|
Minden tudománynak és professziónak – így a tanárinak is – szüksége van szakmai folyóiratra. Világszerte ez az a publikációs felület, ahol az adott szakmát érintő legfontosabb kérdések, dilemmák, problémák megjelenítése lehetséges. A szakmai folyóiratok egyfajta legitimációs eszköznek is tekinthetők, hiszen egy történelmi tárgyú tudományos vagy módszertani problémát történelmi szakfolyóiratban tárnak fel a szakemberek. Tíz éve, 2009 őszén fogalmazódott meg a gondolat, hogy a digitális kornak megfelelően elektronikus úton kellene a hazai elődök nyomdokába lépni, és ismét ellátni a történelemtanári szakmát némi szellemi munícióval, lehetőséget adni innovatív ötletek, gondolatok megfogalmazására. 2010. február 1-jén jelent meg a Történelemtanítás online folyóirat első száma. Azóta 23 megjelenéssel és 36 számmal jelentkeztünk, bennük mintegy 300 írással és több mint 160 szerzővel, köztük több jeles hazai és külhoni professzorral, szaktekintéllyel. Az eddig megtett útról adnak számvetést a szerkesztők. |
Rövid történet
2009. november 28-án került bemutatásra, majd 2010. február 1-jén jelent meg a Történelemtanítás online folyóirat első száma, amely két korábbi történelemmódszertani periodika folytatója. Az 1956 és 1989 között létező Történelemtanításé (szerkesztője 1964-ig Almási János, majd azt követően Szabolcs Ottó volt), valamint az 1994 és 2003 között működő Módszertani Lapok. Történelem címűé (szerkesztője Závodszky Géza volt). Természetesen mindkettő még papíralapúként működött. (Megemlíthetjük még az ezredforduló környékén, 1997 és 2008 között megjelenő Történelempedagógiai füzeteket is, melyet Szabolcs Ottó szerkesztett az ELTE BTK és a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata támogatásával. Ez azonban nem nevezhető a klasszikus értelemben vett folyóiratnak.)
A szakmai folyóiratok egyfajta legitimációs eszköznek is tekinthetők, hiszen például egy biológiai tárgyú tudományos vagy módszertani problémát biológiai szakfolyóiratban tárnak fel a szakemberek. (Németországban mintegy 15-féle periodika és felület van, amely a történelemtanítást szolgálja.) A Történelemtanítást 1989-ig az állam, majd a Módszertani Lapok. Történelem címűt 1990-es évektől a KÁOKSZI (Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény) támogatta 2004-ig.
2009 őszén fogalmazódott meg a gondolat, hogy a digitális kornak megfelelően elektronikus úton kellene megjelennünk. (Az ötletet közvetlenül az ELTE-n 2008-ban indult Anyanyelv-pedagógia folyóirat adta.) Ebben a munkában szerencsére hamar tekintélyes szakmai szövetség alakult ki az ötletgazda Katona András, tapasztalt ELTE BTK-s szakmódszertanos tanár, F. Dárdai Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem akkori, nemzetközileg is elismert vezető történelemdidaktikusa és Kaposi József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szakmódszertanos tanára között. Már a megalakuláskor csatlakozott a csapathoz Dárdai Ágnes közvetítésével egy ifjú, Pécsett végző kolléga, Korpics Zsolt, aki az online folyóirat technikai szerkesztője lett. Sikerült megnyernünk Csepela Jánosnét, általános iskolai körökben jól ismert ELTE-s vezetőtanárt, több sikeres munkafüzet szerzőjét, a tanítási gyakorlat igazi szakemberét is. Így alakult ki az ötfős, máig is együtt dolgozó csapat: F. Dárdai Ágnes, főszerkesztő; Kaposi József, főszerkesztő-helyettes; Katona András, felelős szerkesztő; Csepela Jánosné (társ/olvasó)szerkesztő és Korpics Zsolt, online szerkesztő együttműködésében.
2009. november 28-án egy ELTE-n rendezett konferencián került sor a folyóirat koncepciójának a bemutatására, amit a jelen lévő kollégák lelkesen támogattak. 2010 februárjában megjelent az akkor még próbaszámnak szánt első számunk. Az online folyóirat kiadója kezdetben a Magyar Történelmi Társulat, gondozója annak Tanári Tagozata volt. Ezért is lett a szerkesztőbizottság elnöke Borsodi Csaba, a tagozat akkori elnöke, jeles történészekből és történelemtanítási szakemberekből álló csapat élén, akik a szerkesztőbizottság tagjai lettek: Gyarmati György, Hermann Róbert, Kardos József, V. Molnár László, Mózes Mihály (azóta elhunyt), Sallai József, Vonyó József, Vajda Barnabás. (Tiszteletbeli elnök az azóta elhunyt Szabolcs Ottó, társelnök pedig Závodszky Géza, tehát az előd folyóiratok szerkesztői lettek.) Szakmai támogatóink a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történettudományi Intézete, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Szakmódszertani Központja, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Tanárképző Intézete voltak. Partnereink sorában tudhattuk kezdettől az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumot is.
Ars poeticánk
Célunk a történelem szakmódszertana színvonalának emelése, a történelem- és a pedagógiai tudományokon belüli megbecsültségének növelése, a történelemtanítás gyakorlatának a segítése volt. Betekintést kívántunk nyújtani a határon túli magyar és az európai történelemdidaktika és –tanítás elméleti és gyakorlati kérdéseibe is, valamint a történelem(tan)könyvek és –taneszközök világába. A szerkesztők arra törekedtek, hogy a folyóirat minél aktuálisabb és színvonalasabb írásokat kínáljon az olvasóknak.
Rovataink közül a Tanulmányok főleg elméleti (történelemdidaktikai és -módszertani, történettudományi és -elméleti, tantárgy- és tudománytörténeti) írásokat ad közre. Nem zárkózunk el tehát történészeink egy-egy hangsúlyos témát bemutató tanulmányának a közlésétől sem, de a történettudomány eredményeinek közlését egy tágabb kultúraközvetítő kontextusba helyezzük. Kérjük tőlük, hívják fel olvasóink figyelmét arra, hogy a történettudomány eredményeinek milyen iskolai (tantervi, tankönyvi vagy más taneszközbeli) reprezentációja lehet.
A Közlemények rovatban oktatáspolitikai döntésekről, dokumentumokról (pl. tantervek, tantárgyi programok) kívánjuk tájékoztatni olvasóinkat, a velük kapcsolatos vélemények közlését, a vitát is felvállalva. Ebben a rovatban adtunk teret a legifjabb történészek, az OTDK-s győztesek és helyezettek munkáinak a közlésére. (2019-ig 11 ilyen munka látott napvilágot hasábjainkon.)
A Műhely a gyakorlati nevelőmunkát szolgáló rovat. Különösen ennek kapcsán kértünk gyakorló történelemtanárokat, hogy tanítási ötleteiket és tapasztalataikat osszák meg olvasóinkkal. Megszólítottuk azonban a történelemtanár-jelölteket, doktoranduszokat is, akik tanári szakdolgozatuk, disszertációjuk eredményeit tehették közzé itt a szélesebb pedagógus közvélemény számára. Ebben sikeresek voltunk, mert számos tanárjelölti szakdolgozat, doktorandusz publikáció jelent meg folyóiratunkban. Amivel azonban nem vagyunk elégedettek: a gyakorló tanárok írásainak megjelenése lehetne jóval számosabb, örülnénk, ha bővebben kapnánk ilyen anyagokat.
A Szemle rovat tankönyveket, tankönyvcsaládokat, taneszközöket, a történelemtanításhoz kapcsolódó nyomtatott és egyéb (pl. elektronikus) kiadványokat mutat be, ajánl az olvasók figyelmébe. Különösen fontosnak tartjuk a korrekt és szakszerű tankönyvkritika több évtizedes magyar hagyományainak a folytatását.
A Horizont tudósításokat tartalmaz külföldön megjelent történelemdidaktikai kiadványokról, az európai történelemtanítás, a tengerentúli társadalomtudományos nevelés egyes kérdéseiről. Szívesen adunk tájékoztatást a határon túli magyar történelemtanítás örömeiről és gondjairól egyaránt, annak reményében, hogy kölcsönösen tanulhatunk egymástól.
A Kaleidoszkóp rovatban a történettudomány és a történelemtanítás eseményeiről, szakmai programokról, pályázatokról, versenyekről, játékos vetélkedőkről kívánjuk tájékoztatni olvasóinkat. Ez az ún. kis színesek (pl. 150 éve történt, A magyar oktatás és történelemtanítás évfordulónaptára, kitekintés a világtörténelem érdekességeire stb.) rovata is.
Portálunk
2016-ig portálja is volt a folyóiratnak olyan folyamatosan fejlődő és bővülő adatbázissal, mely megkönnyíthette a történelemtanárok mindennapi munkáját.
Ezek között szerepelt egy hét részes, közel 200 oldalas tantárgytörténet: Képek és arcképek a magyarországi történelemtanítás múltjából; az ehhez kapcsolódó 95 portréval: A magyar történelemtanítás arcképcsarnoka (Andics Erzsébettől Veress Juditig); Történelemtantervek: Szemelvények harmadfél évszázad magyarországi történelemtanterveiből (1735–1990) (28 tanterv rövid kivonata); A magyar történelemtanítás történetéből: Kis magyar tankönyvtörténet.
De voltak itt repertóriumok és bibliográfiák is, amelyek a szakirodalmi tájékozódást segítették:
Repertóriumok:
- A Történelemtanítás online történelemdidaktikai folyóirat repertóriuma, 2010–2016.
- A Történelempedagógiai füzetek repertóriuma. 1-29. szám (1997–2008) Főszerkesztő: Dr. Szabolcs Ottó.
- A „Módszertani Lapok: Történelem” repertóriuma, XXXV/1. –XLIV/10. évfolyam. (1994 – 2003) Főszerkesztő: Dr. Závodszky Géza.
Bibliográfiák:
- Katona András: Szakirodalmi válogatás. Történelem szakmódszertan (2010-ig) (28 oldal)
- Mucsi József PhD: Bibliográfia történelempedagógiai cikkekről (1999–2009) (194 oldal)
- Gyertyánfy András: A történelemtanítás módszerei, eszközei, színterei (1994–2014). Válogatott bibliográfia. Történelemtanítás (L.) Új folyam VI. 1-2. szám 2015. július
Mindezek már 2018 nyarától a felsorolt dokumentumok új helyén, a Tanári Tagozat honlapján jelentek meg újra.[2]
Eredmények és kudarcok
A folyóirat életében eltelt kilenc év során sikerekben és kudarcokban egyaránt volt részünk. Kezdjük a sikerekkel. A legnagyobb siker, hogy még élünk és létezünk. Ugyanis – és ez kudarc – egyetlen forint támogatás nélkül dolgozott végig az öt fős szerkesztőség, és természetesen szerzőinknek sem tudtunk honoráriumot fizetni. Bár a Magyar Történelmi Társulat égisze alatt jöttünk létre, de nem tudtuk elérni a mai napig sem annak anyagi támogatását. Sőt, eddig még az sem sikerült, hogy a Társulat elismerje saját folyóirataként a Történelemtanítást, pedig a tagdíjfizetők zöme történelemtanár, akiket a folyóirat főleg igyekszik szolgálni. Annak viszont örülhetünk, hogy a Társulat jelenlegi vezetése támogatta az évek óta tetszhalott állapotban lévő Tanári Tagozat újraélesztését. E konferencia is az egyik életjel, a támogatásé pedig, hogy itt van és előadást tart a Társulat elnöke és főtitkára is. Talán ennek a patinás szervezetnek az internetes felületén jelenhetünk meg újra rövidesen, mert – bár a szerkesztőség három egyetemről verbuválódott, de –meggyőződésünk, hogy a helyünk a Társulatnál, és nem valamelyik egyetemnél van. Nemcsak arra vagyunk büszkék, hogy a Századok 1867 óta a történészek folyóirata, hanem arra is, hogy a Történelemtanítás 1956 óta a történelemtanároké.
Eredmény az is, hogy – bár a szerkesztőség átlagéletkora nem alacsony – sok fiatalt tudtunk bevonni a közös munkába. Már említettük, hogy tucatnyi OKTV-s díjnyertes és helyezett középiskolás ifjú szerző dolgozata jelent meg az elmúlt évtizedben, közzétéve értékes kutatási eredményeiket. Kaposi József jó ötlete volt feléjük nyitni. Mivel a főszerkesztő, helyettese és a szerkesztő is egyetemi háttérrel rendelkezik/rendelkezett, ezért a végzős tanárjelöltek és doktoranduszok, ifjú PhD fokozattal rendelkező történészek és történelemtanárok felé is nyitottunk.
Sajnálatos ugyanakkor, hogy gyakorló, kellő tapasztalattal rendelkező tanároktól a vártnál kevesebb írás érkezik a szerkesztőségbe. Tudjuk, hogy kollégáink a közoktatásban óraszámokban és egyéb feladatokkal is nagyon leterheltek, de – mint ez a konferencia is bizonyítja – bőségesen rejlik innovációs erő kollégáinkban. Ezért várjuk továbbra is a legnagyobb nyitottsággal a beszámolókat a történelemtanításban zajló kísérletekről, társadalomtudományos projektekről, melyek a megújulás lehetőségét kínálják a rutinba belefulladni nem kívánó kollégáinknak, mert ők vannak túlnyomó többségben. De várunk óra- és témavázlatokat, feladatokat, teszteket, valamint beszámolókat versenyekről, vetélkedőkről, bár ez utóbbiak száma a közelmúltban örvendetes módon növekedett. És számítunk arra, hogy konferenciánk előadói szerkesztett formában is rendelkezésünkre bocsájtják referátumukat, amelyeket majd leközölhetünk.
Komoly eredményünk – és ez a színvonalunk mellett a főszerkesztő energikus fellépésének is köszönhető –, hogy folyóiratunk felkerült az MTA 2. osztálya Történettudományi Bizottsága által lektoráltnak elismert kiadványoknak a listájára (eISSN száma: 2061–6260). Ez ugyanis azt jelenti, hogy a nálunk megjelenő írások felvehetők a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT), jelenleg már 96 minősített írásunk található a rendszerben. Ez jelentősen emeli folyóiratunk tudományos presztízsét. További célunk nemzetközi adatbázisokhoz való csatlakozás lehet, hiszen angol nyelvű absztraktokkal rendelkezünk. Fel szeretnénk kerülni a minősített pedagógiai folyóiratok listájára is.
A Történelemtanítás látogatottsága
A folyóirat
A legjelentősebb értékmérőnk a folyóirat olvasottsága. Lássuk is a havi látogatottsági adatokat 2009 októbere és 2019 januárja között.
1. ábra: Havi látogatottsági adatok (2009. október – 2019. január)
Az adatokból az alábbiak olvashatók ki:
- A látogatások száma jól követi az iskolaévet – a szünetek jól azonosíthatók a görbén.
- A kiugrások elsősorban a folyóirat egyes számainak megjelenéseit jelzik.
- A látogatottság az ismertséggel együtt növekedett, de a jobb adatok annak is köszönhetők voltak, hogy idővel az iskolai szüneteknél megfigyelhető visszaesések is rövidebb ideig tartottak. (2013-ban az egyébként jó évközi adatok ellenére éppen ez utóbbit nem sikerült megoldani – vissza is esett a látogatottság.)
- Az oldalunkat ért 2016-os vírustámadást követően a korábbi látogatottsági szintet nem sikerült azonnal elérni, melynek több oka is lehet. (Ennek egyik fontos eleme valószínűleg a folyóirat mellett működő portál megszűnése, amely működése alatt sokszor a folyóirat látogatottságának megkétszereződését jelentette.)
- Sajnos 2016 áprilisa és 2017 márciusa közötti időszakról nem rendelkezünk adattal.
Az éves látogatottsági adatokat szemlézve bizonyítható az emelkedő tendencia a 2016-os vírustámadásig, tovább az is, hogy a helyreállítás teljes mértékben megtörtént. 2018 az oldalmegtekintések tekintetében a második legerősebb év volt, egyedi oldalmegtekintések tekintetében pedig a harmadik.
2. ábra: Éves látogatottsági számadatok 2010–2018
3. ábra: 2015 és 2018 éves adatai (havi bontásban) egymásra vetítve (A 2015-ös adatok még mindig erősebbek az utóbbi évi számoknál – nagyban köszönhetően egy kiemelkedően erős októbernek.)
4. ábra: 2014 és 2018 éves adatai (havi bontásban) egymásra vetítve (A 2014-es adatokat részben már sikerült utolérni.)
Érdekes lehet a legolvasottabb cikkek listája, melynél nem vettük figyelembe, hogy mikor jelentek meg, és mennyi idő alatt érték el az adott helyezést, bár nyilvánvaló, hogy a régebben megjelent írások előnyben vannak (pl. az előző számunkban megjelent publicista Görgeiről írott Hermann Róbert tanulmány néhány hónap alatt előkelő helyre került a listán):
1. táblázat: A legolvasottabb cikkek listája (2019. január 30-i adatok alapján)
| Cikk (szerző – cím) |
Folyóirat száma | Látogatások (db) |
| Száray Miklós: A térkép szerepe és elemzése a történelemórán | 2010/2. | 2630 |
| Hende Fanni: Spárta és Athén összehasonlítása | 2012/1-2. | 2215 |
| Nemzeti alaptanterv 2012 – Ember és társadalom műveltségi terület | 2012/1-2. | 2187 |
| A történelemtanítás módszerei, eszközei, színterei (1994–2014) – Válogatott bibliográfia. Összeáll.: Gyertyánfy András | 2015/1-2. | 1199 |
| Varga Emese: Történelmi játékfilmek a történelemtanításban | 2013/2. | 1137 |
| Hermann Róbert: A publicista Görgei Artúr | 2018/1-2. | 952 |
| Németh Ervin: Októberi lázrózsák (Szerkesztett játék október 23-a tiszteletére) | 2010/3. | 947 |
| Fekete Bálint: Online adatbázisok a történelemoktatás szolgálatában III. Ábrák a Nemzeti Tankönyvkiadó Forrásközpontú történelem sorozatának adatbázisaiból | 2013/1. | 895 |
| Gyertyánfy András: Kompetenciák a történelemtanításban – kritikai megközelítésben | 2017/1-2. | 774 |
| Varga Szabolcs: A horvát múlt ábrázolása a középiskolás magyar történelemtankönyvekben | 2015/1-2. | 724 |
A Történelemtanítás a közösségi médiában
A Történelemtanítás facebook oldala 2010. február 27. óta működik, és az azóta eltelt időben 1159 követőt kapott. Magát ezt a számot persze körültekintően kell értelmezni. Ha például a nagyobb történelemmel foglalkozó oldalakat nézünk, akkor ez a közösség elenyésző méretű (Múltkor – 116 222 feletti követő; Rubicon – 58 144 feletti követő). De más szervezetek és a Társulat oldalaihoz képest szép számokat értünk el – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezen oldalakon rendszeresen jelennek meg posztok, míg a Történelemtanítás esetén (sajnos) az utóbbi években kizárólag a folyóiratszámok megjelenéséről tettünk ki új hírt.
5. ábra: A követők száma (2019. január 30-i adatok alapján)
*
Továbbra is fontos leszögeznünk, hogy ne felejtsük el: mindehhez a szerkesztőségnek egyetlen forint sem állt eddig rendelkezésre, és a kevés humán erőforrás miatt a kezdeteknél még élénk együttműködések sem maradtak életben.
További kihívások
A folyóirat – tulajdonképpen már létrejötte óta – több kihívással is küzd a kevés mozgósítható erőforrás miatt. Gyűjtsük csokorba ezeket:
- betagozódás a Tanári Tagozat felületére;
- a Társulat anyagi és erkölcsi támogatásának az elnyerése;
- élőbb kapcsolat a gyakorló tanárokkal, akiknek a folyóirat készül;
- csatlakozás nemzetközi adatbázisokhoz;
- a folyóirat oldalának védelme és folyamatos karbantartása;
- a felület szükséges megújulásának kérdése: az oldal 2009-es indítását követően csak minimális módosításokra voltak lehetőségünk, így az már nem igazán felel meg az új elvárásoknak;
- a keresőoptimalizálás által biztosított új lehetőségeinek kihasználása (bár még mindig több helyen találunk rá a kereséseknél);
- évfordulónk alkalmából egy papíralapú válogatás kiadása a Társulat égisze alatt az évtized legjobb írásaiból;
- a szerkesztőségi őrségváltás előkészítése.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kihívás nem feltétlenül csak pénzügyi jellegű. Olyan technológiát választottunk, melynek fenntartását a szerkesztőség eddig is képes volt menedzselni. A fontosabb ebben az esetben a tudás becsatornázása, illetve az idő faktor kezelése.
Ha e technikai kihívásokhoz a folyóirat működőképességének megőrzéséhez kapcsolódó (jóval nagyobb volumenű) nehézségeket is hozzárendeljük, és az ezek ellenére elért eredményeket is megvizsgáljuk, akkor egy kifejezetten sikeres projektet találunk. Szeretnénk továbbra is méltóak lenni az új feltételek között is az elődök, Szabolcs Ottó 33 évig és Závodszky Géza 10 évig működő folyóiratához. Jövőre, a 10. évfordulónk alkalmából egy válogatást tervezünk kötetben kiadni a Társulat égisze alatt az évtized legjobb írásaiból. Ezzel is tisztelegni akarunk előttük, és előkészíteni kívánjuk az újabb évtizedet, amelyet majd bizonnyal fiatalabbak visznek tovább, remélhetőleg már a Társulat erkölcsi és anyagi támogatásával, lényegesen profibb körülmények között. Mert a Történelemtanításnak tovább kell élnie, éppen a történelemtanítás érdekében!
Legyen tehát a Történelemtanítás online folyóirat a történelemtanárok fontos szakmai fóruma, gondolataiknak, írásaiknak nívós megjelenési felülete. Érjük el, hogy kollégáink, tanítványaink, hallgatóink, doktoranduszaink ismerjék meg folyóiratunkat, és használják ki, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által is elismert lektorált folyóiratban kínálunk publikálási lehetőséget. Népszerűsítsük együtt a folyóiratot, küldjenek nekünk értékes, jó írásokat, amelyek mindannyiunk érdekét szolgálják, mert hiszünk abban, hogy egy dinamikus, színvonalas írásokat tartalmazó folyóirat növeli a történelemtanítás minőségét, emeli a történelemtanárok szakmai presztízsét!
ABSTRACT
|
Dárdai, Ágnes – Katona, András– Korpics, Zsolt History Teaching: Ten years online in the service of history teaching All sciences and professions – teachers, too – need a professional journal. All around the world, this publication interface offers the given profession the chance to print the most important questions, dilemmas and problems. Professional journals can also be seen as a kind of tool of legitimization, as scientific or methodological problems in the subject of history are discovered by professionals in professional journals. Ten years ago, in the autumn of 2009, the idea was formulated that, in line with the digital age, following in the footsteps of our predecessors must be done on an electronic path, supplying once more the history teaching profession with a little intellectual munition, giving them the chance to express their innovation ideas and thoughts. The first issue of the online journal History Teaching appeared on February 1, 2010. Since then, we have appeared 23 times with 36 issues, in which some 300 articles by more than 160 authors, among them a number of well-known professors and authorities from Hungary and abroad. The editors take stock of the road travelled thus far. |
JEGYZETEK
A cikk letölthető:
