Az online Történelemtanítás 14. évfolyama őszi számában több írás a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár által 2022 őszén rendezett „Konferencia és műhely a Kádár-korszak és a rendszerváltás történelmi fogalmainak tanításáról” c. konferencián elhangzott nagyobb előadások, kisebb referátumok szerkesztett változatai. Mindjárt a Tanulmányok első írása ilyen, melyet a téma ismert kutatója, Kojanitz László írt A történelmi fogalmak tanításának nehézségei címmel, bepillantást engedve a téma elméletébe – a fogalmak fajtái – és gyakorlatába – tanításának nehézségei – egyaránt. Katona András folytatja a hazai történelemdidaktika múltjának feltárását, és jeles személyiségeinek bemutatását, ezúttal a mozgalmas XX. századelő tragikusan izgalmas első két évtizedét felvillantva A nemzeti szellemiségtől az internacionalizmusig alcímmel.
A Közlemények rovatban folytatjuk Forrásközléseink történelemtanításunk közelmúltjából sorozatunkat egy, röviddel a rendszerváltozást követően megjelent Segédlet közreadásával, mely a történelem érettségihez és felvételihez készült 1994-ben, amikor még nem volt érvényben lévő tanterv. A sajátos, de reményteljes időket felidéző forrásközlés kísérő tanulmánya a Két tanterv között c. írás, melyet a Segédletek hajdani szerzője, Kaposi József jegyez.
Műhely rovatunk két írása gyakorló pedagógusok munkája. Bagó Rebeka A tükrözött osztályteremről szóló írásában egy új oktatásszervezési módszerre hívja fel a figyelmet, míg Szalay Eszter A távoktatás időszakának néhány tapasztalatát osztja meg az olvasókkal a LearningApps és a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) egyes lehetőségeit feltárva.
Szemle rovatunkban Illik Péter Forradalmak a szocialista középiskolai történelemtankönyvekben – A nagy francia forradalomtól a fehérterrorig című érdekes írása elsősorban azt vizsgálja, hogy a hazai tankönyvek felállítottak-e logikai vagy időrenden alapuló oksági viszonyt a vörös- és a fehérterror között. Megállapításai sarkosak ugyan, de figyelemre méltóak is. Rávilágítanak a további kutatások szükségességére. Pete József: A vallásföldrajz alkalmazási lehetőségei a középiskolai oktatásban című munkája konferencia-előadás volt, melyben a téma pontos meghatározása mellett annak relevanciáját is hangsúlyozza. Elemzésében kitér a 2020-as tanterv tárgyainak téma szerinti rövid áttekintésére is.
Horizont rovatunkban első írása egy határainkon túli magyar felsőoktatási intézmény, a Komáromi Selye János Egyetem történelemdidaktikai doktori műhelyébe enged bepillantást, mely az egyetlen ilyen doktori iskola a Kárpát-medencében. A Gyertyánfy András által Rejtett tankönyvi üzenetek címmel bemutatott tanulmánykötet – Történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy I. – munkái az egyetem 2022 őszén rendezett XIV. Nemzetközi Tudományos Konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változatai. A rovat másik munkája – 1968 Csehszlovákia – Árpási Ildikó egy szubjektív történelmi visszapillantása a Varsói Szerződés kötelékében történt szégyenletes megszállásra egy magyar sorkatona naplója alapján, aki történetesen a szerző keresztapja volt.
A Kaleidoszkóp rovat első írása – akárcsak az előző munka – társulati konferencia-előadás volt. Beliczai Tamás írásának már a címe is meghökkentő: Lézervágó a történelem tanításában, pedig csupán a Kárpát-medence tájegységeinek történelmi földrajzi szempontú feldolgozására nyújt segítséget – korszerű eszközökkel. Kuluncsics Réka és Máté András beszámolója a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézete által június 14-én szervezett Történelemtanítás csataterei: tankönyvek címmel rendezett tanácskozásról szól. „A tankönyv közkincs” című írás Nánay Mihály és Kovács Örs pódiumbeszélgetéséről számol be az új történelemtankönyv-sorozatok kapcsán, melyek éppen az idén váltak teljessé. Kivételesen harmadik közlésként a szinte már szokásos „kis színesünk” zárja a rovatot és a számot is – ezúttal sötét tónusokkal. Dr. Töttős Gábor Aki először emlékezett az aradi tizenháromra című írásában Garay János Honvéd halála című 1850. október 6-án (!) megjelent versét, annak születési körülményeit, valamint ma már felmérhető jelentős hatását idézi meg. Így emlékezünk meg mi is 1849-es mártírjainkról.
A szerkesztők