Bevezetés
Problémafelvetés, a kutatás relevanciája
Chris Park nyomán kijelenthető, hogy a vallásföldrajz a civilizációs konfliktusok szaporodásával párhuzamosan világszerte visszatér a földrajz perifériájáról a geográfia fő ágai közé.[2] A földrajzosok világszerte kezdik felfedezni a vallás és a spiritualitás szerepét anyagi, szervezeti és geopolitikai téren egyaránt.[3] Megjegyzendő, hogy a fenti kijelentések értelemszerűen azt is jelentik, hogy az eddig a nyugati világban sem foglalt el számottevő helyet.[4] Többek között ezért is beszél Samuel Huntington ezzel kapcsolatban a vallások reneszánszáról.[5] Ceri Peach szerint „a vallás úgy tűnik, hogy arra van rendeltetve, hogy a 21. század első évtizedében a társadalomföldrajzi kutatások új területévé váljék.”[6] Olyannyira igaz ez, hogy legújabban már a kritikai földrajz érdeklődési körében megjelent a feminista vallásföldrajz is.[7] Aktualitása napjainkban is megkérdőjelezhetetlen.[8]
A vallásföldrajz megközelítése – elméleti alapvetés
A vallásföldrajz „a föld népességének vallás szerinti megoszlásával, vallási hovatartozásával, a különböző térségek, országok vallási viszonyaival, továbbá a természeti-társadalmi jelenségek és a vallások (vallási nézetek, szerveződések) kölcsönös kapcsolataival, térségi problémáival foglalkozik”.[9] A meghatározás tágan értelmezi a diszciplína területét, így földrajzi szempontból nem teljesen releváns. Más, szociálgeográfiai megközelítés szerint a vallásföldrajz a vallás vagy a vallási tanítások térbefolyásoló szerepével foglalkozik.[10] Ezen meghatározás viszont túl szűken szemléli a vallásföldrajzot, így kiegészítésre szorul.
Nem visznek előre a vallástudományi megközelítések sem. Karl Hoheisel szerint a vallások és a földrajzi térség közötti kölcsönös összefüggéseket tanulmányozza a vallásföldrajz.[11] Ezt a kissé semmitmondó megállapítást kívánja árnyalni Horváth Pál is, amikor azt állítja: a vallásföldrajz „tárgyának, a hit világának döntően térbeli és mennyiségi vizsgálatát fogjuk tekinteni, mindazoknak a természet- és társadalomföldrajzi tényezőknek a közegében, amelyek a vallási valóságot a múltban és a mában is körülveszik”[12]
A fenti problémák miatt megfelelő középútnak tűnik Gisbert Rinschede klasszikusnak tekinthető meghatározása: a vallásföldrajz a kölcsönös vallás/tér-kapcsolattal foglalkozik, azaz a vallások befolyásával a földrajzi környezetre és fordítva, a természeti, kulturális, szociális és technikai környezet befolyásával a vallási elképzelésekre.[13] A vallásföldrajzi kutatások feloszthatóak általános, ágazati (felekezeti), regionális és történeti szempontból.[14]
1. ábra: A vallásföldrajzi kutatások felosztása
A fejlesztés relevanciája
Mindezek fényében a vallásföldrajzi jellegű kutatások relevanciája talán megkérdőjelezhetetlen, mindazonáltal a középiskolai oktatásban való szélesebb alkalmazása indoklásra szorulhat. Leszögezendő, hogy nem kizárólagosságra törekvő, egyedül alkalmazható megközelítés, hanem csupán egy eszköze lehet a diákok interkulturális nevelésének; a tolerancia, többszempontú megközelítés képességének kialakítása, a kultúrák, civilizációk közti párbeszéd, a tolerancia fejlesztése érdekében.
Nem csupán alap, sokkal inkább alkalmazott kutatás: a vallásföldrajzi ismeretek, szemlélet alkalmazása a középiskolai oktatásban. Ennek létjogosultságát bizonyíthatja a vallásföldrajz par excellence interdiszciplináris jellege, alkalmassága a kultúrák iránti nyitottság elmélyítésére, nem utolsó sorban a tantestületeken belüli hálózatosodás erősítésére.
A vallásföldrajz relevanciája a középiskolai oktatásban
A vallásföldrajz középiskolai oktatásba történő implementációjához az aktuális oktatáspolitikai alapdokumentumok alapján szükséges felmérni a kérdéskör relevanciáját, alkalmazási lehetőségeit.
A kutatás elvi alapjait a szövegelemzésnek a pedagógiai gyakorlatban betöltött szerepe adhatja.[15] Ugyanakkor a tantervek szövegelemző vizsgálata is előfordul, mind a nemzetközi,[16] mind a hazai[17] szakirodalomban. Mindezek alapján megállapítható, hogy a szövegelemzés alkalmas a tantervek vizsgálatára. Így megfogalmazhatóak a kutatói kérdések: (1) mely vallási tartalmak, (2) milyen mintázatban és (3) milyen háttérrel, milyen kontextusban jelennek meg a középiskolai kerettantervekben?
Adatok, módszerek
A vizsgálat a 2020-as NAT-hoz kapcsolódó középiskolai kerettantervek[18] tartalomelemzése, vagyis „az üzenet jellemzőinek szisztematikus, objektív, mennyiségi elemzése”.[19] Az elemzés a kerettantervek teljes szövegére kiterjedt, azonban a mintába csak azok a kerettantervek (adatrögzítési egységek) kerültek be, melyekben a vallási jellegű manifesztált tartalmak közül bármelyik megtalálható.
A tartalomelemzés során a szöveget mérhetővé, elemezhetővé kell tenni[20] azáltal, hogy az egyes állításokat kigyűjtve vizsgálati kategóriákat hozunk létre, így az adatgyűjtés során az első lépés a kulcsszavak körének kijelölése volt. A kiinduló szókészlet relevanciáját folyamatosan felülvizsgálva standardizált szókészlet kialakítására került sor.
2. ábra: Standardizált szókészlet
| Vallástudományi fogalmak | Felekezetek | Fogalmak, nevek | Ünnepekhez kapcsolódó |
| Isten, vallás, egyház, szent, templom, pap, hit, menny, angyal, pokol, mítosz (mitológia), böjt | Keresztény / keresztyén, zsidó / judaizmus, muszlim / iszlám, tao, konfuciánus, hindu, buddhista | Biblia, Korán, Mózes, Jézus Krisztus, Buddha, Mohamed, Konfuciusz, kereszt | karácsony, húsvét, pünkösd, hanuka, pészah, ádvent |
A vallási jellegű kulcsszavak (manifesztált tartalmak) összegyűjtését követően az így előállt adatbázis kvantitatív (leíró statisztikai) elemzése következett, elsősorban az abszolút és relatív gyakorisági értékek figyelembevételével. Az elemzés következő szakaszában pedig, a látens tartalmak feltárása érdekében kvalitatív elemzés (szövegkörnyezet feltárása) történt.[21]
Eredmények
Az irreleváns találatokat kiszűrve az adattáblából kiderült, hogy bizonyos szövegek (tantárgyi kerettantervek), illetve bizonyos tartalmak (szavak) hiányoznak. Az „üres” oszlopoktól és soroktól megtisztított adatbázisban a kék hátterű cellák az egyes tartalmak (fogalmak) maximumát, a narancs hátterűek pedig az egyes tantárgyak (kerettantervek) maximumát jelzik.
3. ábra: A megtisztított adatbázis tartalmai
Az adatokból jól látszik, hogy a vizsgált fogalmak igen egyenetlenül oszlanak meg az egyes tantárgyak között: 12 fogalom maximuma a történelem, 10 fogalom maximuma pedig a magyar esetében figyelhető meg – három esetben pedig „holtverseny” alakult ki. Mindez összhangban van a fogalmak tantárgyankénti összes megjelenésével.
A fogalmak relatív gyakoriságát szemlélve négy kategória állapítható meg. (1) Meghatározó (>1%) a vallási tartalmak megjelenése a történelem esetében, (2) számottevőnek tekinthető (>0,1%) az ének-zene, magyar nyelv és irodalom, valamint a latin nyelv vonatkozásában. Ezek mellett (3) elenyésző (<0,1%) az élő idegen nyelv, földrajz, második élő idegen nyelv, matematika, mozgóképkultúra és médiaismeret, természettudomány esetében a vallási tartalmak megjelenése. Teljességgel (4) hiányoznak mindezek az állampolgári ismeretek, biológia, digitális kultúra, dráma és színház, fizika, kémia, testnevelés és sport, valamint a vizuális kultúra kerettantervéből.
4. ábra: A fogalmak relatív gyakorisága
Ami az egyes tartalmakat illeti, megállapítható, hogy a vallási tartalmak nem fedik le a teljes kulcsszóállományt. Dominálnak az általános vallástudományi fogalmak (Isten, vallás, egyház, hit, szent, mítosz), az egyes felekezetek elnevezései (zsidó, keresztény) illetve a kifejezetten a zsidó-keresztény hagyományhoz kapcsolódó kifejezések (Biblia). Hiányoznak ugyanakkor a zsidó-keresztény kultúrkörön kívüli vallások fogalmai (muszlim, konfuciánus, hindu, buddhista).
Az eredményeket összegezve ugyanakkor kijelenthető, hogy a megjelenő fogalmak köre alapvetően nem idegen a középiskolások életvilágától. Megfigyelhető, hogy a tartalmak súlya általában nem túlzott, megjelenésük általában releváns, nem erőszakolt. Leszögezhetjük azonban, hogy a tartalmak megoszlása – tantárgyi és felekezeti-kulturális szempontból – korántsem kiegyensúlyozott. Mindezek együttesen a kérdéskör többirányú továbbgondolását teszik lehetővé és szükségessé.
Kitekintés, következtetések
Tartalmi konzekvenciák
Egyrészt érdemes – részben a tartalmi szabályozók mentén, részben azok „hézagait” kiegészítve – használható vallásföldrajzi kézikönyvet összeállítani. Ezt a tanulók körében felvett tesztek is alátámasztják, illetve korábbi vizsgálatok is bizonyítják.[22] Mindez jól használható segédlet lehet gyakorló tanárok és a vallásföldrajz iránt érdeklődők számára is. Ennek súlypontjai a következők lehetnek
- A vallások (Vallástudományi megalapozás).
- A történeti vallások.
- A világvallások.
- Napjaink vallási jelenségei.
- A világ országainak vallásföldrajzi jellemzői.
Módszertani következtetések
Szükséges a tanárok számára kézzel fogható, a tanórákon felhasználható módszertani segédletet (tananyagcsomagot) összeállítani az elvárt vallásföldrajzi tartalmakhoz igazodva. A vizsgálódás körét leszűkítve csupán a történelemhez kapcsolódó lehetséges tartalmak típusait emelem ki.
- Tématervek (pl. Vallások az ókorban, A középkori Európa, Reformáció Európában és Magyarországon, Hitviták tüzében)
- Projekttervek (pl. Középkori magyar egyháztörténelem, A totális állam és az egyházak, A holokauszt)
- Óratervek (pl. Az Arab Birodalom és az iszlám, Az államalapítás, A török fenyegetés árnyékában, A török kiűzése és a török kor mérlege)
- Feladatok (pl. A többnyelvű és többvallású ország, Az egyházpolitikai vita, Az arab-izraeli konfliktus főbb okainak és jellemzőinek feltárása)
Mindezek együttesen elősegíthetik a vallásföldrajzi jellegű ismereteken, témákon keresztül az interdiszciplináris és interkulturális nevelés előmozdítását.
IRODALOM
- Bereczki Enikő Orsolya (2016): Kreativitás és köznevelés: A Nemzeti alaptanterv kreativitás felfogásának kritikai vizsgálata. Neveléstudomány, 4. évf. sz. 5–20.
- Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. (Földrajzi tanulmányok 22.) Akadémiai Kiadó, Budapest.
- Cunningham-Nelson, Samuel – Mukherjee, Michelle – Goncher, Andrea – Boles, Wageeh (2018): Text analysis in education: A review of selected software packages with an application for analysing students’ conceptual understanding. Australasian Journal of Engineering Education, 23. No. 1. 25–39.
https://doi.org/10.1080/22054952.2018.1502914 (Letöltés: 2019. nov. 21.) - Fecser Zsuzsanna(2018): „Feladatunk és felelősségünk is a segítségnyújtás”:
https://www.uni-nke.hu/hirek/2018/06/12/feladatunk-es-felelossegunk-is-a-segitsegnyujtas (Letöltés: 2019. nov. 21.) - Gulya Nikoletta (2018). A Nemzeti alaptanterv fogyatékossággal kapcsolatos tananyagtartalmának vizsgálata. Neveléstudomány, évf. 4. sz. 68–82.
https://doi.org/10.21549/NTNY.24.2018.4.6 (Letöltés: 2019. nov. 21.) - Henkel, Reinhard (2005): Geography of Religion – Rediscovering a Subdiscipline. Hrvatski Geografski Glasnik 67. No. 1. 5-25.
- Holloway, Julian – Valins, Oliver (2002): Editorial: Placing religion and spirituality in geography. Social & Cultural Geography, 3, No. 1, 1-5.
http://www1.geo.ntnu.edu.tw/~moise/Data/Books/Social/
01%20religion/placing%20religion%20and%20spirituality%20in%20geography.pdf (Letöltés: 2019. nov. 21.) - Hopkins, Peter E. (2009): Women, Men, Positionalities and Emotion: Doing Feminist Geographies of Religion.ACME: An International E-Journal for Critical Geographies, 8. No. 1. 1-17.
http://www.acme-journal.org/vol8/Hopkins09.pdf (Letöltés: 2009. ápr. 25.) - Horváth Pál (é. n.): Vallásföldrajz.
http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/horvath2.htm (Letöltés: 2007. febr. 27.) - Huntington, Samuel P. (2006): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest.
- Hunyadi László (2002): Általános vallásföldrajz. In: Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz I. Dialóg Campus Tankönyvek, Budapest – Pécs, 359-381.
- Kempa, Anna – Zacny, Bogna (2012): The Curriculum Content Analysis for the Construction of the Teaching Process. Studies and Proceedings of Polish Association for Knowledge Management () 96-107.
http://pszw.edu.pl/images/publikacje/t060_pszw_2012_kempa_zacny_-_the_curriculum_content_analysis_for_the_construction_of_the_teaching_process.pdf - Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára. Oktatási Hivatal, 2020.
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf (Letöltés: 2023. febr. 18.) - Krippendorff, Klaus (1995): A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest.
- McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Osiris Kiadó, Budapest.
- Nahalka István (2020). A közoktatás központi tartalmi szabályozásának két paradigmája. Új Pedagógiai Szemle, évf. 7–8. sz. 99–142.
- Neuendorf, Kimberly A. (2017):The Content Analysis Guidebook. Second Edition. SAGE Publications, Los Angeles – London – New Delhi – Singapore – Washington DC – Melbourne.
- Park, Chris (1994): Sacred Worlds. An Introduction to Geography and Religion. Routledge, London
- Pete József (2005): A vallások közti „párbeszéd” földrajzi vonatkozásai. In: Albertné Herbszt Mária (szerk.):Tantárgy-pedagógiai kutatások. Válogatás a VII. Tantárgy-pedagógiai Tudományos Konferencián elhangzott előadásokból. Baja, 2004. november 18-19. Eötvös József Főiskola, Baja, 208–218.
- Pete József (2013): Mi a vallásföldrajz? In: Csima Ferenc (szerk.): Valláshorizontok. Vallástudományi tanulmányok. Favorit Könyvkiadó, Budapest, 11-43.
- Rinschede, Gisbert (1999): Das Geographische Seminar. Westermann Bildungsmedien, Braunschweig.
- Tasi Tibor (2019): Vallás és biztonság kapcsolatáról tanácskoztak.
https://honvedelem.hu/hatter/vallas-es-biztonsag-kapcsolatarol-tanacskoztak/ (Letöltés: 2019. nov. 21.) - Tóth Judit – Kuluncsics Réka – Máté András – Mátó Áron – Fodor Richárd (2022): Konferencia és műhely a Kádár-korszak és a rendszerváltás történelmi fogalmainak tanításáról – beszámoló. Történelemtanítás (LVII.) Új folyam XIII. 3-4. szám 2022. december.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/folyoiratrol/szerzoinknek/ (Letöltés: 2023. febr. 19.) - West, Jason (2016): Validating Curriculum Development Using Text Mining. November 2016 Curriculum Journal Vol. 28. No.3. 1-14.
https://www.researchgate.net/publication/
311163581_Validating_curriculum_development_using_text_mining (Letöltés: 2023. febr. 19.)
JEGYZETEK
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/folyoiratrol/szerzoinknek/ (Letöltés:2023. febr. 19.)
http://www1.geo.ntnu.edu.tw/~moise/Data/Books/Social/
01%20religion/placing%20religion%20and%20spirituality%20in%20geography.pdf (Letöltés: 2019. nov. 21.)
http://www.acme-journal.org/vol8/Hopkins09.pdf (Letöltés: 2009. ápr. 25.)
https://www.uni-nke.hu/hirek/2018/06/12/feladatunk-es-felelossegunk-is-a-segitsegnyujtas (Letöltés: 2019. nov. 21.);
https://honvedelem.hu/hatter/vallas-es-biztonsag-kapcsolatarol-tanacskoztak/ (Letöltés: 2019. nov. 21.)
http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/horvath2.htm (Letöltés: 2007. febr. 27.) (Kiemelések az eredeti szövegben.)
https://doi.org/10.1080/22054952.2018.1502914 (Letöltés: 2023. febr. 18.)
https://www.researchgate.net/publication/
311163581_Validating_curriculum_development_using_text_mining (Letöltés: 2023. febr. 18.);
Kempa, Anna – Zacny, Bogna (2012): The Curriculum Content Analysis for the Construction of the Teaching Process. Studies & Proceedings of Polish Association for Knowledge Management (60.) 96-107.
http://pszw.edu.pl/images/publikacje/t060_pszw_2012_kempa_zacny_-_the_curriculum_content_analysis_for_the_construction_of_the_teaching_process.pdf (Letöltés: 2023. febr. 18.)
https://doi.org/10.21549/NTNY.24.2018.4.6 (Letöltés: 2023. febr. 18.)
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_gimn_9_12_evf (Letöltés: 2023. febr. 18.)
A cikk letölthető:
