A pedagógiai kutatásnak ugyanazon feltételeknek kell megfelelnie, mint minden más tudományos kutatásnak, de van egy jelentős sajátossága: a pedagógiai kutatás mindig a gyakorlatból indul ki, és oda tér vissza. Ezen írás számba veszi a történelemtanításhoz kapcsolódó dokumentumok, tankönyvek, segédkönyvek vizsgálatának szempontjait, és mintaelemzést kínál az 5. osztályos ismeretanyag egyik fejezetére vonatkozóan. Mindennek gyakorlati hasznossága, hogy a történelemtanítás dilemmáival való szembenézés hozzájárulhat a történelemtanárok pontosabb munkájához. |
A történelemoktatás kereteit a Nemzeti alaptanterv (NAT), a kerettantervek, a helyi tantervek, a tankönyvek, a munkafüzetek, az atlaszok határozzák meg. Ezek az írott források elsődlegesnek tekinthetők, hiszen időben, térben egybeesnek a történelemtanítás jelenkori gyakorlatával, felkutatásuk az internet segítségével könnyedén megvalósítható. Forráskritika kapcsán a külső formai jegyek elhanyagolhatók, eredetiségüket az esetleges pdf-formátum is garantálja. A belső forráskritika esetén a műfaji meghatározottság a mérvadó, jelen esetben hivatalos, akkreditált szövegekről van szó. A cui prodest? (kinek használ?) kérdésre a jelen oktatáspolitika ismeretében adható válasz, bár szerencsésebb e kérdés vizsgálata a jelen helyett inkább a múlt oktatási dokumentumainak kutatásánál.
A forráselemzés során a cél: explicitté tenni az adott forrásban megbúvó implicit kvantitatív és kvalitatív adatokat, valamint vizsgálhatók – ahogyan ezen írás további részeiben teszem – a jelenkori történelemtanítást meghatározó dokumentumokban rögzített célkitűzések és módszerek is.
Az elemzett dokumentumok alapján a történelemtanítás általános feladatai
Az ismeretközvetítés (ismeretek, tények, fogalmak, összefüggések bemutatása) célja az általános történelmi műveltség kialakítása.
Emellett a történelemoktatás hozzájárulhat a mindennapi életben is használatos készségek fejlesztéséhez. A történelem gondolkodni is tanít, fejleszti a problémamegoldást, a kreativitást, az önállóságot, a kritikai gondolkodást és a vitakészséget. A nézőpontok szimultanizmusának tudomásul vételével az empátiát, a toleranciát is mélyíti. Érték- és normaközvetítésének a középpontjában a pozitív életszemlélet („Az Élet él és élni akar”),[1] a nemzeti – ebbe beletartozhat az állampolgári kompetencia is – és az európai identitás áll, célja az elköteleződés kialakítása a demokrácia, a humanizmus, a szociális felelősség és a környezetvédelem iránt.
A történelemoktatás egyszerre segítheti az egyéni, közösségi identitások és a kulturális kódrendszer (a kollektív történelmi emlékezet, avagy a közösségi mítoszok) kialakulását, sőt ezeket korrigálhatja, szükség esetén felül is írhatja őket.
A tanítandó történelmi ismeretek az 1-6. osztályban
Az 1–4. évfolyamban a magyarórán használt olvasókönyv lapjain a helyi és a mikrotörténelem jelenik meg a személyes családi történelemmel párhuzamba állítható történetekkel, valamint a monda műfaj keretében a magyar történelem egyes jelentős eseményei, szereplői bukkannak fel.
Az 5–6. évfolyam történelemórái is elsősorban a történelem kiemelkedő alakjait és történeteit állítják a középpontba. Szebenyi Péter[2] e korosztály számára alapvető módszernek a történetek képszerű megjelenítésén alapuló, azaz a történettanításon alapuló történelemtanítást és a tevékenységközpontú feldolgozást javasolja már 1978-ban. Hasonlóan Knausz Imréhez, aki a történelemoktatás egyik céljának a narratív kompetencia fejlesztését tartja. A történetek szerepét, a bennük megjelenő elemek (idő, hely, cselekmény, szereplők, perspektíva, szándékok, mintázatok) vizsgálatát kulcsfontosságúnak látja. Az egész személyiségünket meghatározza az, hogy „az általunk megismert és használt történetsémák mennyire egyszerűek vagy bonyolultak, nyitottak vagy zártak, merevek vagy rugalmasak, tudatosak vagy rejtettek, azaz, hogy a narratív sémák mekkora repertoárjával rendelkezünk.”[3]
A dokumentumok hierarchiája
A NAT a minimális tartalmi követelményeket meghatározó központi alaptanterv, amely célként rögzíti például az ókori Egyiptom anyagi és szellemi kultúrájának a tanítását. A 2020-ban bevezetett NAT egy vitatható változtatást hozott: az őskort elhagyva a történelem tantárgy bevezetéseképpen a személyes történelem, a címer, a zászló, a pecsét fogalmára tér ki. A források ismertetése és az időszámítás már korábban is részét képezte a tantárgy bevezetésének.
A kerettanterv részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket tartalmaz, erre épülnek a tankönyvek. Meghatározza, hogy a Fejezetek az ókor történetéből témakör 13 tanórát ölelhet föl, ezen belül például Az ókori Egyiptom világa téma kapcsán, mely fogalmak – az öntözéses földművelés, fáraó, piramis, Királyok völgye: Memphis és Théba, hieroglifa – elsajátíttatása a tanár feladata.
A helyi tantervek a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított pedagógiai programok, amelyek egyénivé tehetik egy-egy iskola arculatát. A helytörténet belecsempészése az általános történelmi ismeretekbe mindig fontos lehet, hiszen minden lakóhelynek van múltja, mindez kiegészülhet különösen a történelmi jelentőségű helyeken – mint például Esztergom –, a hely történelmét bemutató múzeumokkal való együttműködéssel.
Tanévenkénti korszakhatárok
Megfigyelhető, hogy a történelemoktatás a közelmúlt és a jelen fontosságát emeli ki a távolabbi korszakok tárgyalásának megrövidítésével: az ötödikes tananyag régebben az ókorral foglalkozott, majd a magyar honfoglalással ért véget, 2012-től (és 2020 után is) az Árpád-kor végéig tart; a hatodikos tananyag korábban 1711-ig, majd 1849-ig tartott, a 2020-as NAT pedig már 1867-ig kalauzolja el a gyerekeket. Mit szólnak ehhez a történelemtanárok? Milyen tartalmi és módszertani következményekkel jár ez döntés?
A hagyományos és a posztmodern történetírás jelenléte
A történelemoktatás dokumentumaiban kvantitatív módszerekkel megvizsgálható a politika-, a társadalom-, a gazdaság-, az eszme- és vallástörténet reprezentációja. Vajon felülről vagy alulról láttatják az eseményeket? Milyen arányban van a híres emberek tetteinek bemutatása a kisemberek hétköznapjainak bemutatásával? A forráshasználat a legitim, hivatalos dokumentumokra támaszkodik, vagy a többszólamú, sokszínű egyéni és közösségi emlékezetre is? A tankönyvek azt magyarázzák el, hogy mi is történt valójában, vagy törekednek a tények és a nézőpontok sokaságának ellentmondásosságát is bemutatni? Mennyire hívják fel a figyelmet a kutatók szubjektivitására: miszerint, amit keresnek, azt igyekeznek megtalálni?
A fenti kérdések megválaszolásához alapos vizsgálat szükséges. Mindenesetre az Ahogyan a történészek gondolkodnak című tankönyvi betétek is tanúsítják, hogy már az ötödikes könyvben megjelenik a modernebb történelemszemlélet. Például: „Forrás bármi lehet, ami a múltból származik.” (11.) „Ugyanarról az eseményről vagy személyről gyakran ellentétes dolgokat állítanak a korból fennmaradt források. Ennek egyik oka, hogy a források szerzői a saját nézőpontjukból írták le vagy értékelték a dolgokat.” (52.) „A források néha ellentétben állnak a mögöttük meghúzódó valósággal.” (117.) „Mivel a források nem mindig megbízhatók, foglalkozni kell a források keletkezési körülményeivel is.” (121.)[4]
A történelemtanítás alkotóelemei
A kulcsfogalmak[5] megjelennek a kerettantervekben, a tankönyv kiemelt kifejezéseiben, az összefoglaló vázlatokban. Számos alapelem – mint a struktúrák (sémák), az ok–okozati összefüggések, az állandóság és változás folyamata, a dilemmák, a fordulópontok vizsgálata – tanításakor azonban a tanár gyakran külső segítség nélkül marad, a tankönyv ábrái, grafikonjai is inkább szemléltetnek, mint magyaráznak, összefoglalás esetén is gyakori, hogy az adatok visszakérdezése mellett elsikkad a nagyobb összefüggések feltárása.
A múlt, a jelen és a jövő nézőpontja
Vajon mennyire érvényesül ezekben a dokumentumokban a retroperspektivitás (a múltba való visszahelyezés), a perspektivitás (a jelen nézőpontjai; a múlttal foglalkozó személy kérdésfeltevései)? Lehet-e e két felfogást multiperspektikusan használni? A tanultak rugalmasan adaptálhatók-e a jelenre? Van-e használati értékük a mindig bizonytalan jövőben? Segítik-e a jövő világában való hatékony részvételt?
A rész és az egész viszonya
Hogy jelenik meg a dekonstrukció (részekre bontás) és a rekonstrukció (részekből az egész felépítése)? A töredékesség, a múltból való kiemelés, a válogatás mögött milyen megfontolások húzódhatnak?
Az ókor történetéből a legújabb tankönyv fókuszba állítja az oktatást és a görög, római háborúkat, viszont a görög demokrácia sem a főszövegben, sem a vázlatban, sem az összefoglaláskor nem szerepel, hanem csak egy lapszéli megjegyzés utal rá. A görög kultúrából kiemelt szerepet kap a politeizmus és a sport, de a görög színházról elmaradnak mind a képi, mind a verbális információk.
Az ókori Hellász öröksége fejezetnél a főszöveg vastag betűs mondata: „A lányokat 13-15 évesen már férjhez adták”[6] – ebben semmi speciális nincs, évszázadokon át ez volt a gyakorlat. A hétköznapok történelmét mindig a konkrét történelmi korhoz kötve mutatják be a tankönyvek, pedig a tematikus fejezetek (pl. táplálkozás, ruházkodás, közlekedés, oktatás stb.) szerinti tágas horizont sokkal szerencsésebb lenne a múltbeli jelenségek közti összefüggések megtalálásához, az általánosításhoz, az elméletalkotáshoz, hiszen – a konkrét példánál maradva – egészen a XX. század elejéig elmondható, hogy a gyerekkor rövid, és a lányok korán asszonyok, anyák lettek. A családi történetek női sorsainak ismeretében már a gyerekek is könnyen felfedezhetik ennek az okait.
Válaszok a XXI. századi kihívásokra
Az alábbi táblázat összefoglalja a korábbi és a mai oktatására vonatkozó jellemzőket, elvárásokat:[7]
Oktatás | |
az ipari korban | a digitális korban |
tanárcentrikus | tanulócentrikus |
szabványosítás: tantervek | személyre szabott |
passzív | aktív, interaktív: tevékenységközpontú |
már ismert dolgok tudása: memorizálás | felfedezés, új dolgok megtanulásának képessége |
ünnepi tudás | hétköznapi, gyakorlati tudás |
versengés | tudásmegosztás: hálózatok |
A különbségek igen jelentősek. Természetesen a XXI. században sem hanyagolhatja el az oktatás a nélkülözhetetlen készségek fejlesztését, ezek részben az emberiség történelmét a kezdetektől meghatározó készségek, mint a kommunikáció, az együttműködés, a kritikai gondolkozás, a kreativitás. Az IKT-ismeretek egyre inkább meghatározóak napjainkban, és ez így lesz a jövőben is. A horizontális gondolkodás kialakulását segíthetik a tantárgyak összefüggéseire is ügyelő kereszttantervek. Ezekre a találkozási pontokra az egyes tankönyvek is felhívhatnák a figyelmet.
Új módszerek és eszközök a történelemtanításban
Az újabb célkitűzésekhez újabb módszerek kapcsolódnak, mint az élmény- és tevékenységközpontú, avagy felfedeztető, kutatásalapú tanulás, amely a tanuló teljes személyiségére hat, hiszen a kíváncsiságra épülő, flow-érzéstől kísért,[8] sikerrel, eredménnyel járó tevékenység növeli az önbizalmat is.
Az internethasználat általánossá válásával a tanulók egyre inkább önállóan fel tudnak készülni egy-egy anyagrészből, és a tanóra már az önállóan elsajátított tudás reprezentációjának, a dolgok megvitatásának, a véleménykülönbségek felszínre hozásának és szintézisbe állításának adhat teret az ún. fordított osztályterem-formában, amely fokozatosan válhat alkalmazhatóvá egyre fiatalabb életkorban.[9]
A drámapedagógia módszer[10] segíti a nézőpontok, a kulturális különbségek érzékeltetését, és fejleszti a beleérző képességet is. A tevékenységre épülő projektmunkákat mélyítheti az ún. szakértői játék, [11] mely cégalapítással, megbízatással, szerepbe lépéssel gazdagíthatja a tényleges munkát. Például egy tankönyvkiadó „alapítása” után kaphat a cég megbízatást bármely témát összefoglaló feladatlapok készítésére, amelyeket a gyerekek ténylegesen el is készítenek.
Új típusú tankönyvek
A tankönyvírók, szerkesztők törekvései napjainkban az alábbiak: kisebb arányú törzsszöveg, tagoltabb leckék, tömörebb, pontosabb definíciók, több kiemelés, a leckék végén rövid összefoglalások, az összefüggő szövegblokkok mellett vázlatpontok, több interaktív megszólítás, az önellenőrzésre, önálló tanulásra alkalmas kérdések arányának növelése.
A növekvő számú kép, ábra, rajz, táblázat, grafikon már nem csak pusztán illusztráció, hanem mindig kapcsolódik hozzájuk feladat is. A feldolgozásra szánt források a mindenkori mindennapi életből is származhatnak, és az írott emlékek mellett a képi és a hangalapú (virtuális múzeumok, filmek, podcastok stb.) források tárháza is gazdag. A tankönyvek intelligens, digitális változatai a személyre szabott tanulást segítik, amelyeket a pedagógus és a diák is kiegészíthet saját jegyzeteivel, összegyűjtött anyagaival.
Egy „mozaikdarab” vizsgálata a 2020-as NAT-ra épülő ötödikes tankönyvből – Javaslat egy mintaelemzésre
Az Oktatási Hivatal által 2020-ban kiadott tankönyv egy fejezetben tárgyalja az Öntözéses földművelés a Nílus mentén anyagrészt Az ókori Egyiptom világa címmel az alábbi alrészekkel Földművelés a Nílus mentén; Az istenek sokszínű világa; A legjelentősebb találmány: az írás; Memphis és Théba: a piramisoktól a Királyok völgyéig.[12] A tankönyv törzsszövegét a piramisépítésről, illetve az írnokok életéről a margón található, színnel is elkülönített forrás egészíti ki. A szöveg tartalmát vizuális élménnyé formálja egy térképvázlat, egy fénykép a gízai piramisokról, egy rajz a piramisépítésről, egy szoborcsoport Íziszről, Oziriszről és Hóruszról, egy fénykép a hieroglifákról, egy rajz a papiruszkészítésről és végezetül egy fénykép Tutanhamon halotti maszkjáról.
Az előzetes ismeretek összegyűjtését a fejezet elején található kérdések segítik, a lényeget kiemelik az összefoglaló vázlat és az összefoglaló kérdések, feladatok – ezt a felépítést követi az egész tankönyv. További kutatásra, elmélyülésre ösztönöz Nézz utána! felszólítással egy internetes utalás a szombathelyi Iseum Múzeum honlapjára.
Ha az ötödikes történelemkönyv első két fejezetének – a 8. oldaltól az 55. oldalig – kérdéseit, feladatait kigyűjtjük abból a célból, hogy mely képességek fejlesztése történik meg, az alábbi csoportokat tudjuk létrehozni:
- Gondolkodtató feladatok: Hasonlítsd össze! Milyen következtetést vonsz le abból, hogy…? Gyűjtsük ki táblázatba! Mit gondolsz? Figyeld meg! Keress! Miért? Magyarázd el!
- Cselekedtető feladatok: Készíts családfát! Készíts vízórát! Készíts kódexlapot! Mit mutatnál meg egy külföldi látogatónak, aki a rómaiak történelme iránt érdeklődik Magyarországon? Készíts egy kétnapos útitervet! Rajzolj le egy kocsiversenyt! Alkossatok csapatokat! Készítsetek a fejezetre vonatkozó 10 kérdést a többi csapat részére!
- Szerepbe lépő, nézőpontváltást, empátiát, fantáziát fejlesztő feladatok: Írj színes beszámolót egy olümpiai játékról egy néző nevében! Játsszátok el, mit mondanak a perzsa követek, és mit válaszolnak rá az athéniak! Alkossatok két csapatot! Az egyik a pun, a másik a római történetírókból álljon! Írjátok meg a két nép saját nézőpontjai szerint a 2. pun háború történetét! Dolgozzatok páros munkában! Készítsetek egy rövid beszámolót, hogyan telt volna el egy napotok az ókori Rómában!
- Vitakészséget fejlesztő feladatok: Érvelj döntésed mellett! Vitassátok meg, miért…! Indokold meg! Beszéljétek meg! Alkossatok két csoportot! Az egyik próbálja meg bizonyítani, miért jó a királyság! A másik keressen érveket a királyság ellen, a köztársaság mellett!
- Térképhasználatot fejlesztő feladatok: Olvasd le a térképről! Keresd meg az atlaszodban!
- További kutatást igénylő, a jelenhez eljutó feladatok: Létezik ma Magyarországon kocsiverseny? Nézz utána a http://www.lovasok.hu-n!
Összegzés
A történelemtanítás próbál hidat építeni a múlt világa és a mindenkori jelen közt. Vajon mennyire tud egyszerre a múlt hű tükre lenni, miközben válaszol a jelen, sőt mivel oktatásról van szó, a jövő kihívásaira is? És mennyire tudja megszólítani, bevonni a múlt vizsgálatába a mindenkori gyerekeket és fiatalokat?
IRODALOM
- Babbie, Earl (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.
- Csíkos Csaba (2009): Mintavétel a kvantitatív kutatásokban. Gondolat Kiadó, Budapest.
- Csíkszentmihályi Mihály (2021): Flow – Az áramat – A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
- Dárdai Ágnes – Dévényi Anna (2011):
A történelemtudománytól a történelemtanításig: problémák, kapcsolatok, kihívások. Történelemtanítás, (XLVI.) Új folyam II. évf. 4. sz. https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2012/01/dardai-agnes-devenyi-anna-a-tortenelemtudomanytol-a-tortenelemtanitasig-problemak-kapcsolatok-kihivasok-02-04-09/ (Letöltés: 2022. jún. 21.) - Falus Iván (szerk.2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest.
- Falus Iván – Ollé János (2008): Az emprikus kutatás gyakorlata. Adatelemzés és statisztikai feldolgozás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
- Dárdai Ágnes – Kaposi József (2021): A történelemtanítás elmúlt 30 éve (1990–2020) – Helyzetkép és perspektíva. Magyar Pedagógia, 121. évf. 1. sz. 137-167. https://www.magyarpedagogia.hu/document/F.Dardai_Mped20212.pdf (Letöltés: 2022. jún. 30.)
- Fischerné Dárdai Ágnes (2003): A történelem tanításának és tanulásának módszerei és stratégiái. Történelem: Tanári Kincsestár, 4. évf. 13. sz. 2.5. november, 1-10.
- Fischerné Dárdai Ágnes (2010): Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején (Helyzetkép és perspektíva). Történelemtanítás, (XLV.) Új folyam I. évf. 1. sz. https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-a-xxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ (Letöltés: 2022. jún. 21.)
- Hartyányi Mária (et. al., 2018): Fordított osztályterem a gyakorlatban. iTStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont, Budapest:
https://www.flip-it.hu/sites/default/files/Public/partner_files/forditott_osztalyterem_a_gyakorlatban_hu.pdf (Letöltés: 2022. márc. 17.) - Illés Klára (szerk., 2016): Dráma – Pedagógia – Színház – Nevelés. Szöveggyűjtemény középhaladóknak. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/dramapedagogia_online.pdf (Letöltés: 2022. márc. 17.) - Kaposi József (2020): A változó történelemtanítás – trendek, távlatok. In: Közelítések a történelemtanítás elméletéhez és gyakorlatához. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest.
- Knausz Imre (2018): Műveltség és demokrácia. Kísérletek a pedagógia bírálatára, 2010–2018. Taní-tani Könyvek. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Budapest.
- Kojanitz László (2020): Az értelmező kulcsfogalmak tanítása és tanulása. I. Okok. Történelemtanítás, (LV.) Új folyam XI. évf. 3-4. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2020/11/kojanitz-laszlo-az-ertelmezo-kulcsfogalmak-tanitasa-es-tanulasa-i-11-03-04/ (Letöltés: 2022. jún. 20.) - Kojanitz László (2021): Az értelmező kulcsfogalmak tanítása és tanulása. II. Változás és folyamatosság. Történelemtanítás, (LVI.) Új folyam XII. évf. 1-2. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2021/05/kojanitz-laszlo-az-ertelmezo-kulcsfogalmak-tanitasa-es-tanulasa-ii-12-01-04/ (Letöltés: 2022. jún. 20.) - Kojanitz László (2021): Az értelmező kulcsfogalmak tanítása és tanulása. III. Történelemtanítás (LVI.) Új folyam XII. évf. 4. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2022/02/kojanitz-laszlo-az-ertelmezo-kulcsfogalmak-tanitasa-es-tanulasa-iii-12-04-03/ (Letöltés: 2022. jún. 20.) - Krippendorf, Klaus (1995): A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest.
- Szebenyi Peter (1978): Történelemtanításunk a korszerűsítés útján. Tankönyvkiadó, Budapest.
- Történelem 5. Tankönyvfejlesztő: Borhegyi Péter és Szabados György. Oktatási Hivatal, Budapest:
https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-TOR05TA__teljes.pdf (Letöltés: 2022. jún. 13.)
ABSTRACT
Tölgyessy, Zsuzsanna Issues of history teaching to be addressed – factors to consider for an examination of documents related to history instruction in grades 5-6 Pedagogical research must meet the same requirements as every other scientific research, but there is one significant particularity: pedagogical research always starts with practice and returns there, too. This paper takes into account the factors for examining documents, textbooks and teaching aids, and offers a sample analysis of a chapter from a 5th grade textbook. The practical utility of this is that confronting dilemmas of history teaching can contribute to the more precise work of history teachers. |
JEGYZETEK
https://issuu.com/tani_tani/docs/knausz_muveltseg_jav2 (Letöltés: 2022. jan. 6.)
https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-TOR05TA__teljes.pdf (Letöltés: 2022. jún. 13.)
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2020/11/kojanitz-laszlo-az-ertelmezo-kulcsfogalmak-tanitasa-es-tanulasa-i-11-03-04/ (Letöltés: 2022. jún. 20.);
Kojanitz László (2021): Az értelmező kulcsfogalmak tanítása és tanulása. II. Változás és folyamatosság. Történelemtanítás, (LVI.) Új folyam XII. évf. 1-2. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2021/05/kojanitz-laszlo-az-ertelmezo-kulcsfogalmak-tanitasa-es-tanulasa-ii-12-01-04/ (Letöltés: 2022. jún. 20.);
Kojanitz László (2021): Az értelmező kulcsfogalmak tanítása és tanulása. III. Történelemtanítás (LVI.) Új folyam XII. évf. 4. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2022/02/kojanitz-laszlo-az-ertelmezo-kulcsfogalmak-tanitasa-es-tanulasa-iii-12-04-03/ (Letöltés: 2022. jún. 20.)
https://www.flip-it.hu/sites/default/files/Public/partner_files/forditott_osztalyterem_a_gyakorlatban_hu.pdf (Letöltés: 2022. márc. 17.)
https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/dramapedagogia_online.pdf (Letöltés: 2022. márc. 17.)