami monopóliuma és létrejöhettek a minisztérium szakmai irányítását segítő/ellenőrző szakmai testületek (Országos Köznevelési Tanács, Oktatáspolitikai Tanács). Az időközben tagolttá/szelektívvé vált iskolaszerkezet (8 és 6 osztályos gimnáziumok létrejötte) problémáját nem tudta hatékonyan és közmegelégedésre kezelni, így a későbbiekben ez folyamatos vitakérdés maradt és felerősítette az oktatási esélykülönbségek növekedését. Az iskolákban folyó szakmai munkát az is nehezítette, hogy a kommunista időkben készült 1978-as tanterv a rendszerváltozáshoz kapcsolódóan elvesztette legitimációját, de az új Nemzeti alaptanterv (NAT) munkálata – a „maratoni reform”, ahogy Báthory Zoltán nevezte[2] –, bár már 1988-ban elkezdődött, de késhegyig menő viták közepette nem zárult le, sőt folyamatosan újabb változatok (hat is készült belőlük!) jöttek létre.

A politikai rendszerváltozás nem tudta kezelni azokat a problémákat, amelyek már a történelemtanításban a Kádár-korszakban is hol nyilvánvalóan, hol latens módon jelen voltak (pl. motiváció-hiány, érdektelenség, olvasottság hiánya). Ráadásul megjelentek új problémák is, a szakma egy része egyszerű előjelváltozásként értelmezte a politikai változásokat (– ellenforradalom, + forradalom), másrészt új kihívásként fogalmazódott meg a többféle történelemszemlélet egyidejű jelenléte, harmadrészt a legújabb kori egyetemes és magyar történelem szinte teljes tananyaga átértékelésre szorult, és ehhez nem állt rendelkezésre megfelelő, tudományos alapozású szakirodalom.[3] Érthető, de kevéssé szerencsés kísérőjelensége lett ennek a mindenfajta történelmi értelmezés, magyarázat és értékítélet kiiktatása a tanítási folyamatból, arra való hivatkozással, hogy a korábbi ideologikus megkötöttségek után újabb gondolkodási béklyókkal már nem akarják terhelni a tanítást. Az ennek nyomán terjedő ún. „tényfetisizmus” (miszerint csak a történelmi adatokat kell feldolgozni) és ”folyamatológia”[4] (minden esemény és jelenség a történelemben előre determinált) szellemében sok tanár visszatért a korábban meghaladott monologikus módszerekhez, szélsőséges esetekben a tanórai diktáláshoz.

A kilencvenes évek elejének szakmai – bár több vonatkozásban politikai síkon is folyó – vitái azt eredményezték, hogy a történelem tantervi szabályozása lényegében csak „papíron” létezett, és a gyakorlatban a tankönyvek vették át a tantervek tartalmi szabályozó funkcióját. Az elhúzódó és sokszor terméketlen tantervi viták következtében a tankönyv – amely eredeti funkcióját tekintve segédeszköz –, meghatározó jelentőségű tartalmi szabályozóvá vált, mégpedig az állami tankönyvkészítési- és kiadási monopólium felszámolása időszakában. Mindez azzal a következménnyel is járt, hogy a kiépülő és folyamatosan bővülő tankönyvkiadás és piac, amely a tartalmi szabályozatlanságban kiváló piaci értékesítési lehetőséget ismert fel, különböző nézőpontú, színvonalú tankönyvek gazdag és változó választékát kínálta fel a szaktanárok, diákok számára. (Lásd. 4. melléklet)

Nem kell bizonygatni és igazolni, hogy a történelemtanárok jelentős része bizakodással élte meg a rendszerváltozást. Ez még akkor is igaz, ha a gyakorló szakemberek között is jó néhányan voltak, akik nyíltan vagy burkolt formában az előző rendszer hívei közé tartoztak. A kilencvenes évek elején – az átmenet szabadsága és bizonytalanságai között – a különböző nézőpontok képviselői ezért sokszor késhegyig menő vitát folytattak arról, hogy mit kell elhagyni a korábban kötelező tananyagból, illetve mit kell beemelni a korábban tiltott témák közül. A történelemtanárok korabeli vitái azt mutatják, hogy a szaktanárok a változások kulcsának a tananyag átrendezését és nem a feldolgozási stratégiák megváltoztatását tekintették. A vitákkal párhuzamosan széles körű szakmai önszerveződés indult el (pl. új tanári szervezetek, szakmai műhelyek jöttek létre, kiadványok láttak napvilágot), és a történelemtanárok különböző konferenciákon[5] fogalmazták meg – némely esetben igen sarkosan – véleményüket a készülő új oktatási jogszabályokról és különösképpen a NAT különböző készülő változatairól. A szakmai önszerveződés egyik sajátos dokumentumaként ebben az időszakban jelent meg a Vezérfonal az egyetemes és magyar történelem tanításához (1993), amely az akadémiai szféra és az Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata együttműködése nyomán jött létre.[6]

A politikai rendszerváltozás nyomán nemcsak a minisztérium alakult át, de az oktatás tartalmi, módszertani kérdéseivel foglalkozó intézményrendszer is jelentősen megváltozott. 1990 őszén jogutód nélkül megszűnt az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) és létrejött Zsolnai József vezetésével az oktatáskutatási és elemzési feladatok ellátására szakosodott Országos Közoktatási Intézet (OKI). Mindez azzal a következménnyel is járt, hogy – ha csak rövid időre is, de – lefedetlen maradt a mindennapi iskolai munkát kiszolgáló pedagógiai szolgáltatás. Ezt az űrt majd 1992-től a minisztérium az Országos Közoktatási Szolgáltató Intézet (OKSZI)[7] létrehozásával pótolta. Az OKSZI kapta feladatul többek között az érettségi vizsgák és a tanulmányi versenyek (OKTV-k) szervezését, a tantárgyi szakértői (tantárgygondozó) rendszer és az időközben megszűnő módszertani folyóiratok újraindítását.[8]

A forrásként közölt dokumentumokat a ’90-es évek elejének szabályozási átmenetisége, a történelem tantárgyat érintő tartalmi szabályozás bizonytalansága (eldöntetlensége) és a regnáló MDF-kormányzatnak megfelelő új szemléletű tanítási gyakorlat bizonytalansága, szigetszerűsége és az ehhez kapcsolódó új tankönyvek hiánya hívta életre. (Az akkor még állami tulajdonban lévő Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában megjelenő, így az új szempontokat jobban szem előtt tartó Salamon Konrád-féle könyv ekkor még készülőben van!) Közvetlen kiváltó oka az 1994-es érettségi és felvételi közeledte, és ezzel összefüggésben a vizsga tartalmi kiszámíthatóságának növelése, valamint a tanárok/diákok biztonságérzetének javítása volt.

Az első dokumentum (1. melléklet) a Művelődési Közlöny 1993. évi 29. számában, októberben megjelent történelem érettségi vizsga témaköreit tartalmazza.[9] A dokumentumot annak idején az OKSZI tantárgyi szakértőjeként szakmailag én készítettem elő, támaszkodva a készülő NAT változatokra és az időközben megjelenő Vezérfonal az egyetemes és magyar történelem tanításához (1993) című kiadvány szemléletére. A témakörjegyzék az OKSZI-ban készült, de a minisztérium változtatás nélkül elfogadta, bár természetesen átment az akkor szokásos jóváhagyási procedúrán is. Az akkori szakmapolitikai légkört, az oktatási kormányzat bizonytalanságát jól tükrözi, hogy a közlemény nyilvánosságra kerülése után a közoktatásért felelős helyettes államtitkár töröltette a Témakörök 25. pontjából az 1956-90 közötti időszakot.[10] (Sajátos módon a később kiadásra került Segédlet II. erre az időszakra vonatkozóan mégis tartalmaz adatokat.) A témakörjegyzék tartalmilag jól mutatja, hogy legtöbb korszaknál nagyon tág, keretjellegű a cím megfogalmazása, hogy ez alapján a szaktanárok olyan konkrét tételeket tudjanak megfogalmazni, amelyek tükrözik az állandóságot és igazodnak a tanítási gyakorlatukhoz. A XX. század esetében részletezőbb a témakörjegyzék, hiszen ezen anyagrész szemlélete változott legnagyobb mértékben. A minisztériumi közlemény nevesíti az OKSZI-t, mint a későbbiekben elkészülő, az érettségire való felkészülést támogató Útmutató kiadóját. Az elkészült Útmutató Segédlet címmel jelent meg és tulajdonképpen adattárként értelmezhető. A dokumentum a régi, már meghaladott, és a készülő új tanterv közötti interregnum áthidalásra készült. Ideiglenes szabályozó eszköznek készült, mégis több mint 10 éven keresztül – a 2005-ös érettségi bevezetéséig – valamilyen szinten hatott a napi tanítási gyakorlatra. A dokumentum jól mutatja azt a korabeli szaktanári elvárást és személetet, miszerint a történelemben csak a tények, adatok biztosak, az ezekből következő értelmezések döntően rendszer- és korfüggőek. Mai szemmel visszatekintve azonban azt is érzékelhetjük a segítségükkel, hogy a múlt adatainak kiválogatása, történelmi ténnyé „emelése” egyben „kánonképzés” is, így valójában értelmezés és válogatási szempont szerinti értékelése is történelemi folyamatoknak.

Az OKSZI által kiadott Segédletek I-II. (2-3. melléklet) a diákok vizsgára való felkészülését kívánták segíteni, de tulajdonképpen a szaktanárok felkészítését szolgálták, hiszen lényegesen több adatot tartalmaznak, mint ami a középiskolás diákok számára feldolgozható. Óriási tananyagot jelenítenek meg, hiszen a korábbi korszak kánonjából alig maradt valami ki, de nagyon sok új esemény, név, topográfiai adat került bele. Az anyagbőséget – különösképpen a jelenkori eseményeknél – persze az is magyarázza, hogy kellő történelmi távlat hiányában nem lehetett még érdemben szelektálni. Mai szemmel nehezen érthető – a XX. századra vonatkozóan – az egyetemes és magyar történelem szigorú elhatárolása sem, de az akkori pedagógiai és vizsgáztatási gyakorlat valójában ezt várta el. A tényanyag hihetetlen bővülésének további történetéhez az is hozzátartozik, hogy a 2005-ös érettségi bevezetéséig a történelem felvételi elvárások a különböző felsőoktatási szakterületek (bölcsész, jog, gazdaság) eltérő szempontjai alapján meghatározott tankönyvekben megjelenő konkrét adatokhoz kapcsolódtak. Tehát nem csökkentek, hanem bővültek. Így lehetett az egyik felvételi kérdés Hitler autójának rendszáma, mert annak képe szerepelt a megadott tankönyvben.

A Segédlet I. az 1914 és 1945 közötti időszakra vonatkozóan rögzíti a vizsgán elvárható adatokat és számos elemében mutatja a megváltozott tartalmi szempontokat és a korábban elhallgatott tényeket. Például A bolsevikok hatalomra jutása Oroszországban; XI. Piusz totális rendszereket elítélő enciklikái; Szovjetunió területszerzései 1939/40 folyamán; Felkelések a proletárdiktatúra ellen Budapesten és a Duna-Tisza közén; A Márciusi Front zászlóbontása; Budapest ostroma. Az elhallgatott nevek között pedig megjelent Prohászka Ottokár, Apor Vilmos, Kovács Imre.

A Segédlet II. az 1945-1992 közötti időszakra vonatkozóan közöl adatokat. A dokumentum jó néhány – korábban elhallgatott vagy másképpen értelmezett – eseményt, nevet tartalmaz. Például: Kommunista államcsíny Csehszlovákiában; Orwell: 1984 című művének megjelenése; Tömegmegmozdulások Kelet-Berlinben; A II. vatikáni zsinat XXIII. János, majd 1963-tól VI. Pál elnökletével; 1971-es véres események a gdański Lenin Hajógyárban; II. János Pál néven lengyel pápát választanak; Lech Wałęsa vezetésével megalakul a Szolidaritás; A berlini fal lebontása; A bukaresti fordulat, Ceauşescu megbuktatása és kivégzése; Puccskísérlet Gorbacsov ellen; Jugoszlávia és Csehszlovákia felbomlása,

A magyarországi események közé bekerült pl. az 50 000 szerb család betelepítése a Vajdaságba; Rajk László belügyminiszter feloszlatja a Cserkészszövetséget és a KALOT-ot; Magyar Testvéri Közösség „összeesküvése”; Az „évszázad mérkőzése” Londonban, Magyarország-Anglia 6:3; A berni labdarúgó világbajnoki döntőn elszenvedett vereségünk miatt utcai tüntetések Budapesten; A Szovjetunió nyomására Magyarországnak bojkottálnia kell a Los-Angeles-i olimpiát; Lakiteleken megalakul a Magyar Demokrata Fórum, az első legális ellenzéki tömörülés; Megalakul a FIDESZ, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd belőle az SZDSZ; Újjáalakul a FKGP, a KDNP s az SZDP; Helyreáll a szuverenitásunk, az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarország területét.

Sokkal részletesebben szerepelnek benne az 1945-48 közötti időszak eseményei. Például Kovács Bélát elhurcolják a szovjet hatóságok; Nagy Ferenc miniszterelnököt emigrációba kényszerítik; Mindszenty József bíboros esztergomi érsek letartóztatása; valamint a kommunistákkal szemben fellépő polgári politikusok megjelenése, pl. Sulyok Dezső, Slachta Margit, Pfeiffer Zoltán, Barankovics István.

Megjelennek benne az 1956-os forradalom és szabadságharc korábban elhallgatott eseményei és szereplői: Például a parlament előtti és mosonmagyaróvári vérengzések; Magyarország kilép a Varsói Szerződésből; A salgótarjáni vérengzés; Letartóztatások, rögtönítélő bíráskodás bevezetése. Bibó István, Király Béla, Szilágyi József, Szabó János, Pongrácz Gergely, Angyal István, Dudás József, Szigethy Attila, Rácz Sándor.

1. MELLÉKLET

TÁJÉKOZTATÓ A GIMNÁZIUMI ÉS SZAKKÖZÉPISKOLAI TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREINEK KIADÁSÁRÓL

A gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali, esti és levelező tagozatai részére a történelmi érettségi vizsgák tételeinek összeállításához új témaköröket adok ki.

A témaköröket az 1993/94. tanévi érettségi vizsgákon kell először alkalmazni. A témakörökből a szaktanárok a GÉV 15. § (1) bekezdése és 35. §-a, illetve a SzÉV 16. § (1) bekezdése és a 35. § (1) bekezdése előírásai szerint készítik el a tételeket.

A tételek összeállításához Útmutató jelenik meg. Ezt az iskolák az Országos Közoktatási Szolgáltató Irodától közvetlenül kapják meg.

(48000/1993. X.)

Baranyi Károly s.k., főosztályvezető

A témakörök jegyzéke

Az ókori Görögország
Az ókori Róma
A középkor Európája (V-XV. sz.)
A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások. Az államalapítás
A középkori magyar állam, egyház, társadalom, gazdaság fejlődése az Árpád korban
Magyarország az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején
A Hunyadiak kora
Az európai társadalom és gazdaság átalakulása a nagy földrajzi felfedezésektől a XVII. század végéig
A középkori magyar állam hanyatlása, bukása, a három részre szakadt ország élete
Függetlenségi harcok a XVII. századi Magyarországon és Erdélyben. Reformáció és ellenformáció hazánkban
A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc
Magyarország a Habsburg birodalomban a XVIII. században
A polgári forradalmak és nemzetállamok születése Európában és Észak-Amerikában a XVII-XIX. század közepéig
A polgári átalakulás és nemzeti függetlenség kérdései a reformkorban
Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc
Az ipari forradalmak és következményeik a XVIII. századtól a XX. század elejéig
A hatalmi viszonyok és nemzeti egységmozgalmak a XIX. század második felében
Magyarország 1849-1914 között
Az I. világháború története
Magyarország a két világháború között (az első világháború összeomlásától, a trianoni békediktátumon át a háborúba való belépésig)
Diktatúrák és demokráciák a két világháború között
A II. világháború története. Magyarország részvétele a II. világháborúban
A nemzetközi viszonyok alakulása a II. világháború végétől 1990-ig
Magyarország 1944/45 és 1956 között
Az 1956-os forradalom és szabadságharc: társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok Magyarországon 1990-ig[11]

2. MELLÉKLET

SEGÉDLET I.

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ ÉS FELVÉTELIHEZ

Összeállította: Kaposi József szakértő

Lektorálta: Dr. Salamon Konrád főiskolai tanár, Dr. Katona András főiskolai docens, Rózsavölgyi Gábor vezető tanár

Készült az Országos Közoktatási Szolgáltató Irodában (1994)

Kronológia

Egyetemes történelem

1914
június 28.	Ferenc Ferdinánd meggyilkolása Szarajevóban.
július 28.	A Monarchia hadat üzen Szerbiának.
augusztus	Hadüzenetek az antant és a központi hatalmak között.
augusztus- szeptember	Német győzelmek a nyugati és keleti fronton. Orosz sikerek Galíciában.
szeptember	A marne-i csata.
október	Törökország belép a központi hatalmak oldalán.
november	Az angol flotta tengeri blokád alá veszi Németországot.
december	Állóháború kialakulása minden fronton.

1915
február	Sikertelen angol-francia támadás a Dardanellákban.
március	Orosz támadás – Przemyśl eleste.
április	Ypernnél harci gázt alkalmaznak a németek.
május	A központi hatalmak gorlicei áttörése. Olaszország hadba lép. Bulgária hadat üzen az antantnak.
október-november	Szerbia veresége.

1916
február	Német támadás Verdun ellen.
május	Tengeri csata Jütlandnál.
június	Orosz támadás Galíciában: a Bruszilov-offenzíva. Angol-francia támadás a Somme folyónál.
augusztus	Románia hadat üzen a központi hatalmaknak.
december	Németország békeajánlata.

1917
január	Németország bejelenti, hogy február 1-től korlátlan tengeralattjáró háborút indít.
március 10. (február 25.)	Általános sztrájk Pétervárott, mely felkelésbe csap át.
március 12. (február 27.)	Oroszországban megdöntik a cárizmust.
április	Az USA hadüzenete Németországnak.
július	Orosz támadási kísérlet Lembergnél.
augusztus	A Konyilov-lázadás fölszámolása Oroszországban.
október	A Monarchia csapatai Caporettónál áttörték az olasz frontot.
november 7. (október 25.)	A bolsevikok hatalomra jutása Oroszországban. Alkotmányozó gyűlési választások.
december	Fegyverszünet, majd béketárgyalás Oroszország és a központi hatalmak között.

1918
jan. 5-9.	Az Alkotmányozó Gyűlés ülésezése, majd törvénytelen feloszlatása Oroszországban.
január	Wilson USA elnök ismerteti 14 pontos tervét.
március 3.	A Breszt-Litvoszk-i béke.
május	Német támadás a Somme-nál. A bukaresti béke.
június	Olasz ellentámadás Piavénál.
július- augusztus	A második Marne-i csata. A német front összeomlik.
szeptember 29.	Bulgária kapitulál.
október	A Monarchia vereséget szenved az olasz fronton.
október 29.	Az önálló cseh állam megalakulása.
október 30.	Szlovákia csatlakozása. Csehszlovákia létrejötte.
október 30.	Törökország kapitulál.
november 3.	A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Páduában.
november 9.	Forradalom Németországban, Vilmos császár lemondása.
november 11.	Németország a compiegnei erődben aláírta a fegyverszünetet. I. Károly Habsburg császár lemondása.
december 1.	A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulása. A románok gyűlése Gyulafehérváron kimondja Erdély csatlakozását Romániához.

1918-20.

Oroszországi polgárháború.

1919
január	A német kommunisták felkelése Berlinben.
január 18.	Elkezdődik a párizsi békekonferencia.
március	A Komintern alakuló kongresszusa Moszkvában.
április	A békekonferencia elfogadja a Népszövetség alapokmányát.
május	Elkezdődik a görög-török háború.
július	A weimari alkotmány elfogadása.
szeptember	Az osztrák békeszerződés aláírása. /St. Germain/
november	A bolgár békeszerződés aláírása. /Neuilly/

1920
január	A Népszövetség első ülése. A török megújulási és nemzeti küzdelem kezdete.
február	Az USA nem fogadja el a versailles-i békeszerződést és nem lép be a Népszövetségbe.
augusztus	A szultán aláírja a sèvres-i békét, de a Kemál-kormány nem ismeri el.

1921
febr.márc.	A kronstadti matrózok lázadása. A NEP bevezetése.
március	A rigai béke megkötése Lengyelország és Szovjet-Oroszország között.
június	A kisantant végleges megalakulása.

1922
február	Aláírják a washingtoni konferencia okmányait.
április	A rapallói egyezmény.
október 29.	Mussolini hatalomra jutása Olaszországban.
november	A török köztársaság megalakulása.
december	Megalakul a Szovjetunió.

1923
január	Francia és belga csapatok szállják meg a Ruhr-vidéket.
június	A Sztambolijszki-kormány megdöntése Bulgáriában.
július	Hatálytalanítva a sèvres-i békét, a lausanne-i béke lezárja a görög-török háborút.
szeptember	Katonai diktatúrát vezetnek be Spanyolországban.
november	A nácik sikertelen puccskísérlete Münchenben. /”sörpuccs”/

1924
január	Lenin halála. Az első munkáspárti kormány Angliában.
augusztus	Elfogadják a Dawes-tervet, mely újonnan szabályozza Németország jóvátételeit.

1925
január	Fordulat az olasz fasiszta rendszerben.
március	Szun Jet-szen halála Kínában. Csang Kaj-sek nemzeti kormányt alakít.
október	A locarnói szerződés aláírása.

1925-27

Nemzeti forradalom Kínában.

1926	Németország belép a Népszövetségbe. Piłsudski marsall Lengyelországban átveszi a hatalmat.

1927	Oroszországban kiadják a korporációs berendezkedés alaptörvényét. Japánban Hirohitó császár lép a trónra, az ún. Tanaka-memorandum. Csang Kaj-sek és Mao Ce-tung szakítása Kínában.

1928
augusztus	A Briand-Kellogg paktum.

1929	I. Sándor szerb király diktatúrát vezet be, az ország neve Jugoszláviára változik. Létrejön Olaszország és a pápaság között az ún. lateráni egyezmény. Sztálin meghirdeti a teljes kollektivizálás azonnali végrehajtását a mezőgazdaságban.
október 24.	A „fekete csütörtök”. Pánik a New York-i tőzsdén, a nagy gazdasági világválság kezdete.

1931

A Westminster Statutum; A Brit Nemzetközösség megalakulása.
XI. Pius kiadja a Qudragesimo anno kezdetű enciklikát.
Spanyolországban kikiáltják a köztársaságot.

1932
január	Japán megszállja Mandzsuriát Ausztriában Dollfuss kormányt alakít.
július	A náci párt kiugró győzelme a választásokon Németországban.
november	Az USA elnökévé választják Rooseveltet.

1933
január 30.	Hindenburg elnök Hitlert kancellárrá nevezi ki.
február	A Reichstag felgyújtása.
március	A New-Deal kezdete az USA-ban.
márc.-júl.	A náci egypárti uralom kiépítése Németországban.
október	Németország kilép a Népszövetségből.

1934
június	A”hosszú kések éjszakája”. A Dollfuss elleni merénylet.
augusztus	Hindenburg halála, Hitler átveszi a német államfői tisztséget is.
szeptember	Szovjetunió belép a Népszövetségbe.
október	A marseilles-i merénylet.
december	Kirov elleni merénylet, a terror kiszélesedése Szovjetunióban.

1935
január	III. Borisz királyi diktatúrát vezet be Bulgáriában. Népszavazás a Saar-vidéken.
március	Németország megszállja a Saar vidéket, majd semmisnek nyilvánítja a békeszerződés katonai korlátozásait.
július-augusztus	A Komintern VII. Kongresszusa.
szeptember	Kiadják a „nürnbergi törvényeket”.
október	Elkezdődik az olasz-etióp háború.
december	Semlegességi törvény az USA-ban.

1936
február	Népfrontgyőzelem a spanyol választásokon.
március	A német csapatok bevonulna a Rajna-vidékre.
április	Franciaországban a népfront győz a választásokon.
május	Olaszország kinyilvánítja Etiópia bekebelezését.
július	Megkezdődik a spanyol polgárháború.
október	Létrejön a „Berlin-Róma tengely”.
november	Németország és Japán megköti az antikomintern paktumot.
december	Az európai hatalmak megállapodása a benemavatkozási politikáról.

1937
március	XI. Pius két enciklikát ad ki, egyikben a totális berendezkedésű kommunista, a másikban pedig a nemzetiszocialista újpogányságot ítéli el.
december	Olaszország csatlakozik az antikomintern paktumhoz és kilép a Népszövetségből. A japán-kínai háború.

1938
február	II. Károly királyi diktatúrát vezet be Romániában.
március 23.	Az Anschluss, Hitler csapatai megszállják Ausztriát.
június	Az USA-ban 40 órára maximálják a heti munkaidőt.
szeptember 30.	A müncheni egyezmény.
október	A Szudéta-vidék megszállása.

1939
március 14.	Pozsonyban kikiáltják a független szlovák államot.
március 15.	A német hadsereg megszállja Cseh- és Morvaországot.
március	Németország bevonul a Memmel-vidékre. Véget ér a spanyol polgárháború.
április	Olaszország megszállja Albániát.
augusztus 23.	Szovjet-német megnemtámadási és érdekelhatárolási egyezmény.
szeptember 1.	Németország megtámadja Lengyelországot.
szeptember 3.	Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak.
szeptember 17.	A szovjet csapatok elözönlik Kelet-Lengyelországot.
október	A Vörös Hadsereg bevonul a balti köztársaságokba.
november 30.	A Szovjetunió megtámadja Finnországot.
december	A Szovjetuniót kizárják a Népszövetségből.

1940
március	Finnország békekötésre kényszerül.
április 9.	Németország támadása Dánia és Norvégia ellen.
május 10.	Német támadás a nyugati fronton.
május	Winston Churchill lesz Anglia új miniszterelnöke.
június 10.	Olasz hadüzenet Franciaországnak és Angliának.
június	Megalakul a Szabad Franciaország de Gaulle vezetésével.
június 22.	Német- francia fegyverszüneti egyezmény.
június	Szovjetunió megszerzi Besszarábiát és Észak-Bukovinát.
július	Elkezdődik az angliai légi csata.
július	Megalakul a Vichy-kormány.
augusztus	Az olaszok megnyitják az afrikai frontot.
augusztus 3-6.	A balti államokat a Szovjetunió bekebelezi.
szeptember	Romániában Antonescu nácibarát diktatúrát épít ki, és Dobrudzsát Bulgáriának engedi át. Olasz támadás Egyiptom ellen.
szeptember 27.	Háromhatalmi egyezmény Németország, Japán és Olaszország között.
október	Olaszország megtámadja Görögországot.

1941
február	Rommel csapatai partra szállnak Afrikában.
március	Az USA-ban elfogadják a „kölcsönbérleti” szerződést.
április 6.	Német támadás Jugoszlávia és Görögország ellen.
április	Szovjet-japán semlegességi szerződés.
május	Etiópia felszabadul az olasz uralom alól.
június 22.	Németország megtámadja Szovjetuniót.
július 12.	Szovjet-angol szerződés a háborús együttműködésről.
augusztus 14.	Roosewelt és Churchill aláírják az Atlanti Chartát.
december	Sikeres szovjet ellentámadás Moszkvánál.
december 7.	Japán támadás Pearl Harbour-nál az USA ellen.
december 8.	Az USA és Anglia hadat üzen Japánnak.
december	Az USA hadat üzen Németországnak és Olaszországnak.

1942
január 1.	Az Egyesült Nemzetek, az antifasiszta koalíció kiáltványa.
június 3-6.	A Japán flotta veresége a Midway-szigeteknél.
augusztus	A sztálingrádi csata kezdete.
október 23.	Az angol erők támadása El-Alamein-nél.
november	A szövetségesek partraszállása Északnyugat-Afrikában. A németek megszállják Dél-Franciaországot.

1943
január	A casablancai konferencia, a feltétel nélküli megadás elvének elfogadása.
február 2.	Sztálingrádnál a német hadsereg leteszi a fegyvert.
március	A japán flotta veresége a Bismarck-szigeteknél.
április	A katyńi tömegsírok feltárása.
május	A Kommunista Internacionálé feloszlatása.
május	A tengelycsapatok fegyverletétele Észak-Afrikában.
június	Amerikai csapatok partra szállnak a Salamon-szigeteknél.
július	Angol-amerikai partraszállás Szicíliában. Elkezdődik a kurszki tankcsata.
július	Mussolini leváltása.
szeptember	Az olasz fegyverszünet nyilvánosságra hozása. A salói köztársaság létrehozása.
október	A moszkvai külügyminiszteri értekezlet.
november	A kairói értekezlet.
november 28. – december 1.	A teheráni konferencia.

1944
január	Japán visszahúzódik a belső védelmi körre.
március	Elindul a Vörös Hadsereg tavaszi offenzívája Ukrajnáért és Belorussziáért.
június 6.	A szövetségesek partra szállnak Normandiában.
június	Az amerikaiak elfoglalják a Mariana-szigeteket. Szovjet támadás Finnországban, a Baltikumban és Belorussziában.
július 20.	Merénylet Hitler ellen.
augusztus	A párizsi felkelés, a varsói felkelés kezdete.
augusztus 23.	Románia kiugrása a háborúból.
szeptember	Bulgária és Finnország fegyverszünetet köt.
október 20.	Belgrád felszabadítása.
október	Angol partraszállás Görögországban. Tengeri csata a Fülöp-szigeteknél a japán flotta vereségével.
dec. 16.	Német ellentámadás az Ardennekben.

1945
február 4-11.	A szövetségesek Jaltai konferenciája.
április	Az amerikaiak partra szállnak Okinaván. Szovjet-amerikai csapatok találkozása az Elbánál.
május 2.	Berlin eleste.
május 9.	Európában befejeződik a második a világháború.
június 26.	San Franciscóban elfogadják az ENSZ alapokmányt.
július 17. – augusztus 2.	A potsdami konferencia.
augusztus 6.	Hirosimára ledobják az első atombombát.
augusztus 8.	Szovjetunió hadat üzen Japánnak.
augusztus 9.	Nagasakira ledobják a második atombombát.
szeptember 2.	Japán kapitulációja. Ezzel a Csendes-óceán térségében is véget ér a második világháború.

Magyar történelem

1914
július	Tisza István előbb ellenzi a Szerbia elleni háborút, majd támogatja.

1916
július	Károlyi Mihály megalakítja a Függetlenségi és 48-as Pártot.
augusztus	Többszöri összecsapás Isonzonál és Doberdonál. A román csapatok betörnek Erdélybe.
november	Ferenc József meghal.
december	IV. Károlyt magyar királlyá koronázzák.

1917
február	IV. Károly béketárgyalásokat kezdeményez.
június	Tisza István lemond, Eszterházy Móric lesz a miniszterelnök.
június	Létrejön az ún. Választójogi Blokk.
augusztus	Wekerle Sándor kormányt alakít.

1918
április	Az antant hadviselő félnek ismeri el Csehszlovákia Nemzeti Tanácsát és a Román Egység Nemzeti Tanácsát.
október 16.	IV. Károly kiáltványban jelenti be a Monarchia átalakítását szövetségi állammá.
október 17.	Tisza István a parlamentben elismeri a háború elvesztését.
október 25.	A Magyar Nemzeti Tanács létrehozása, elnöke Károlyi Mihály.
október vége	Deklarálják a csehszlovák állam megalakulását, és Horvátország csatlakozását a közös délszláv államhoz.
október 28.	A „lánchídi csata”.
október 30-31.	Győz a polgári demokratikus forradalom.
november 1.	Károlyi Mihály kormányt alakít.
november 13.	IV. Károly lemond az államügyek intézéséről. A belgrádi fegyverszüneti egyezmény aláírása.
november 16.	A köztársaság kikiáltása.
november	A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakul.
december	A cseh és román csapatok megkezdik Magyarország elfoglalását.

1919
január	Károlyi Mihály köztársasági elnök lesz, és Berinkey Dénes kormányt alakít.
február	Törvény a földosztásról.
március 20.	A Vix-jegyzék.
március 21.	A polgári kormány lemondása, az MSZDP KMP egyesülése. Magyarországi Szocialista Párt néven, a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása.
március – április	A Forradalmi Kormányzótanács legfontosabb intézkedései az ún. szocializmus bevezetése érdekében.
április	Román és cseh támadás. Létrejön az Anti Bolsevista Comité Bécsben, Bethlen István vezetésével.
május	Károlyi Gyula ellenkormányt alakít Aradon.
május – június	Győzelmek a csehek fölött a Felvidéken.
június 13.	Clemenceau második jegyzéke. Kivonulás a Felvidékről.
június	Felkelések a proletárdiktatúra ellen Budapesten és a Duna-Tisza közén.
július	A szegedi ellenkormány megalakulása. A Vörös Hadsereg sikertelen támadása a Tiszánál.
augusztus 1.	A Tanácsköztársaság bukása, a Peidl-kormány megalakulása.
augusztus 4.	A román csapatok megszállják Budapestet.
augusztus 7.	A Friedrich-kormány megalakulása.
október	George Russel Clerk Budapestre érkezése.
november 16.	A románok távozása után Horthy bevonul a fővárosba.
november	A Huszár Károly vezette koalíciós kormány megalakulása.

1920
január	Nemzetgyűlési választások.
március 1.	Horthy Miklós kormányzóvá választása. A Simonyi-Semadan-kormány megalakulása.
június 4.	Magyarország aláírja a trianoni békét.
július	Teleki Pál kormányt alakít.
november	Törvény a földreformról.

1921
március	1921. III. tc. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről.
március–április	IV. Károly első visszatérési kísérlete.
április	Bethlen István kormányt alakít.
október	IV. Károly második visszatérési kísérlete, a „budaörsi csata”.
november 6.	A nemzetgyűlés megszavazza a Habsburg-ház trónfosztását.
december	Népszavazás Sopron és környékén. Megállapodás a kormány és az MSZDP között/Bethlen-Payer-paktum/.

1922
február	Az Egységes Párt létrejötte.
március	Kormányrendelet a választójog szabályozásáról.
április	IV. Károly halála.
szeptember	Magyarország felvétele a Népszövetségbe.

1924
március	Magyarország népszövetségi kölcsönt kap.
június	A pénzügyi stabilizáció kezdete.

1926
november	A felsőház létrehozatala.

1927
január	Az új pénznem, a pengő bevezetése.
április	Magyar-olasz barátsági szerződés kötése.

1928

Magyarország csatlakozik a Briand–Kellogg-paktumhoz.

1931
február	A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt zászlóbontása.
augusztus	A Bethlen-kormány lemondása, és Károlyi Gyula kormányának megalakulása.
szeptember	A statárium életbe léptetése. A biatorbágyi merénylet.

1932
október	Gömbös Gyula kormányának megalakulása, a 95 pontos Nemzeti Munkaterv meghirdetése. Az Egységes Párt átalakítása, fölveszi a Nemzeti Egység Pártja nevet.

1933
június	Gömbös látogatása Hitlernél, majd kereskedelmi egyezmény megkötése.
július	A kormányzói jogkör kiterjesztése.

1934
február	Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval.
március	Magyar-osztrák-olasz hármas egyezmény /a római jegyzőkönyv/.

1935
március	Szálasi megalakítja a Nemzeti Akarat Pártját. Bethlen István kilép a NEP-ből.

1936
október	Gömbös halála, Darányi Kálmán kormányalakítása.

1937
március 15.	A Márciusi Front zászlóbontása.
július	A kormányzói jogkör kiszélesítése; az új választójogi törvény alapján a titkos választások bevezetése vidéken is.

1938
március	A Darányi-kormány meghirdeti a fegyverkezési programot /az ún. győri program/.
május	Imrédy Béla kormányának megalakulása. Eucharisztikus Kongresszus Budapesten.
november 3.	Az első zsidótörvény elfogadása.

1939
február	Teleki Pál kormányának megalakulása. Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz.
március	A kormánypárt felveszi a Magyar Élet Pártja nevet. A Nyilaskeresztes Párt megalakulása.
március 13.	A magyar hadsereg megkezdi a Kárpátalja visszacsatolását.
április	Magyarország kilép a Népszövetségből.
május	A második zsidótörvény elfogadása. A két háború közötti utolsó országgyűlési választások.
július	A Nemzeti Parasztpárt megalakulása.
szeptember	A magyar kormány elutasítja a német csapatok átengedését.

1940
augusztus 30.	A második bécsi döntés.
november	Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
december	Magyar-jugoszláv barátsági szerződés aláírása.

1941
április 3.	Teleki Pál miniszterelnök halála.
április 4.	Bárdossy László kormányának megalakulása.
április 11.	A magyar csapatok átlépik a volt Jugoszlávia határát.
június 26.	Kassa bombázása.
június 27.	Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba.
július	Törvény a nyolcosztályos népiskoláról.
augusztus	A harmadik zsidótörvény.
december	Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak. Magyarország hadat üzen az USA-nak.
december 25.	A Népszava háborúellenes karácsonyi számának megjelenése.

1942
február közepe	Megalakul a Történelmi Emlékbizottság.
március	Kállay Miklós kormányának megalakulása.
április	Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra.
június	Az USA hadat üzen Magyarországnak.
augusztus 20.	Horthy István kormányzóhelyettes halála a fronton.

1943
január 12. –február 9.	A második magyar hadsereg pusztulása a Donnál.
augusztus	A balatonszárszói találkozó.
szeptember	Az SZDP és a FKGP közös nyilatkozata a háború folytatása ellen. Isztambulban átnyújtják a magyar megbízottaknak az angol kormány előzetes fegyverszüneti feltételeit.
október	A magyar kormány lisszaboni követe útján az előzetes fegyverszüneti feltételek tudomásul vételéről értesíti a szövetségeseket.

1944
március 18.	Horthy és Hitler találkozója Klessheimben.
március 19.	Magyarország német megszállása.
március	A Sztójay-kormány megalakulása.
május	A zsidók deportálásának megkezdése.
május	Megalakul a Magyar Front.
június	Horthy leállította a zsidók deportálását.
augusztus 25.	Szovjet csapatok átlépik az akkori Magyarország határát.
augusztus 29.	Horthy Lakatos Gézát nevezi ki miniszterelnöknek.
október 11.	Magyarország előzetes fegyverszüneti megállapodást ír alá Moszkvában.
október 15.	Horthy kiugrási kísérlete.
október 16.	Szálasi és a nyilasok hatalomátvétele.
november	Megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága /vezetője: Bajcsy-Zsilinszky Endre/.
december 21.	Összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben.
december 22.	Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása Debrecenben, Dálnoki Miklós Béla vezetésével.
december 24.	Megkezdődik Budapest ostroma.
december 24.	Bajcsy-Zsilinszky Endre kivégzése.

1945
január 20.	Fegyverszünet aláírása Moszkvában.
február 13.	Budapest szovjet bevétele.
április 13.	A fegyveres harcok megszűnése Magyarországon.

Topográfia

Egyetemes történelem

Szerbia

Bosznia-Hercegovina

Szarajevó

Marne

Tannenberg

Mazuri-tavak

Galícia

Lemberg

Przemyśl

Belgrád

Gallipoli

Dardanellák

Ypern

Gorlice

Verdun

Somme

Caporetto

Jütland

Piave

Szentpétervár

Bukarest

Breszt-Litvoszk

Szaloniki

Padua

Compiègne

Versailles

St. Germain

Neuilly

Elzász-Lotaringia

Saar-vidék

Rajna-vidék

Danzig /Gdansk/

Posen /Poznań/

Kelet-Poroszország

Szilézia

Cseh- és Morvaország

Dél-Tirol

Trient /Trento/

Isztria

Dalmácia

Trieszt

Fiume

Krajna

Karintia

Laibach /Ljubljana/

Klagenfurt

Bukovina

Besszarábia

Dél-Dobrudzsa

Makedónia

Montenegró

Balti államok

Riga

Vilna /Vilnius/

Kiel

Weimar

Washington

Ruhr-vidék

Lausanne

Genf

Kronstadt

Locarno

Marseille

Madrid

Nürnberg

Berlin

Genova

Rapallo

München

Szudéta-vidék

Memel-vidék

Teschen

Belorusszia

Ukrajna

Karélia

Narvik

Ardennek

Dunkerque

Dover

Vichy

Kréta

Málta

Tripoli

Tobruk

Moszkva

Pearl Harbor

Murmanszk

Baszra

Harkov

Sztálingrád

Baku

Midway-szigetek

El-Alamein

Algír

Orán

Casablanca

Salamon-szigetek

Szicília

Salerno

Kurszk

Teherán

Normandia

Fülöp-szigetek

Mariana-szigetek

Auschwitz

Varsó

Párizs

Monte-Cassino

Iaşi

Jalta

Okinava

Elba

San Francisco

Potsdam

Hirosima

Nagasaki

Mandzsúria

Magyar történelem

Isonzó

Doberdó

Turócszentmárton

Gyulafehérvár

Kolozsvár

Zágráb

Belgrád

Szatmárnémeti

Nagyvárad

Arad

Székelyföld

Partium

Királyhágó

Bácska

Bánát

Baranyai háromszög

Felvidék – Csallóköz

Kárpátalja

Kápolna

Salgótarján

Miskolc

Eperjes

Kalocsa

Dunapataj

Bécs

Szeged

Szolnok

Siófok

Nyugat-Magyarország /Burgenland/

Sopron

Biatorbágy

Budaörs

Komárom

Kassa

Munkács

Ungvár

Észak-Erdély

Trianon /palota/

Muraköz

Szabadka

Újvidék

Don

Voronyezs

Klessheim

Isztambul

Lisszabon

Debrecen

Székesfehérvár

Sopronkőhida

Nevek

Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország

Ferenc József

Ferenc Ferdinánd

Tisza István

IV. Károly

Károlyi Mihály

Wekerle Sándor

Jászi Oszkár

Vázsonyi Vilmos

Nagyatádi Szabó István

Berinkey Dénes

Garami Ernő

Kunfi Zsigmond

Kun Béla

Garbai Sándor

Stromfeld Aurél

Böhm Vilmos

Peidl Gyula

Friedrich István

Huszár Károly

Horthy Miklós

Apponyi Albert

Simonyi-Semadam Sándor

József főherceg

Rassay Károly

Teleki Pál

Bethlen István

Peyer Károly

Károlyi Gyula

Gömbös Gyula

Darányi Kálmán

Imrédy Béla

Werth Henrik

Bárdossy László

Horthy István

Kállay Miklós

Keresztes-Fischer Ferenc

Jány Gusztáv

Horthy István

Sztójay Döme

Lakatos Géza

Veress Lajos

Vörös János

Miklós Béla

Bajcsy-Zsilinszky Endre

Tildy Zoltán

Kiss János

Szálasi Ferenc

Apor Vilmos

Prohászka Ottokár

Szekfű Gyula

Hóman Bálint

Szabó Dezső

Klebelsberg Kuno

Németh László

Kovács Imre

Szentgyörgyi Albert

Babits Mihály

Móricz Zsigmond

Bartók Béla

Kodály Zoltán

József Attila

Illyés Gyula

Más országokból

USA

Wilson, Woodrow

Ford, Henry

Dawes, Charles Gates

Roosevelt, Franklin Delano

Eisenhower, Dwight David

Mac Arthur, Douglas

Truman, Harry

Anglia

Clerk /George Russell/

Lloyd George, David

Mac Donald, Ramsay

Chamberlain, Nevile

Churchill, Winston

Montgomery, Bernard Law

Attlee, Clement

Franciaország
Vix, Fernard

Clemenceau, Georges

Blum, Leon

Daladier, Edouard,

Pétain, Henri-Philippe

Gaulle, Charles de

Oroszország – Szovjetunió

II. Miklós cár /Romanov dinasztia/

Lvov, Georgij Jevgenyijevics

Kerenszkij, Alexandr Fjodorovics

Lenin, Vlagyimir Iljics

Kornyilov, Lavr Georgijevics

Trockij, Lev Davidovics

Sztálin, Joszif Visszarionovics

Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics

Zsukov, Georgij Konsztantyinovics

Németország

II. Vilmos császár

Ébert, Friedrich

Stresemann, Gustav

Hindenburg, Paul von

Hitler, Adolf

Weesenmayer, Edmund

Göring, Hermann

Ribbentrop, Joachim von

Göbbels, Joseph Paul

Rommel, Erwin

Paulus, Friedrich

Olaszország

III. Viktor Emanuel

Mussolini, Benito

Ciano, Galeazzo

Badoglio, Pietro

Orlando, Vittorio Emanuele

Vatikán
XI. Pius
XII. Pius /korábban Pacelli bíboros/

Ausztria

Renner, Karl

Seipel, Ignaz

Dollfuss, Engelbert

Schuschnigg, Kurt

Csehszlovákia

Masaryk, Thomas

Beneš, Eduard

Tiso, Jozef

Románia

II. Károly

Brătianu, Ion

Maniu, Iuliu

Antonescu, Ion

Szerb–Horvát–Szlovén Királyság – Jugoszlávia

Sándor király

Tito, Josip Broz

Pavelic, Ante

Lengyelország

Piłsudski, Jozef

Sikorski, Wladyslaw

Bulgária

III. Borisz cár

Sztambolijszki, Alekszandar

Dimitrov, Georgi

Spanyolország

Primo de Rivera, Miquel

Franco, Francisco

Törökország

Kemal, Musztafa

India

Gandhi, Mohandas Karamchand

Nehru, Dzsaváharlál

Kína

Szun Jat-szen

Csang Kaj-sek

Mao Ce-tung

Perzsia, Irán

Reza Shah Pahlavi

Japán

Hirohito császár

Tanaka, Giichi

Konoye, Fumimaro

Tojo, Hideki

3. MELLÉKLET

SEGÉDLET II.

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIHEZ, FELVÉTELIHEZ

Összeállította: Kaposi József szakértő, Rózsavölgyi Gábor vezető tanár

Lektorálta: Dr. Salamon Konrád főiskolai tanár, Dr. Horváth Jenő főiskolai tanár

Készült az Országos Közoktatási Szolgáltató Irodában (1994)

Kronológia

Egyetemes történelem

1945
október	A Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt közötti szakítást követően kirobban a kínai polgárháború.
október – 1946. október 1-ig	22 német háborús főbűnös pere Nürnbergben.
az év folyamán	A Bretton Woods-i konferencia. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltása. Lakosságcserék és kitelepítések Kelet-Közép-Európában. Enver Hodzsa kommunista hatalomátvétele Albániában.

1946
január	Londonban 51 ország képviselőinek részvételével megnyílik az ENSZ első közgyűlése
március	Churchill Fulton-i beszéde
nyár-ősz	A párizsi békekonferencia tanácskozásai
október	Kirobban a görög polgárháború és tart 1949 októberéig
az év folyamán	Az Olasz Köztársaság kikiáltása. Bulgáriában a kommunisták kerülnek hatalomra és kikiáltják a népköztársaságot. Franciaországban megalakul a „negyedik köztársaság”. Vietnamban a kommunista Ho Si Minh alakít kormányt, majd kirobban az 1954-ig tartó francia-vietnami háború.

1947
január 1.	Németország amerikai és angol megszállási övezeteit Bizónia néven gazdaságilag egyesítik.
február 10.	A győztes hatalmak aláírják a békeszerződést Finnországgal, Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal.
március 12.	Truman amerikai elnök kongresszusi üzenete: az Egyesült Államok segítséget ad a kommunizmus ellen küzdő államoknak (Truman-doktrína).
június 5.	Az „Európai Újjáépítési Program”, a Marshall-terv meghirdetése.
augusztus	India független lesz, megalakul Pakisztán.
szeptember	Megalakul a KOMINFORM (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája).
november	Juliu Maniu elítélése Romániában. Mihály királyt lemondatják.
az év folyamán	A bolgár, lengyel, román parasztpártok szétverése. Lengyelországban Bierut lesz az államfő és a nem kommunistákat kiszorítják a hatalomból. A németek (svábok és szászok) kitelepítése Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról. Szlovák-magyar népességcsere. Palesztina arab és zsidó részre osztása.

1948
február	Kommunista államcsínyt követően Klement Gottwald alakít kormányt Csehszlovákiában.
április	Gherghiu-Dej és a Román Munkáspárt megszerzi a hatalmat Romániában.
május	A Zsidó Nemzeti Tanács Tel-Avivban kikiáltja Izrael államot, az arab országok aznap megtámadják.
június	A berlini válság kezdete (a Szovjetunió lezárja a Berlint nyugati zónákkal összekötő utakat; amerikai légihíd létesül). A KOMINFORM pártjai szakítanak a jugoszláv kommunistákkal.
november	A 7 japán háborús főbűnös elítélése és kivégzése.
az év folyamán	Bizóniából Trizónia lesz a francia övezet csatlakozásával. Mahatma Gandhi meggyilkolása. Bilaterális (kétoldalú) szerződések a szovjet-blokkon belül. A 38. szélességi fok mentén kettéosztott Koreában két különböző kormány alakul. Megjelenik Orwell 1984 című műve.

1949
január	Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa néven a szovjet blokk hat országa közös gazdasági szervezetet hoz létre.
április 4.	12 ország részvételével megalakul a NATO.
május	Strasbourgban létrejön az Európa Tanács 13 állam részvételével. Amerikai-szovjet megegyezéssel véget ér a berlini blokád. Bonn székhellyel megalakul a Német Szövetségi Köztársaság.
szeptember	A Szovjetunió is rendelkezik atombombával.
október 1.	Mao Ce-tung Pekingben a Mennyei Béke kapujánál kihirdeti a Kínai Népköztársaságot.
október	A királypárti erők győzelmével véget ér a görög polgárháború. Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság.
az év folyamán	Indonézia független lesz. Kasmírért indiai-pakisztáni háború robban ki. Kommunistaellenes kampány az USA-ban. Csang Kaj-sek Tajvanra menekül.

1950
június	Észak-koreai csapatok benyomulnak Dél-Koreába, elkezdődik a koreai háború.

1951
az év folyamán	Kínai megszállja Tibetet. Japánnal 48 állam (a Szovjetunió kivételével) békét köt.

1952
az év folyamán	A bonni szerződésben a három szövetséges nyugati hatalom elismeri az NSZK egyenjogúságát (1954-ben lép életbe!). Meghal VI. György angol király, II. Erzsébet lép a trónra. Az USA-ban tombol a McCarthy-hisztéria, kivégzik a Rosenberg-házaspárt. Az amerikaiak hidrogénbombát robbantanak.

1953
március 5.	Sztálin halála.
június 17.	Tömegmegmozdulások Kelet-Berlinben. (A szovjet hadsereg leveri.)
július	A koreai fegyverszünet megkötése Panmindzsonban.
az év folyamán	A szovjetek is hidrogénbombát robbantanak.

1954
az év folyamán	A franciák kapitulálnak Dien Bien Phu-nál, Vietnamban. Elkezdődik a szovjet hadsereg felfegyverzése atomfegyverekkel.

1955
április	A „harmadik világ” független államainak bandungi konferenciája.
május	Az NSZK-t felveszik a NATO-ba.
május 14.	Megalakul a Varsói Szerződés.
május 15.	Az osztrák államszerződés: Ausztria független, semleges állam. Hruscsov és Bulganyin belgrádi „canossája” Titónál.

1956
február	Az SZKP XX. kongresszusa elítéli a sztálini „személyi kultuszt”.
április	Megszűnik a KOMINFORM.
június 28.	A poznańi felkelés.
július	Az egyiptomi kormány államosítja a Szuezi-csatornát.
október	Kirobban a szuezi válság. Izrael megtámadja Egyiptomot, angol és francia beavatkozás. A Szovjetunió és Japán megszünteti a hadiállapotot egymással.

1957
március	Franciaország, Olaszország, az NSZK és a BENELUX államok Rómában létrehozzák az Európai Közösséget.
október	A szovjetek fellövik az első mesterséges holdat (szputnyik).
az év folyamán	A Szovjetunió interkontinentális rakétát próbált ki. Az Eisenhower-doktrína meghirdetése a közel-keleti beavatkozásról.

1958
az év folyamán	Franciaország új alkotmánya értelmében megalakul az V. köztársaság. Kína meghirdeti a „nagy ugrás”-t.

1959
január	A Fidel Castro vezette erők megdöntik a Batista-diktatúrát.

1960
az év folyamán	Az EFTA és az OPEC megalakulása. Az U2-s amerikai kémrepülő lelövése.

1961
április	Jurij Gagarin személyében először tesz ember űrutazást. A Disznó-öbölben a kubai emigránsok sikertelen akciója.
június	Hruscsov és Kennedy sikertelen bécsi leszerelési tárgyalásai.
augusztus 13.	Az NDK megépíti a „berlini falat”.
az év folyamán	Az OESD megalakul. XXIII. János pápa „Mater et magistra” enciklikájában újrafogalmazta az egyház tanítását több fontos szociális kérdésre vonatkozóan.

1962
október-november	A kubai rakétaválság.
az év folyamán	Összeül a II. Vatikáni Zsinat XXIII. János, majd 1963-tól VI. Pál elnökletével.

1963
augusztus 5.	Az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírják az atomcsend egyezményt Moszkvában.
november	J. F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolása Dallasban.

1964
augusztus	A tonkini incidens. A vietnami-amerikai háború kezdete.

1965
az év folyamán	Az amerikai Gemini-4 egyik űrhajósa űrsétát tesz. Befejeződik a Vatikáni Zsinat. A latin helyett a nemzeti is lehet a liturgia nyelve.

1966
az év folyamán	Kínában meghirdetik a „kulturális forradalmat”.

1967
június	A harmadik ún. hat napos arab-izraeli háború.
az év folyamán	Megalakul az Európai Közösség.

1968
június	Megjelenik a „kétezer szó” című nyílt levél Csehszlovákiában.
augusztus 20-21.	A Varsói Szerződés öt tagországának katonai intervenciója véget vet az „emberarcú szocializmus” kísérletnek.
az év folyamán	Baloldali – elsősorban diák- – megmozdulások Párizsban, Németországban és az USA-ban.

1969
június 21.	Neil Armstrong személyében az első ember lép a Holdra.

1970
az év folyamán	Megkezdődnek a SALT-tárgyalások Bécsben. Véres események a gdanski Lenin Hajógyárban.

1972
az év folyamán	Nagy-Britannia, Írország, Dánia csatlakozása az EGK-hoz. Brezsnyev és Nixon aláírja a SALT-I megállapodást.

1973
szeptember	Chilében katonai puccs dönti meg a szocialista kormányt. Meggyilkolják Salvador Allende köztársasági elnököt.
az év folyamán	Franco diktátor halála, a spanyol demokrácia visszaállításának kezdete.

1976
az év folyamán	Vietnam egyesül, Saigont Ho Si Minh-városra keresztelik.

1977
az év folyamán	Csehszlovák értelmiségek útjára indítják a Charta ’77-et.

1978
az év folyamán	II. János Pál néven több mint 400 év után nem olasz, hanem lengyel pápát választanak a katolikus egyház fejévé Rómában.

1979
július	Brezsnyev és Carter aláírják a SALT-II egyezményt.
december	A szovjet csapatok bevonulnak Afganisztánba.
az év folyamán	Vietnam elfoglalja Kambodzsát. Kínai-vietnami határháború. Iránban lezajlik az „iszlám forradalom”. Nicaraguában a Sandinista mozgalom megdönti a diktatúrát.

1980
az év folyamán	Rhodésia független állam lesz Zimbabwe néven. A moszkvai olimpiát számos nyugati ország: USA, NSZK, Japán és mások bojkottálják Afganisztán és Kuba miatt. Válságban jut a LEMP, óriási sztrájkhullám Lengyelországban. Lech Walesa vezetésével megalakul a Szolidaritás. Kitör az irak-iráni öbölmenti háború.

1981
az év folyamán	Merényletet követnek el Rómában II. János Pál ellen.

1982
az év folyamán	A Falkland- (Malvin-)szigetek birtokáért kirobban a háború Argentína és Nagy-Britannia között.

1983
az év folyamán	35 európai ország képviselői lemondanak az erő alkalmazásáráról madridi EBEÉ záróértekezleten. A szovjet légierő lelő egy dél-koreai utasszállító gépet.

1984
az év folyamán	Az USA űrfegyverkísérleteket hajt végre. A „keleti blokk” országai – Románia és Jugoszlávia kivételével – bojkottálják a Los Angeles-i nyári olimpiát.

1985
március	M. Sz. Gorbacsov lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára.
május	A brüsszeli Heysel stadionban angol és olasz szurkolók tömegverekedése több tucat áldozatot követel.

1986
április	Tragédia a csernobili atomerőműben.

1987
december	Gorbacsov és Reagan rakéta-leszerelési egyezménye.

1988
az év folyamán	Ceauşescu településrendezési terve napvilágot lát. Kivonják a szovjet csapatokat Afganisztánból. Sztrájkok Lengyelországban. Tüntetések Csehszlovákiában.

1989
május	Magyarország megkezdi a „Vasfüggöny” lebontását.
június	Vérfürdő a pekingi Tienanmen téren.
augusztus	Lengyelországban a Szolidaritás adja a miniszterelnököt. (A keleti blokkban 40 év óta az első nem kommunista!)
november	A berlini fal lebontása. A „bársonyos forradalom” Csehszlovákiában. Zsivkov leváltása Bulgáriában.
december	A véres temesvári események. A bukaresti fordulat, Ceausescu megbuktatása és kivégzése. Ion Iliescu kerül hatalomra.

1990
október	Németország újraegyesülése.
az év folyamán	Demokratikus változások Bulgáriában, a balti államokban és Mongóliában. Csehszlovákiából Cseh- és Szlovák föderáció jön létre. Súlyos magyarellenes zavargások Marosvásárhelyen. A balti államok, Ukrajna, Belorusszia, Moldova önállósulása. Horvátország, Szlovénia majd Bosznia-Hercegovina elszakadása Jugoszláviától. Puccskísérlet Gorbacsov ellen. Irak okkupálja Kuvaitot.

1991
február	Kitört az „Öböl-háború”.
az év folyamán	Megszűnik a Szovjetunió, létrejön a Független Államok Közössége. Balkánon a nagyszerb – későbbi nagyhorvát – törekvések miatt háború robban ki előbb Horvátországban, majd Boszniában.

1992
az év folyamán	Csehország és Szlovákia két külön állam lesz. 12 év után Bill Clinton személyében újra Demokrata párti elnököt választanak az USA élére.

Magyar történelem

1945
március 17.	Az Ideiglenes Nemzeti Kormány földreform-rendelete.
április	Az ún. Kassai kormányprogram (Beneš-dekrétum) a kollektív bűnösség elve alapján megfosztja a csehszlovákiai magyarokat az állampolgárságuktól.
június	Dálnoki Miklós Béla és Vorosilov marsall (SZEB) aláírják a 200 millió dolláros jóvátételi egyezményt.
augusztus	50 000 szerb család betelepítése a Vajdaságba.
október	Törvényhatósági választások Budapesten.
november 4.	Nemzetgyűlési választások.
november	A Tildy-kormány megalakulása

1946
január	Megkezdődik a magyarországi németek kitelepítése.
február 1.	A köztársaság kikiáltása.
február	Nagy Ferenc miniszterelnök lesz. Lakosságcsere-egyezmény hazánk és Csehszlovákia között.
március	A Baloldali Blokk megalakulása. Szálasi Ferenc és társainak kivégzése.
június	A Szlovák Nemzeti Tanács rendelete a reszlovakizálásról. A szénbányák államosítása.
augusztus 1.	A forint bevezetése.
november	A legnagyobb nehézipari üzemek államosítása.
az év folyamán	Rajk László belügyminiszter feloszlatja a Cserkészszövetséget és a KALOT-ot. Az amerikaiak visszaadják az MNB aranykészletét. Megalakul a NÉKOSZ.

1947
január	A Belügyminisztérium közleménye a Magyar Testvéri Közösség összeesküvéséről.
február 10.	Párizsban a nagyhatalmak aláírják Magyarországgal a békeszerződést.
február 25.	Kovács Bélát elhurcolják a szovjet hatóságok.
május	Nagy Ferenc miniszterelnököt emigrációba kényszerítik. Dinnyés Lajos lesz a miniszterelnök.
július 1.	A 3 éves terv elfogadása.
augusztus 31.	Országgyűlési választások.
szeptember	A bankok államosítása.
november	A belügyminiszter feloszlatja a Magyar Függetlenségi Pártot.

1948
április	A 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosítása.
június 12.	Az MKP és az SZDP egyesülése, létrejön az MDP.
június	Az egyházi iskolák államosítása.
július	Tildy Zoltán lemondatása, Szakasits Árpád lesz a köztársasági elnök, Dobi István a miniszterelnök.
december 26.	Mindszenthy József bíboros esztergomi érsek letartóztatása.

1949
január	Magyarország is részt vesz a KGST megalakításában.
március 15.	Megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront.
május	Az első „népfrontos” országgyűlési választások.
augusztus	Az új „népi demokratikus” alkotmány elfogadása.
szeptember	Halálra ítélik és kivégzik Rajk Lászlót, és társait. Törvény az első 5 éves tervről.
december	Rendelet a 10 munkásnál többet foglalkoztató és a külföldi tulajdonban lévő üzemek államosításáról.

1950
április	Szakasits Árpád köztársasági elnök letartóztatása.
augusztus	A kormány és a katolikus püspöki kar megállapodása.
október	Tanácsválasztások.

1952
az év folyamán	A házingatlanok államosítása. A begyűjtési rendelet. Dobi István lesz az Elnöki Tanács elnöke, Rákosi Mátyás a miniszterelnök. A XV. nyári olimpián Helsinkiben 16 aranyéremmel minden idők legnagyszerűbb olimpiai sikerét értük el.

1953
március 5.	Sztálin halála.
június 27-28.	Az MDP KV „júniusi” határozata a hibák javításáról.
július	Nagy Imre lesz a miniszterelnök.
november	Az „évszázad mérkőzése” Londonban, Magyarország-Anglia 6:3.
az év folyamán	Az „új szakasz” politikájának meghirdetése. Kitelepítések és büntetőtáborok megszüntetése. Ki lehet lépni a termelőszövetkezetekből és feloszthatók.

1954
július	A berni labdarúgó világbajnoki döntőn elszenvedett vereségünk miatt utcai tüntetések vannak Budapesten.
október	A Hazafias Népfront alakuló kongresszusa.

1955
április	Hegedűs András lesz a miniszterelnök.
május	A részvételünkkel megalakul a Varsói Szerződés.
december	Magyarországot felveszik az ENSZ-be.

1956
március-június	A Petőfi-kör tevékenysége.
július	Rákosi helyett Gerő lesz MDP KV főtitkára.
október 6.	Rajk és társainak ünnepélyes temetése.
október	MDP küldöttség Jugoszláviában.
október 22.	Diákgyűlések a budapesti, miskolci, pécsi, soproni, szegedi egyetemeken. Megszületik a 16. pont.
október 23.	A tüntetés, a forradalom kezdete. A Petőfi szobornál, a Bem szobornál és a Parlamentnél lejátszódó események. Harc a Rádiónál és a Sztálin szobor ledöntése.
október 24.	Az első szovjet beavatkozás, a szabadságharc kezdete. Nagy Imre lesz a miniszterelnök.
október 25.	A Parlament előtti vérengzés. Kádár János lesz az MDP KV főtitkára.
október 26.	A mosonmagyaróvári vérengzés.
október 28.	Nagy Imre a felkelők mellé áll és a nemzeti forradalomnak nyilvánítja az eseményeket. Tárgyalások kezdődnek a szovjet csapatok kivonásáról. Az ÁVH feloszlatása.
október 30.	A felkelők elfoglalják az MDP Köztársaság téri székházát. Mindszenthy bíboros érsek kiszabadítása Felsőpetényből. A koalíciós kormányzás helyreállítása.
október 31.	Koalíciós kormány alakul.
november 1.	Magyarország kilép a Varsói Szerződésből. Megalakul az MSZMP. Kádár János a Szovjetunióba távozik.
november 3.	Újjáalakul a koalíciós kormány. Katonai tárgyalások kezdődnek a szovjet csapatok kivonásáról. Mindszenty rádióbeszéde. Maléter Pál vezette küldöttséget az NKVD letartóztatja.
november 4.	Megindul a „Forgószél” hadművelet. A második beavatkozás. Megalakul a Kádár-féle Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Nagy Imre és társai a jugoszláv nagykövetségre menekülnek.
november	A Nagy-Budapesti Központi Munkástanács megalakulása. Nagy Imre és társainak Romániába internálás. Általános sztrájk.
december	A salgótarjáni vérengzés. Letartóztatások. Rögtönítélő bíráskodás bevezetése.

1957
május	Magyar-szovjet egyezmény a hazánkban állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetéről.
június	Megkezdik tevékenységüket a népbíróságok.
szeptember	Az ENSZ napirendre tűzi a magyar kérdést.

1958
június 16.	Nagy Imre és társainak kivégzése.

1959
december	Az ENSZ elmarasztaló határozatot hoz a Szovjetunió és Magyarország ellen.
az év folyamán	Nagy ütemben elkezdődik a termelőszövetkezetek szervezése. Az Állami Egyházügyi Hivatal felállítása.

1961
az év folyamán	A téeszesítés befejezése.

1962
az év folyamán	Az MSZMP VIII. Kongresszusa. „A szocializmus alapjainak lerakása.” Az ENSZ leveszi a magyar kérdést napirendjéről.

1963
az év folyamán	Általános közkegyelem a politikai foglyok részére. Ekkor szabadul börtönéből Bibó István.

1968
január 1.	Életbe lép az „új gazdasági mechanizmus”.
augusztus 21.	Magyarországnak részt kell venni a Csehszlovákia elleni katonai akcióban.

1970
az év folyamán	A budapesti metró első vonalának felavatása.

1971
az év folyamán	Mindszenthy József elhagyhatja az amerikai nagykövetséget és Rómába távozik.

1974
az év folyamán	Kormánydöntés Bős-Nagymarosról.

1975
az év folyamán	Lázár György lesz a miniszterelnök. Resztalinizálás az állami pártvezetésben.

1978
január 6.	Az Egyesült Államok kormánya visszaadta Magyarországnak a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket.

1984
az év folyamán	A Szovjetunió nyomására Magyarországnak bojkottálnia kell a Los Angeles-i olimpiát.

1984
az év folyamán	Az MSZMP utolsó „teljes” kongresszusa irreális gazdasági célkitűzéseket fogalmaz meg. Az első többjelöltes országgyűlési és tanácstagi választások a „szocialista rendszerben”.

1987
szeptember 27.	Lakiteleken megalakul a Magyar Demokrata Fórum, az első legális ellenzéki tömörülés

1988
május	Az MSZMP pártértekezlete. Kádár helyett Grósz Károly a főtitkár.
november	Megalakul Németh Miklós kormánya.
az év folyamán	Megalakul a FIDESZ, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd belőle az SZDSZ. Újjáalakul a FKGP, a KDNP és az SZDP. Létrejön a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB).

1989
január	Pozsgay Imre 1956-ot „népfelkelésnek” nevezi.
március	Megalakul az Ellenzéki Kerekasztal.
június 16.	Nagy Imre és mártírtársai gyászszertartása a Hősök terén.
szeptember	Az NDK állampolgárok előtt megnyitjuk a nyugati határunkat. Megállapodás az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP között.
október	Az MSZMP XIV. Kongresszusa feloszlatja a pártot. Létrejön a Magyar Szocialista Párt (MSZP).
az év folyamán	Az időközi választásokon négy ellenzéki bekerül a parlamentbe.

1990
március 25-április 8.	Az első szabad választások 1947 óta. Két fordulós országgyűlési képviselőválasztások.
május	Megalakul Antall József kormánya.
augusztus	Göncz Árpád lesz a köztársasági elnök. Ismét történelmi címer az ország hivatalos jelképe.

1991
június 19.	Helyreáll a szuverenitásunk. Az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarország területét.
az év folyamán	Felmondjuk (és meg is szűnik) a Varsói Szerződés és a KGST.

Topográfia

Egyetemes történelem[12]

Washington

Lisszabon

Kassa

Nürnberg

Fulton

London

Párizs

Németország megszállási övezetei

Berlin

Arab és zsidó Palesztina

Izrael

Pakisztán

Koreai NDK és Köztársaság

Panmindzson

Moszkva

Strasbourg

Bonn

Peking

Tajvan (Formosa)

Tibet

Nevada

Dien Bien Phu

Saigon

Bandung

Bécs

Belgrád

Bagdad

Szuez

Havanna

Disznó-öböl

Róma

Dallas

Prága

Bogota

Gdansk

Santiago

Madrid

Helsinki

Tonkini-öböl

Hanoi

Kabul

Falkland-szigetek

Granada

Los Angeles

Csernobil

Szófia

Bukarest

Temesvár

Pretória

Marosvásárhely

Ukrajna

Belorusszia

Moldva

Litvánia

Észtország

Lettország

Horvátország

„Kis” Jugoszlávia

Szlovénia

Bosznia-Hercegovina

Szarajevó

Macedónia

Kuvait

Nevek

Egyetemes történelem

Albánia

Hodzsa, Enver

Algéria

Ben Bella, Ahmed

Bumedien, Hourari

Amerikai Egyesült Államok

Truman, Harry

Marshall, George

McCarthy, Joseph Raymond

Mac Arthur, Douglas

Eisenhower, Dwight

Szilárd Leó

Teller Ede

Rosenberg, Ethel és Julius

Dulles, John Foster

Kennedy, John Fitzgerald

Kennedy, Robert Francis

Johnson, Lyndon B.

King, Martin Luther

Nixon, Richard

Armstrong, Niel

Kissinger, Henry

Carter, Jimmy

Reagan, Ronald

Bush, George

Clinton, Bill

Ausztria

Renner, Karl

Waldheim, Kurt

Bulgária

Dimitrov, Georgi

Petkov, Nikola

Zsivkov, Todor

Chile

Allende, Salvador

Pinochet, Alfonso

Csehszlovákia / és jogutódjai

Beneš, Eduard

Gottwald, Klement

Dubček, Alexander

Palach, Jan

Havel, Vaclav

Meciar, Miroslav

Duray Miklós

Dél-Afrikai Köztársaság

Botha, Pieter Willem

Mandela, Nelson

Egyiptom

Nasszer, Gamallabd el

Szadat, Anvar

Gáli, Butrosz

Franciaország

De Gauelle, Charles

Miterrand, Francois

India

Gandhi, „Mahatma” Nohandász Karamcsand

Nehru, Pandit Dzsavarharlal

Indonézia

Szukarno, Ahmed abdul Rahman

Irak

Husszein, Szaddam

Irán

Pahlavi, Reza

Khomeini, ruhhollah

Izrael

Ben Gurion, David

Japán

Hirohito, Akira

Josida Sigaru

Jugoszlávia / és jogutódai

Tito, Joszip Broz

Gyilasz, Milovan

Milosevics, Szlobodan

Tudjman, Franjo

Izetbegrovics, Alija

Ágoston András

Kambodzsa

Szihanuk, Norodom

Kína

Csang Kaj-sek

Mao Ce-tung

CsouEn-laj

Teng Hsziao-ping

Korea

Kim Ir Szen

Li Szin Man

Kuba

Castro, Fidel

Guevarra, Ernesto „Che”

Lengyelország

Bierut, Boleslaw

Gomulka, Wladyslaw

Wałęsa, Lech

Jaruzelski, Wojciech

Líbia

Kadhafi, Moamer el

Mongólia

Cedenbal, Jumzsagijn

Nagy-Britannia

VI. György

II. Erzsébet

Churchill, Winston Leonard Spencer

Thatcher, Margaret

Németország, ill. jogelődjei

Adenauer, Konrad

Pieck, Wilhelm

Brandt, (Herbert Karl) „Willy”

Uhlbricht, Walter

Dutschke, Rudolf „Vörös Rudi”

Honecker, Erich

Kohl, Helmut

Norvégia

Trygve Lie

Olaszország

III. Viktor Emánuel

De Gasperi, Alcide

Moro, Aldo

Berlingver, Enrico

Románia

II. Mihály király

Maniu, Iuliu

Gheorghiu-Dej, Gheroghe

Groza, Petru

Ceasescu, Nicoale és Elena

Iliescu, Ion

Tőkés László

Sütő András

Spanyolország

Franco, Francisco

János Károly király

Svédország

Hammarskjöld, Dagmr

Palme, Olof

Szovjetunió, ill. jogutódai

Sztálin, Joszif Visszarionovics

Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics

Berija, Lavrentyij Pavlovics

Hruscsov, Nyikita Szergejevics

Andropov, Jurij Vlagyimirovics

Gagarin, Jurij Alekszejevics

Brezsnyev, Leonyid Iljics

Gromiko, Andrej Andrejevics

Gorbacsov, Mihail Szergejevics

Sevarnadze, Eduard

Jelcin, Borisz Nyikolajevics

Vatikán

XXIII. János

VI. Pál

II. János Pál (Karol Wojtyla)

Vietnam

Ho Si Minh

Magyar történelem

Dálnoki Miklós Béla

Gyöngyösi János

Vorosilov, Kliment

Nagy Imre

Tildy Zoltán

Dobi István

Vas Zoltán

Rákosi Mátyás

Gerő Ernő

Kovács Béla

Szakasits Árpád

Kéthly ASnna

Peyer Károly

Kovács Imre

Veres Péter

Erdei Ferenc

Varga Béla

Sulyok Dezső

Schlachta Margit

Pfeiffer Zoltán

Barankovics István

Balogh István

Marosán György

Farkas Mihály

Kádár János

Grősz József

Révai József

Mindszenthy József

Hegedűs András

Losonczy Géza

Donáth Ferenc

Maléter Pál

Király Béla

Piros László

Szilágyi József

Lukács György

Kopácsi Sándor

Szabó János

Pongrácz Gergely

Angyal István

Nickelsburg László

Dudás József

Bibó István

Szigethy Attila

Mikojan, Anasztáz

Szuszlov, Mihail

Rácz Sándor

Münnich Ferenc

Nyers Rezső

Fehér Lajos

Acél György

Fock Jenő

Losonczi Pál

Lázár György

Grósz Károly

Németh Miklós

Pozsgay Imre

Szűrös Mátyás

Horn Gyula

Antall József

Szabad György

Göncz Árpád

4. MELLÉKLET

A KÖZÉPISKOLA TÖRTÉNELEMTANKÖNYVEI (1988–1995)

Jóvérné Szirtes Ágota (1988): Történelem a gimnázium IV. osztálya számára. A legújabb kor. Ötödik kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 229 p.
Jóvérné Szirtes Ágota – Sipos Péter (1989): Történelem a gimnázium IV. osztálya számára 1914–1945 (!). Hatodik, átdolgozott kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 174 p.
Magyar Lajos Alapítvány munkaközössége: Történelem IV. 1944–1990. Szerk. Borsányi György. Felelős szerk. Benkes Mihály. A középfokú iskolák számára. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. 190 p.
Magyar Lajos Alapítvány munkaközössége (Benkes Mihály, Borsányi György, Kende János, Krausz Tamás, Ravasz István, Sipos Péter): Történelem IV. 1914–1945. Szerk. Borsányi György és Benkes Mihály. Cégér Kiadó, Budapest, 1992. 252 p.
Magyar Lajos Alapítvány munkaközössége: Történelem IV. 3. kiadás. Cégér Kiadó, Budapest, 325 p.
Salamon Konrád (1994): Történelem IV. a középiskolák számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 279 p.
Salamon Konrád (1995): Történelem IV. a középiskolák számára. Átdolgozott kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. 279 p.
Magyar Lajos Alapítvány munkaközössége (Benkes Mihály, Borsányi György, Kende János, Krausz Tamás, Ravasz István, Ripp Zoltán, Rozsnyói Ágnes, Sipos Péter, Standeiszky Éva, Szanka László, Székely Gábor): Történelem IV: 1914–1994. Szerk. Jóvérné Szirtes Ágota, Sipos Péter, Székely Gábor. 4. átdolgozott kiadás. Cégér Kiadó, Budapest, 1995. 402 p.
Lator László, ifj. (1995): Történelem a középiskolák IV. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 252 p.

ABSTRACT

References from the recent past of our history teaching V.

Kaposi, József: Between two curricula

Topics and Study Aids I-II for the school-leaving exam and university admission in history 1993/1994

One of the most interesting and most promising periods of history teaching in Hungary were the few years before and after the change of system. This period, with its transitional nature and lack of regulation, „produced” many new professional approaches and initiatives, as well as principles that have defined history teaching for the past 30 years, professional workshops, exemplary teachers and textbook authors. While the documents presented here as sources had the stated intention of serving the smooth implementation of the 1994 school-leaving and admissions examinations, they show well the way of thinking and practice of history teaching at the time, as well as the intentions and possibilities of educational policy during the period in terms of renewing and modifying the content of history teaching.

JEGYZETEK

[1] Vö. Závodszky Géza (1993): Nemzeti előítéletesség és internacionalizmus. Sztereotípiák, előítéletek a magyar történelemtankönyvekben (1949–1989). Iskolakultúra, 3. évf. 15–16. 7–14.

[2] Báthory Zoltán (2001) Maratoni reform. Ökonet Kiadó, Budapest.

[3] Kivételként tekinthetünk a Történettudományi Intézet történészei által kiadott Magyarok Európában sorozatra: Engel Pál (1990): Beilleszkedés Euróba a kezdetektől 1440-ig; Szakály Ferenc (1990): Virágkor és hanyatlás 1440-1711; Kosáry Domokos (1990): Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867. Mind: Háttér Lap-és Könyvkiadó. Jellemző azonban, hogy éppen a Glatz Ferenc által ígért utolsó kötet sohasem készült el.

[4] Engel Pál történész ironikusan nevezte a teleologikus és utópisztikus történelemfelfogás leegyszerűsítő gyakorlatát „folyamatológiának”. Idézi pl.: Herber Attila (2010): A történelemi tudat formálásának eszköztára a rendszerváltozás előtti tankönyvekben. In: Történelemtanítás, (XLV.) Új folyam I. évf. 4. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/12/herber-attila-a-tortenelemi-tudat-formalasanak-eszkoztara-a-rendszervaltas-elot-ti-tankonyvekben-01-04-03/ (Letöltés: 2023. szept. 4.)

[5] Például a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata (MTT TT) által szervetett Békásmegyeri Konferenciák, vagy az 1989-ben alakult új tanári egyesület, a Történelemtanárok Egylete (TTE) által szervezett rendezvények.

[6] Engel Pál – Szakály Ferenc – Kosáry Domokos (1993): Vezérfonal az egyetemes és magyar történelem tanításához. Szerk. Glatz Ferenc – Burucs Kornélia. História könyvtár 1. MTA Történettudományi Intézet, Budapest.

[7] Az OKSZI 1999-ben felvette Kiss Árpád nevét, így lett belőle KÁOKSZI, majd 2003-ban az Országos Közoktatási és Értékelési Központ (OKÉV) bázisán létrehozott Oktatási Hivatal része lett.

[8] Pl. Módszertani lapok. Történelem, 1994-2003. Főszerkesztő: Závodszky Géza.

[9] Tájékoztató a gimnáziumi és szakközépiskolai történelem érettségi vizsga témaköreinek kiadásáról. (48000/1993. X.) Művelődési Közlöny, 37. évf. 29. sz. (nov. 4.) 1530-1531.

[10] Helyesbítések. Művelődési Közlöny 1993. 37. évf. 33. sz. 1658. Szilágyiné dr. Szemkeő Judit helyettes államtitkár az áthúzott részt törölte a Témakörök 25. pontjából.

[11] Bár a Művelődési Közlöny 1993. évi 33. számában Szilágyiné dr. Szemkeő Judit helyettes államtitkár A forradalom és szabadságharc kivételével törölte a Témakörök 25. pontját, de a Segédlet II. ezt figyelmen kívül hagyta.

[12] Az 1945-90 közötti magyar történelemre vonatkozóan nem készült topográfia.

A cikk letölthető: